Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-29 / 34. szám
Í90l. szeptember 29. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5. nem szinte vakon követte meggyőződését s nem ült a háta mögött egy számot tevő párt, a közgyűlés egyik vezérszónoka lett s nagyon gyakran győzedelmeskedett és halomra döntötte a klikkek tervét. Meg vagyunk győződve, hogy a parlamentben is hü és bátor szószólója lesz a főváros helyi érdekeinek s mindent meg fog tenni, hogy az országgyűlést fölvilágosítsa, hogy mennyire indokolatlan és jogosulatlan az az ellenszenv, amelylyel a képviselöház tagjainak nagy része a főváros iránt viselkedik. Ha Vá- zsonyi győz, a győzelemnek kihatása lesz a többi kerületre is, mert látni fogják, hogy a klikk hatalomnak is van határa s ha a klikk elbizakodottságában túl megy a határon, a polgárság le tudja rázni magáról a bilincseket. A hetedik kerületben Morzsányi Károly az ur, mért öt támogatja az Ehrlich-féle klikk uralom. Van ugyan ellenfele Somogyi József dr., de semmi kilátás arra, hogy csak meg is ingassák az erzsébetvárosi klikket. Az Erzsébet városban az a baj, hogy mindig csak a választások előestéjén jut az eszükbe a klikk hatalom megtörése. A szervezkedésben példát vehetnének a Terézvárostól, ahol Vázsonyiék évek óta tartó munkával törekednek az érvényesülésre. A nyolcadik kerületben három jelölt van. Berzevicy Albert, Csepreghy János és Vig Viktor. Vig Viktornak alig van néhány választója a kerületben. Csepreghy János az iparosok jelöltje. Kétségtelen, hogy a főváros érdeke csaknem azonos a kereskedelem és ipar érdekével. A kérdés csak az, hogy azért mert valaki iparosmester, hivatott-e már a főváros ipari és kereskedelmi érdekeinek a képviseletére. Meggyőződésünk szerint nem. Ha pedig Csepreghy Jánosnak a főváros törvényhatósági életében való szereplését vizsgáljuk, konstatálnunk kell, hogy Csepreghy lehet igen jó iparos, de a magasabb ipari érdekeknek soha nem lesz hivatott képviselője. Hiába ker-sünk hosszú város atyai működésében egyetlen egy mozzanatot, amely azt bizonyítaná, hogy Csepreghy János többet tudna az általános ipari érdekek bői, mint amennyit a maga mestersége megkíván. A kilencedik kerületben legzajosabb és legzavarosabb a választási küzdelem. Eddig négy jelölt volt. Hindy Kálmán vissza lépett s igy hárman maradtak: Hock János, Springer Ferenc és Tompa Antal. Springer Ferenc egyszerre ura akar lenni az összekapcsolt Ferencvárosnak és Kőbányának. Hogy micsoda jogcímen azt igazán nem tudjuk. Rövid idő óta tagja a főváros törve. yhalóságának. Működéséből csak annyit konstatálhatunk, hogy alaposan megcsalódtak mindazok akik azt hitték, hogy uj szellemet fog bevinni a törvényhatósági életbe. Nagyon is közepes erőnek bizonyult s ezért nézzük aggodalommal azt a törekvést, hogy a főváros kilencedik választó kerülete öt küldje a parlamentbe. Eddigi működése után nem bízunk az erejében, hogy a parlamentben a főváros érdekeit érvényesíteni tudja. Különös ez a háborúság, amikor egy Hock János áll vele szemben. Hock Jánost mindenki ismeri s azért fölöslegesnek tartjuk az ö érdemeinek a fölsorolását. Mint a főváros egyik kerületének plébánosa is szoros kapcsolatban van a fővárosi érdekekkel s meggyőződésünk, hogy ékes szavával a parlamentben is hivatott képviselője lesz Budapest helyi érdekeinek. A gyermekek megmentése. A terézvárosi iskolaszék a kerület jótékony egyesületével abban állapodott meg, hogy azoknak a szegény óvóiskolás gyermekeknek, akik a déli szünetben sem mehetnek haza, ebédet ad. A fővárostól pedig azt kérték, gondoskodjék arról, hogy a gyermekek délben is, megfelelő felügyelet mellett, az óvóiskolában maradhassanak. A kérdés fontos, mert azok a bajok, amelyek a terézvárosi polgárokat az akczió megindítására bírták, még nagyobb mértékben megvannak a többi kerületben. A fővárosban száz és száz szegény munkáscsalád van, alhol az apa és anya reggel munkába kénytelenek menni, ahonnan csak este térnek vissza. A gyerekek egész nap szabadjukra vannak hagyva. — Reggel elvdszi őket az anya. az óvóiskolába. Tizenegy órakor azonban az óvóiskolát is becsukják s csak délután két órakor nyitják meg újra. A déli három órát a szerencsétlen gyermekek az utczán csavarogják el. A sok pesti csavargó ott terem az utczán, amikor rákényszerítik a gyermekeket a csavargásra. Sok szülő egy falat kenyeret sem tud gyermekének adni s az éhező gyermekgyomor nagyon gyakran rákényszeríti a kis gyermekeket, hogy úgy lopja össze az ebédjét. így nevelődnek a budapesti gyermekek. Nagy hiba. mondhatnánk mulasztás volt, hogy az arra hivatott faktorok ezt eddig nem vették észre s nem gondoskodtak ezekről az ártatlan kisdedekről. A terézvárosi iskolaszék meglátta a nyomornak s a bűnnek ezt al fészkét s azonnal hozzáfoghtt a segítséghez. A tanügyi osztály megtette a javaslatát, hogy a Terézvárosban adnak száz forintot az óvónőnek, hogy délben is vigyázzon a gyerekekre, vagy ha nem
