Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-22 / 33. szám

10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. szeptember 22. ezek között legelső sorban a Szt. Rókus-kórházat oly karba helyezze, a melyben a közegészségügynek hasznos tényezőjévé válik anélkül, hogy az a köz­ségi háztartásra teherként nehezednék. A közegészségügyi ügyosztály már 1899. évi május hó 13-án tett a tek. tanácshoz oly irányú elő­terjesztést, hogy a gondnokság és a főzőkonyha el­helyezésére a szent Rókus-kórház Stáhly-utczai ré­szén pótépitkezés történjék; ez előterjesztés azonban ismert okok miatt letárgyalva még ma sincsen. Ez az előterjesztés azonban nem kielégítő, mert az uj kórház építésének egyelőre való elejtése után a szent Rókus-kórház gyökeresen átalakítandó, pót- épitkezéssel kiegészítendő és szépészeti szempont­ból környékével kkból környékével összhangzásba hozandó. A halottas ház a Stáhly-utcából kihelye­zendő. Mind ennek pedig úgy kell történnie, hogy a Kerepesi-utnak a szent Rókus-kórház helyén régen sürgetett szabályozása is végrehajtassék. Ez a terv - sok ellenzésre fog találni és egyenesen ellenkezik ama közhangulattal, mely a szt. Rókus-kórháznak lebontását és eltávolítását követeli. De bármily na­gyok amaz akadályok, amelyek e kérdésben előttünk állanak; bármennyire ellenkezésben levőnek tartjuk is ama tervet azzal a közvéleményben már rég ki­mondott Ítélettel, hogy a Szt. Rókus-kórház lebontas­sák : mindezeknél sokkalta nagyobb mértékben kény­szerít bennünket álláspontunk elfogadására ama kö­telesség, hogy a székes-főváros anyagi erejét össze­mérjük a szebb jövő kivánalmaival és idő előtt ne vezéreltessük magunkat oly eszmék által, amelyeknek megvalósítása sokkal messzebb van, semhogy köz­hasznú és elsőrendű közintézményeink javítását és kifejlesztését a meglevő viszonyok szeerint és körül­mények között elejtenünk szabad volna. Tárgyalásaink közben alkalmunk volt látni oly ter­vet, mely a megjelölt szempontok figyelembevételé­vel még évekkel ezelőtt készült. E terv, a mely a megoldásnak egyik módját mutatta be, még inkább meggyőzött arról, hogy a szt.-Rókus-közkórház az uj kórház építési költségeivel szemben aránylag nem nagy költséggel alakítható át és építhető ki. A szt. Rókus-kórház épülete teljesen alkalmas az átalakításra és annál fogva, hogy a Kerepesi-ut felé két traktusa van, melyeket egy keskeny udvar választ el egymástól, az első traktus, mely a szabá- szabályozási vonalba esik lebontható és a második, most belső traktus kapná a homlokzati kiképzést. A Stáhly-utcza eflől a kórház egy részében kiépítet­lené ns csak földszintes. Átalakítva és a Stáhly-ut­czai részében kiépítve a kórház csaknem annyi be­teg elhelyezésére lesz alkalmas, amennyit az újonnan építendő kórházban elhelyezhetnénk. A Stáhly-utczai halottas ház lebontatnék s he­lyébe lenne építhető a közkórház adminisztráczionális épülete, a hivatalnokok és apáczák lakásaival. A ha­lottakat az uj dologházi fiók-kórházban helyeznék el, mi bírnál fogva is alkalmasabb, mert közel van ß temetőhöz. A kórház átalakítása által fölöslegessé válnék a régi dologháznak kórházi célokra való felhasználása, melyért a kórházi alap évi 16.5609 korona bért fi- ?ft. Az átalakítás folytán a Népszinház-utcza egye­nesen kijönne a Kerepesi-utra és az által, hogy a kórház teljesen modern homlokzatot és külsőt kapna, környékével építészetileg és szépészetileg összhang- zásba jutna. És ez a rendezés előnyös a környékre is, mert sokkal hamarább valósítható meg, semmint teljesít­hető a szt. Rókus-kórház lebontása iránt kifejezett óhaj és az ahhoz fűzött remény. Mindezeken kívül egyik legfontosabb ok, amely a kórháznak átalakítása mellett szól az, hogy az át­alakítást a székesfőváros fokozatosan viheti keresz­tül és anélkül, hogy abból a községi alapot újabb ki­adás terhelné. A kórházakról, gyógyintézetekről és üdülő-há­zakról szóló 1898. évi decz. 21-én 133.000 szám alatt kibocsátott belügyminiszteri szabályrendelet 30. §-a szerint: »A kórházi szükséglet egyes tételeinek meg­állapításánál még a következők veendők figyelembe: a) Pót-épitkezés, a már meglevő épület nagyob- bitása és átalakitaásaa, az intézet berendezésének módosítása és átalakítása, valamint az ezek folytán szükséges uj beszerzések és felszerelések költségei a kórházi költségvetés kiadási részébe, akképpen, ezen költségek a napi ápolási dijat terheljék, minden­kor csak a belügyminiszter engedélyével vehetők fel.» A szabályrendelet ezen rendelkezése egyenesen rámutat ama helyes útra, amelyet a székes-főváros­nak követnie kell a szt. Rókus-kórház ügyében; ez a rendelkezés nemcsak lehetővé teszi, hogy a székes- főváros a szt. Rókus közkórház átalakítására és meg- nagyobbitására fordítandó költségeit visszaszerezze, hanem határozottan figyelmeztet arra, hogy miként kíméljük meg a községi alapot és hárítsunk el oly terheket, amelyek ezen rendelkezés kelte előtti idő­ből súlyosan nehezednek a. székes-fővárosra. Még azt is meg kell említenünk, ami szintén ezen álláspont mellett bizonyít, hogy abban az esetben, ha a székes-főváros egy teljesen uj közkórházat épí­tene — amint terveztetett a külső Kerepesi-uton, — ezenkívül és ezzel kapcsolatban a város belső ré­szében még egy gyűjtő-kórházat is kellene építenie, ami által az az óhaj, hogy a közkórházak a város külső részeiben helyeztessenek el, gyakorlati szem­pontoknál fogva egyáltalában nem teljesíthető. Mindezekre val ótekintettel az albizottság elnöke javasolja, hogy a székes-főváros az uj közkórháznak építését, a jelenlegi viszonyokra val ótekintettel, egy­előre ejtse el s a helyett a Szt.-Rókus közkórházat fokozatosan alakíttassa át és építtesse ki s az ezen építkezésekkel járó költségeknek a kórházakról, gyógyintézetekről és üdülő-házakról szóló 1898. évi deczember 21-én 133.000 sz. a. kibocsájtott belügy­miniszteri szabályrendelet 30. §-ára val óutalással a kórházi költségvetésben az ápolási dijak terhére leendő felszámítására a belügyminiszter urnák en­gedélyét előzetesen kérje ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom