Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-22 / 33. szám
IV. évfolyam. Budapest, 1901. szeptember 22 33. szám Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP 6 FIZETÉSI ÁRA Egész évre .............................. Fé lévre.................................. 12 Kor. 6 Kor. Szerkeszti es kiadja: DR- BARTHA SÁNDOR. ER KÉSZ TŐSÉG jts KIADÓ J IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Képviselőválasztás. Egymásután bontogatják a fővárost an a választási lobogókat. Egyik-másik kerületben, ahol komolyabb a küzdelem, az utczák zászló- diszben vannak. Október második napján kilenc képviselőt küld Budapest a parlamentbe, A választók s a kerületek nem adnak ma már utasitást a követeiknek, mint a régi jó időkben, amikor kötött marsru'ával bocsátották a követeket a tekintetes karok és rendek házába. A most választott követ mandátuma öt esztendőre szól, minden föltétel nélkül. Az öt esztendő alatt azt tehet vele a boldog tulajdonosa amit akar, a választóknak nincsen többé beleszólásuk. Ez az öt esztendőre adott föltétlen bizalom kötelességévé teszi a választóknak, hogy a leg nagyobb lelkiismeretességgel vizsgálják meg azt az embert, akinek a kezébe öt esztendőre sza bad használatra teszik le a választók bizalmát. Kötelességükké teszi, hogy alaposan megfontolják, mire van a kerületnek szüksége, mik a kerületnek jogos érdekei s ki az az ember, akire jogos érdekeik is'.ápolását bizták A választás személyes harcát mellőzve most a bizalom megadása előtt talán időszerű lesz, ha egy kicsit gondolkozunk azon is, hogy mi a főváros érdeke, mit követelhet meg Budapest a képviselőitől. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hog\ a múltban Budapest nem volt jól képviselve a parlamentben. A főváros legjogosabb érdekei is bizonyos ellenszenvvel találkoztak az ország házában. A kormány és a törvényhozás bizonyos antipátiával nézte, hogyan fejlődik a maga erejéből Budapest Noha a hivatalos hatalom soha előre nem segitette a fejlődést, a vidéken történ t*m iádén® bajnakjbünbakjául a fővárost állították Az előre törtetni kívánó vidéki városok nem azon dolgoztak, hogy a maguk környékének fölhasználásával a saját vidékük központjává legyenek s a maguk nehéz munkájának jussanak előre, hanem Budapesttől akarták elvenni egyik ezt, a másik amazt. Az országot tele kürtölték, hogy a vidék az 5rt nem tud fejlődni, mert Budapest mindent fölszi magába* Lassan érlelték meg ezt a gondolatot. Bev tték a törvényhozás terméöe is. Budapest képviselőinek pedig nem volt ellene szavuk. Hallgatásukat beismerésnek magyarázták s igy érett meg az ország közvéleményében a minden vonalon való decentralizáció gondolata. Decentralizálni mindent. Elvenni Budapesttől s odaadni a vidéki városoknak. Vidéki gócpontokat teremteni. Ezek voltak a jelszavak, amelyek a kormány ténykedésében is gyakran kifejezést nyertek. Most már látjuk az eredményét is. A vidéki városok azzal, amit Budapesttől elvontak megerősödni nem tudtak. A vidéki gócpontok a jelszavak között maradtak, de a főváros fejlődése nemcsak megállott, hanem rohamos lé pésekben visszafelé haladt. Ma már a^ legkomolyabb válsággal küzd Budai est s ha a főváros képviselői együttes erővel föl nem használják egész befolyásukat s föl nem világosítják a kormányt s az országot, hogy az a politika, amely ma fölülkerekedett, megnem változik, a vidéki városok nem fognak jobban fejlődni, de az ország fövárosa|Budapest kérlelhetetlenül sl'ment- hetetlenül el fog pusztulni. S ezért a pusztulásért nem azok lesznek felelősek, akik szerencsétlen kézzel s a félreve
