Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-15 / 32. szám
12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901 .szeptembc 15 gyenek, hogy le ne szánjanak, sőt az épületek esetleges ősz- szeomlása lehetetlen legyen? Ki volna hivatva ezen munkát keresztülvinni é< kinek kellene fedezni a költségeket? Én a hajózási társulatok részére a vasúti összekötő hid alatt egy telepet teiveztem rakodópartokkal (dockokkal és téli kikötővel. A rakodÓDartok feltöltéséhez szükséges anya,' a magasabban fekvő részből volna nyerhető, mig az ott felesleges és a viz alatt álló területről a vízmélység és alapozas végett kiemelt anyag az á talam az összekötő hid felett te'vezett park- terű etek feltöltéséhez használható. Az igy nyert anyag kitenne körülbelül 1.800,000 köbmétert, mely a park teltöltéséhez teljesen fölhasználható Továbbá a vasúti összekötő hid felett tervezett parkterülethez nem szükséges oly magas feltöltés, mint az épületek felállításához : azonkívül hagyok tavakat és vízfolyásokat a parkban, miáltal szintén 900.000 vagy egy millió köbméter feltöltést megtakaríthatok és igy a számadás a következőleg alakulna: Parkfeltöltés körülbelül .. 3.800,000 köbméter ebbő l levonva a kikötőkből nyert anyagot...........................1.800,000 „ levo n a a tavakat és vízfolyásokat 1.000,000_____„ ma rad összesen 1.000 ,C0O köbméter egy millió köbméter anyagszükség’et. És ezután az univerzitás és kórház építése, valamint a magánépitkezés folytán az anyagszükséglet lényegesen les állna és olcsóvá lenne ; és ha az állam és a főváros a parkot egyszersmind mint fövész- és faisko'akertet is berendezne, abban a helyzetben lennének, hogy aránylag csekély költséggel ezt létesíthetnék. A gyógyforrások kibővítésére a hatósági terv alig fordít ügyeimet, mig én ezt nagyon fontosnak tartom a főváros éide- kében és saját tervemben igyekeztem annak kiterjedésére lehetőleg űgyelemmel lenni. Az Országo- Szőlőiskola és az Országos Gazdasági Egyesület vincellér-képezdéje a hatósági tervben részben maradnának, részben felosztatnánk ; ezen intézeteket részemről oly fontosnak tartom, hogy tervemben inkább ezek kibővítésére és fejlesztésére voltam ügyelemmel ; e tekintésben az intézet vezetősége adhatná a legalaposabb véleményt Miután a hatósági tervvel szemben tervem főbb elveit és « Kéréseit előadtam, bátor leszek most tervem részleteire áttérni. 1. A millenniumi e m lékmü épül e t, mely a történeti hirü nagy emberek szobrainak és ereklyéinek e'helyezé- sére volna hivaiva, a Gellérthegy legkiválóbb pontjára van tervezve ; ez nemcsak hazánkűai, de a külföldi látogatókra is vonzó erővel bírna, úgy mint a Westminster-templom Londonban, az Invadilusok temploma Párisban vagy a Walhalla Regensburgban. 2. Az egyetem, mely a tudománynak székhelye és fénypontja, a Gellérthegy déli csekélyebb lejtővel biró oldalára van tervezve, főhomlokzata keletnek feküdnék rs ennek fekvése ép oly gyönyörű lenne, mint a glasgowi egyetemé. Az épüle; szép parkban lenne, hol egyszersmind kellő testedző gyakorlatokra szolgáló terekről lehetne gondoskodni a tanulók részére. Az azon a környéken fennálló épületek mind használhatók 1 n- nének az egyetemen alkalmazott személyek részére, ép úgy más szükséges helyiségek céljaira. Közel az egyetemhez jönne. 3. A klinika, mely 600 és egy nagy kórház, mely 2000 ágyra lenne berendezhető; ez később a Rókus-kórhat volna hivatva helyettesíteni, előbbi szintén az egyetemi pirkban nyerne elhelyezést, mig az utóbbi annak köz lében. A legjobb hygiemai alapokon kés ült berendezésen kívül a termek mind keL-t felé lennének úgy, hogy annak lakói a felkelő napot élvezhessék, ügy ennek, mint az egyetemnek célszerűbb, egészségesebb és szebb helyet Budapesten nem találhatni s tekintve, hogy az uj egyetem, Klinika és kórház építése több évig eltart és ennélfogva a régi egyetemekből és kórházakból való átköltözés csak lassanként történhetik, mialatt úgy az ui, mint a régi épületek a tanárok és hallgatók használatára szolgálnak : igen fontos dolog, hogy ezen uj épületek a meglevőkhöz és a város közepéhez minél közelebb legyenek, nehogy a közlekedés sok időt vegyen igénybe. 4. Az egyetemi park tartalmazza továbbá úgy az egyetemhez, mint a klinikához szükséges me léképületeket; a mennyiben azonban a pá k területén meglevő épületek nem lennének elégségesek, volna elég hely, hogy a szükséghez mérten a kalmas helyen uj épületeket is lehetne felállítani, például a boacolótermet és anatómiai múzeumot stb. 5. A nagy parkterület, az összekötő vasúti hid felett, megoszlik egy tudományos részre; egészben-nagyban azonban a közönség üdülésére és mulattatására szolgál. 6. A hajózásnak szolgáló telepek az összekötő vasúti hid alatt vannak tervezve. A dockok és a téli kikötők olt célszerű elhelyezést nyernének, melyek télen-nyáron használhatók's 120 vagy 200 hajót fogadhatnának be nagyságukhoz mérten. A kikö’őpartok egyszersmind raktárral lennének ellátva s a teherpályaudvarral vágányok által jönnének közve- tetlen összeköttetésbe. A dockoknál egyszersmind egy száraz dock is van tervezve, mely a hajók javítása céljaira szolgálna e mellett egyszersmind egy műhelyt is lehet felállítani. 7. A meglevő kelenföldi pályaudva r nagy személypályaudvarrá való átalakítása rövid idő alatt reményei hetőleg befog következni, mert a keleti pályaudvar mai kivánalmaknak sem felel meg ; a mig a kelenföldi pályaudvar bi vatva lei r.e, a Budapest—Bruck-Bécsi, Budapest—Pragerhoü, Budapest —Pécsi és Fiumei s Budapest—Gráci vagyis a magyar- országi délnyugati vasuli forgalmat felvenni, a keleti pályaudvar az ország keleti forgalmát fogadná be. A budai déli pályaudvar azért mindig megmaradhatna mai kiterjedésében, csupán egy-két gyalog vagy kocsi-összeköttetés volna szükséges, a föld alatt vagy a föld felett közlekedési szempontból a most kényelmetlen ke. ülések végett ebben a városrészben. A teherpályaudvar a kelenföldi személypályaudvar mellé van tervezve, de külön van elhelyezve s úgy a doc* kokkal mint a fennálló vasúti vágányokkal közvetetlen összeköttetésben van s kellő számú raktárakkal és vágányokkal van ellátva.
