Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-08 / 31. szám

14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember8 Nők a festő állvány előtt. A magyar társadalmat a legutóbbi időkig bizo­nyos közöny zsibbadtsága bénította meg minden mű­vészeti törekvéssel szemben. Főként a festészet volt ismeretlen terület s előkelő családok is legfölebb egy- egy olajnyomat beszerzésével elégítették ki szépérzé­kük követelményeit. Az újabb művészeti mozgalmak felrázták társadalmunkat a közöny dermettségéből s ebben az élesztési munkában oroszlán rész jut a női festő i-koláknak, melyek a család lelkének, a nőnek tudatába ültetik el a szép ismeretének és kultuszának szeretelét s ezzel a mövészetért rajongó nemzedék nevelésében missziót végeznek. Ennek a nagy hord­erejű művelődési akcziónak már három éve tesz fon­tos szolgálatokat Bihari—Glatter és Knopp női festő iskolája, amely fennállása óta a festőnők egész agilis gárdáját nevelte már. Az iskola negyedik tanfolyama október hó 1-én nyílik meg az Andrássy-ut 96. száma alatt béréi dezett műtermekben s a müvésziskola egyik vezetőjénél, Glatlernél, márfmost is be lehet iratkozni Damjanich utcza 18. számú lakásán. Az államvasutak vízszükséglete. A főváros második ügyosztályában a hé­ten a magyar államvasutak és a főváros v?gyes bizottsága tanácskozást tartott, hogy a vízveze­ték uj szabályozásával kapcsolatosan az állam­vasutak fővárosi telepeinek vizhasználati kérdésé­ben megállapodjanak. — A főváros részéről Woss cs Károly tanácsnok, Martin középitési igazgató, Bódy Tivadar tanácsjegyző és Kaiiinger vízvezetéki igaz­gató ; az államvasutak képviselében pedig Lendvay főfelügyelő, Jármay felügyelő. Vékey Károly főmér­nök és dr. Benedikt titkár vettek részt a tanácsko­zásban. Az államvasutak összes fővárosi telepeit eddig külön egyezmény a'apján látta el a lőváros szüretien vízzel és pedig 700,000 köbméter viz szállítása volt a fővárosra kötelező, amelyért köbméterenkint 5 fillért fizetett az államvasutak igazgatósága és pedig szab ványszerü mennyiség szerint Tudniillik egy bizonyos quantumot akkor is meg kellett fizetnie az államvas­utaknak, ha Levesebbet fogyasztott, mint a fogyasztás többletét szintén meg kel'ett térítenie. A mai tanács­kozás eredménye az, hogy a főváros 1.000,000 köb­méter átengedésére kötelezi magát, de mivel a folyó évi május hó 1-től a vízvezeték k záiólag szűrt vizet termel, s a termelés költségei 16, a magasra szállított víztermelés 20 fillér. A vízfogyasztás diját a főváros az államvasutak részére e termelési költség 50 száza­lékában állapította meg. Az államvasutak i észéi öl Vékey Károly főmérnök azt a propoziciót teszi, hogy a vízfogyasztás diját 7 fillérben szabja meg a főváros. Wossics tanácsnok ezt méltánytalannak tartva kije­lenti, hogy abban az esetben, ha a jövőben magasabb árban viztelepek létesülnének, úgy az ezekből nyert viz magasabb termelési árának ugyancsak 50 száza­lékát lesz köteles az államvasut megtéríteni. Ezzel egyidejűleg az általányrendszert kiküszöbölik s az államvasutak összes vízcsövein vízórákat helyeznek el s az összes vízmennyiség ára terheli majd meg az államvasutak számláját. Wossics tanácsnok ily érte­lemben tette meg javaslatát a tanácsnak, mely leg­közelebbi ülésében fog határozn’ a javaslat tárgyában. Egy iparosegylet feloszlatása. A IV. kerület elöljárósága ez időszerint egy fő­városi egyesület ellen jár el, amelynek kebelében az utóbbi időben oly körülmények merültek fel, hogy az elöljáróság illetékes helyen az amúgy is életképtelen egyesület feloszlatását fogja javasolni. Az egyesület, feloszlatásának története a következő : Évekkel ezelőtt alapították meg az iparos ifjak országos egyesületét azzál a kimondott céllal, hogy a magyar iparos fiatal­sága javára országos akciót indít s állandó contractust tart fenn közöttük. Az egyesület rögtön kezdetben nagy gondokkal küzdött, mert az országos méretűnek tervezett egyesület alig tudott 70—80 tagot toborzani, aminek következése a teljes eladósodása lett. Két évvel ezelőtt az egyesület már oda jutott, hogy helyi­ségéért a bérösszeget sem tudta fizetni. Ekkor válasz­tották meg Hegedűs Adolf gyárost, akinek közben­járására az elnökséget dr. Nagy Sándor orszgy. képv. vállalta el. Az uj elnök kieszközölte, hogy a főváros ingyen szállást adott az egyesületnek a mérnöki hi­vatal Borz-utcai épületében. A kormány 200, József kir. h.rceg szintén 2ü0 koronát juttatott az egyesü­letnek s legutóbb a főváros tanácsa is kilátásba he­lyezett ugyanily összegű segélyt. Az egyesület a nyá­ron munkanélküli iparosok javára mulatságot rende­zett, amely 400 koroáát jövedelmezett. E közben ha­tározatba ment, hogy a mérnöki hivatal a Borz-utcai épületből elköltözik, igy az egyesület szeptember hó 1-én kénytelen az eddig ingyen birt lakást elhagyni. Dr. Nagy Sándor elnök erre ülést hivott össze, amely­ben azt proponálta, hogy a mulatság jövedelmét egyelőre fordítsák lakásbérre. Erről az egyesület ér­demes vezetősége hallani sem akart, mire az elnök az ülést feloszlatta. A famózus bizottság azonban együtt maradt s kölcsönösen megszavaztak egymás­nak segélyösszegeket. Mikor a jogtalanul megszava­zott pénzek kiutalását az elnökök megtagadták, a vezetőség nyílt támadásra lépett fel dr. Nagy Sándor és Hegedűs Adolf ellen. A főváros tanácsa érte­sülve az eseményekről, eljárást indított az egye­sület ellen s ennek eredényeként az életképte­len egyesület feloszlatását fogja javasolni a belügy­miniszternek. A betegsegélyzö pénztárak felülvizsgálása. A „Főv. Tud.“ jelenti: Széli Kálmán belügyminiszter erélyesen folytatja a betegsegélyzö pénztárak felülvizsgálásával kapcsolatos tisztítási akczióját. Jelenleg több miniszteri biztos működik az ország különböző vidékein a pénztárak szigorú felülvizsgálása czéljából. Miután azonban a belügyminisztérium nem rendelkezik oly számú hivatalnokokkal, hogy minden virs gálatot a központ végezzen, a belügyminiszter rendeletet kül­dött most a törvényhatóságoknak, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek a betegsegélyzö pénztárak szigorú vizsgálataira vonatkozólag s előfordult visszaélések esetén tegyenek rögtön jelentést, bogy a miniszter azoznal megtehesse a megtorló in­tézkedéseket. Közgazdaság. Első Leáúykiházasitó-Egylet mint szövetkezet Foly i évi augusztus hóban 1095 jutalékré-z irat- tatott be és nászjutalékok fejében 34.956 korona 99 fillér fizettetett ki. 1901. évi január 1-töl augusztus hó 31 ig beirt összes jutalékrészek száma 8954 és a kifizetett nász jutalékok összege 359.484 korona 71 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom