Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-08 / 31. szám
1901. szeptember 8, MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 11 dumukban s arról feledkeztek meg, hogy az adminisztráció éppen olyan szaktudomány, mint akár a mérnöki, akár az orvosi. Erre a szakra pedig sem a mérnöknek, sem az orvosnak nincsen kvalifikációja. A mérnökök tulajdonképpen megcáfolják kérelmükkel azt a közmondást, a melyet jeligéül fogadtak: maradjon mindenki a maga kaptafájánál. Villamos körforgalom. Villamos vasúti hálózatunkban fontos szerepe lesz a körforgalomnak, amelyet hivatalosan már a múlt héten megnyitottak, az életben azonban csak a jövő héten kezdik meg. A sokat és hevesen sürgetett körforga'om nem uj vonal. Csak egy váltó, egy alig néhány méter hosszú összekötő sin az egész, amely néhányszáz lépéssel a déli vasút mögött összeköti a. Margit-hidon át jött sineket, a Ferencz József hi on át jött sínekkel. A két vonal már régen megvan, csak átszállással kellett közlekedni. Most egy kis váltó megszünteti, fölöslegessé teszi az átszállást s szerves egésszé köti össze a pesti és budai vonalakat. Ez a körforgalom egyik fontossága. Ezért sürgették különösen a budaiak. De sokkal nagyobb a jelentősége a tarifára. A budai vonalak tarifája eddig nagyon kedvezőtlen volt. Volt egyes reláció, amelyet hihetetlenül drágává tett a beosziás. Budának csaknem központján meg kellett fizetni a zugligeti jegy árát. A budaiak akik nagyon élelmesek bajaik föltálalásában, rendkívül ügyesek s örökös panaszkodással mindent kisírnak maguknak, összeállították ezeket a képtelen tarifákat s a társaság kénytelen volt engedni, mert nem tagadhatta, hogy a budaiaknak igazuk van. A budaiak érdeme, hogy megvan a körforgalom is, mert ők sürgették a városházán is, a vállalatnál is. Sürgetni azonban könnyebb volt mint végrehajtani. Noha mint már említettük, az egész körforgalom meglevő régi vonalakon halad, mégis életbeléptetésével két uj relációt kapunk. Nem valószínű ugyanis, hogy a körforgalom megnyitásával a fogaskerekű, zugligeti és hűvösvölgyi vonalak közül bármelyiket is megszüntessék. A körforgalomnak közzétett tarifájára vonatkozólag azonban nekünk nagy aggodalmunk van, amelyet idejekorán fölakarunk említeni, mert előreláthatólag nagyon sok zavart és kellemetlenséget fog okozni az utazó közönségnek. Amig az uj tarifa ugyanis a budai oldalon a tarifákat rendezi, a pesti oldalon rettenetesen össze zavarja. A körforgalmú kocsiknak ugyanis más a szakaszbeosztásuk, mint a többié. A körforgalom tarifája ez: Vígszínház—Fővám tér 20 fillér, Vígszínház— Központi városház 12 fillér, Központi városház—Fő- vámház 12 fill., Ferencz József-hid—Margit-körut 20 fillér, Ferencz József-hid—Déli vasút 12 fillér. Központi városház—Ferencz József-hid—Déli vasút 24 fillér, Központi városház—Margit-hid—Déli vasút 24 fillér, Központi városház —Ferencz József-hid—Döbren- tey-tér 20 fillér, Központi városház—Ferencz József-hid —Margit-hid 30 fillér, Kálvin téi—Ferencz József-hid —Döbrentey-tér 12 fill., Kálvin-tér—Ferencz József-hid —Déli vasút 20 fillér, Déli vasút—Margit-körut—Zsig- mond-uteza sarok 12 fillér, Déli vasút—Margit-hid— Nyugati pályaudvar 20 fillér, Zárda-utcza—Margit-hid Nyugati pályaudvar 12 fillér. A pesti oldalon ez a tarifa két helyen is megváltoztatja a mostani beosztást. Az egyik változás, hogy a körforgalomban a szakaszhatárt a nyugati pályaháztól kitolja a Vígszínházig. Vagyis ha valaki, mondjuk a Fürdő-utczánál fölül a körforgalmú kocsira a Vígszínházig tizenkét fülé es szakasz-jegygyel mehet. De ha ugyanezt az utat más kocsin teszi meg, húsz fillért kell fizetnie. Még nagyobb az anomália a Központi városház— Fővámházi vonalon. A körforgalmú kocsin ez az egész vonal egy szakasz, vagyis tizenkét fillér. A többi kocsi szakaszhatára azonban a Kerepesi-ut. Vagyis ha valaki a Fővámház előtt ül a körforgalmú kocsira a központi városházig tizenkét fillért fizet, de más kocsin a Kálvin-tértől a Központi városházáig, tehát az előbbi vonal keretén belül megtett kisebb utért húsz fillért kell fizetnie. A közönséget soha nem lehet megtanítani arra hogy ugyanaz a vonal egyik kocsin olcsóbb, mint a másikon. A közönség csak annyit jegyez meg magának, hogy ezért az utért tizenkét fillért fizetett s ha másik kocsin húsz fillért követelnek tőle, azt hiszi, hogy megakarják csalni s örökös lesz a villamos kocsikon a baj s a rendőri beavatkozás. Ezt valami utón módon el kell kerülni. Nem kételkedhetünk benne, hogy a vállalat is kénytelen lesz rövid idő alatt belátni, hogy ezt az állapotot főn nem tarthatja. De minek az ilyen vállalkozást meg is próbálni. S ha megtanulja is a közönség ezt a tarifa tudományt, akkor sem lesz belőle senkinek sem haszna. Bizonyos ugyanis, hogy például a Vígszínházba tartó közönség, vagy a Központi városháza— Fővámház közötti forgalomban mindenki az olcsóbb körforgalmú kocsikat fogja használni. Ezek a kocsik, ezekben a relációkban zsúfolva lesznek, mig a többiek üresen járnak. Ez végül csak a társaság baja lenne, de az már a közönség baja, hogy az a ki a körforgalmú kocsit nagyobb vonalon kívánja használni, nem kap helyet a kocsin, mert megtöltötte a rövidebb utat tevő közönség. Olyan bajok ezek, amelyeken okvetlenül segíteni kell s csak közlekedésügyünk érdeke, hogy segítsenek ezeken a bajokon mielőtt a körforgalmat megnyitják. Sajnáljuk, hogy a főváros illetékes emberei nem gondoltak ezekre a dolgokra már a körforgalom s a tarifa megállapításakor, de hogy akkor nem gon
