Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-21 / 3. szám

1901. január 21. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

vagy már elfelejtették, hogy a bécsi Ringszinház Fellner és Helmer speczialisták tervei szerint épült.

A gyárnak terület kihasználó speczialistasága — melylyel az érte rajongókat rendszerint megtéveszti — abban áll, hogy a III-ad emeleti karzaton kívül 11-od, sőt 1-ső emeleti karzatokat ékelnek be, az ő szokott, kinvallató ülés- és sorméreteikkel.

A speczialistákkal — azt hiszem végeztem. — Lássuk a mérvadó egyéneket. Kik is ezek tulajdonképpen ? A nevek mellékesek. Isten kegyelméből grand segneurőknek születnek. Ő Felsége és a központi-kormány jóvoltából színházakat vezetnek, kormányoznak, vagy színházi administrativ, esetleg pénzügyi dolgokban rendelkeznek, ellentmondást — nem, vélemény nyilvánítást sem tűrnek. Értenek zenéhez, irodalomhoz, jelmezek, díszletek, — bútorok és kellékekhez, — rendeznek élőképeket, felvonulásokat és vívó jeleneteket, mindent, — ők legalább azt hiszik — korhűen. Mindez nem elég 1 Ök még színházat is építenek.

Uj szinház-épitésénél, épen ezen mérvadó egyéneknek nem lenne szabad döntő befolyást engedni.

Hogy bár sajnos, de mennyire igaz az, mit mondottam, legjobban igazolja az a körülmény, hogy a mostani vezető uralkodásának első cziklusából származik a Nemzeti Színház famózus, még a specialistákat is megszégyenítő első emeleti erkélye ; a jelen cziklus első fő cselekménye pedig az volt, hogy az áldozatokkal teremtett „házi gyakori színpadot“ megszüntette azért, mert a magánlakás czéljára lefoglalt helyiségekből kidobott irodai személyzetet máshol nem tudta elhelyezni.

Már magában elitélendő lenne, hogy pályázat mellőzésével az idegen, bécsi épitész-czéget bízzák meg a tervezéssel.

De további igen nagy hiba és mulasztás lenne az, ha akár a direkt megbízás, akár a pályázat utján beszerzendő tervek közül a választás és a döntés az előzmények után Ítélve, bizonyára elfogult „mérvadó“ egyénekre bízatnék.

Az, hogy úgy Budapestnek, mint Kolozsvárnak uj Nemzeti Színház épületre van szüksége ma már vita tárgya nem lehet. Megfontolandó csuk az és ez irányban kell a legnagyobb körültekintéssel elfogulatlansággal és minden egyes saját én-nek alárendelésével törekedni, hogy az, mit létesítenek, kielégítse minden irányban az igényeket és várakozásokat. Legyen az olyan, mely a nemzethez és a művészethez egyaránt méltó. Létesüljön saját erőnkből úgy, mint szinmüvészetünk. A magyar nemzeti színházakat igaz lelkesedéssel csak magyar építészek tervezhetik, kőre követ csak magyar kezek hordhatnak össze.

Itt a legfőbb ideje, hogy a felháborodott közvélemény megnyugtatására, a felizgult kedélyek lecsillapitására e nagy nemzeti feladat méltó és megfelelő megvalósítására: műszaki, művészi és színházi szakértőkből oly független végrehajtó-bizottságot alakítsanak, mely morális garantiát nyújt az iránt, hogy nemzeti fejlettségünk méltatásával, oly uj nemzeti színházakat fogunk nyerni, melyek büszkeséggel és önérzettel méltán tölthetik el keblünket.

Tűzoltóság a színházi főpróbákon.

A tűzoltóság főparancsnoka jelentést tett a tanácsnak, hogy a színházi főpróbák alkalmával teljesen feleslegesnek tartja, hogy ott külön tűzoltó kirendeltséget alkalmazzanak. Erre a czólra elegendőnek találja az állandó színházi tűzoltó alkalmazottaknak jelenlétét, annyival is inkább, mivel a színházi főpróbákon jelenlevő vendégek száma alig haladja meg az 50—60-at és máskülönben sincsen szükség külön óvóintézkedések megtételére A főváros tanácsa meghallgatta az államrendőrség főkapitányságának véleményét s a legutóbb tartott ülésén helyett adott a tűzoltó főparancsnokság előterjesztésének és kimondotta, hogy a szin* házi főpróbákra csak abban az esetben kell külön tűzoltó kirendeltséget küldeni, ha a főpróbán előreláthatólag 100-nűl többen lesznek jelen, mely alkalmakkor esetről-eselre előre tartozik a színház vezetősége erről jelentést tenni.

Szubvenczió az Uráma-szinháznakA tanács az Uránia magyar tudományos színház részére az 1901-ik évre 3000 korona segélyt szavazott meg. A derék intézmény sajnos még mindig erősen rászorul a hatóság támogatására, mivel a közönség körében csak lassan tud népszerűségre szert tenni.

A hatóságok idegen nyelvű átiratváltásaA belügyminiszter már régebben engedelmet adott, hogy a rendőri hatóságok olyan ügyekben, a melyek halaszthatatlanul sürgős átirati érintkezést tesznek szükségessé, a külföldi hatóságokkal idegen nyelven is levelezhetnek. A felsőbb hatóságok azonban ismételten azt tapasztalják, hogy az idegen nyelvű levelezésnek a gyorsaságban rejlő haszna elenyészik, mivel a levelező hatóságok nem veszik figyelembe a megkeresett hatóság nyelvismereteit s az átiratot olyan idegen nyelven szerkesztik meg, a melyet azok meg nem értenek. A belügyminiszter most újabb rendeletet adott ki, a melyben utasítja a rendőrhatóságokat, hogy ezentúl olyan idegen nyelven fogalmazzák a külföldre szóló megkereséseiket, a mely nyelvet a megkereső hatóság is ért, ha pedig ezt nem tehetnék, írjanak francziául, sőt ha ez sem lenne lehetséges, akkor az 1889-iki körrendelethez alkalmazkodjanak.

11