Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-07-14 / 27. szám

1901. Julius 14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Hírek a városházáról. Budapest halandósága. A tiszti főorvosi hivatal elkészítette a főváros egyesítése óta lefolyt 27 évről az elhaltak kimutatását, valamint megállapította az egyes évek halálozási arány­számát, mely szerint 1874-ben a halálozási arányszám 449 volt, mely 1900-ban 18‘9 apadt. Míg tehát 1874- ben 10-000 lakos közül 449 halt meg, ma ezen arány­szám több, mint felényivel kisebb, az az csak 206, ami a 719 722 főnyi lakosság mellett a nálunk előbb uralkodó viszonyoKhoz képest, több mint 17.000 főnyi néptömegnek a haláltól való megmentését jelenti. Budapest 81 európai nagy város közt egészségügyi tekintetben ma a huszonhatodik helyet foglalja el, mig a múlt évben a harminczkilenczedik volt. A tiszti fő­orvosi hivatal utal arra a körülményre, hogy a fővá­rosnak halálozási aránya nem róható fel egyedül a főváros egészségi vagy egyébb tekintetben ki nem elégítő állapotának. Magyarországon az élettartam általában rövidebb és a halandóság nagyobb, mint Nyugot-Európában ; a főváros lakossága pedig nagy­részt a vidéki lakosságból gyarapodván, nem vonhatja ki magát az országszerte uralkodó vitalitás alól. Buda­pest halandósága a nagy város minden kedvezőtlen befolyása daczára még mindig jóval csekélyebb, mint az ország számos városáé, sőt a főváros halandósága az országos átlagnál is jóval kisebb. Uj átszálló forgalom­A Lehel-utczai és angyalföldi lakosság több ízben kifeje­zett kívánsága folytán a közúti paspálya társaság elhatározta, hogy a hálózatokon fenálló átszállási forgalmat kiterjeszti. E megállapodás értelmében átszállásnak lesz helye a Lehel-utcza és Hungária-ut keresztezésénél, továbbá az újpesti István-ut és Árpád-ut sarkától a Császárfürdőhöz, Ó-Budára és a déli va­súthoz. A társaság az uj átszállási terveket a fővárossal kötött szerződése értelmében jóváhagyás végett bemutatta a ta­nácsnak. Ajándéhsonka a fővárosnak­A napokban több bécsi mészáros és hentes járt a föld- mivelésügyi és belügyminisztereknél, hogy egynémely bajukra orvoslást keressenek. Ugyanekkor megtekintették a budapesti közvágóhidat, a hol igen előzókeny fogadtatásban részesültek. Hálából ezért a bécsi mészárosok és hentesek egyesülete öt darab sonkát küldött ajándékba a főváros tanácsához egy levél kíséretében, a melyben megköszöni azt a szives fogadtatást, a melylyel itt időzésük alkalmával a főváros részéről találkoztak A főváros tanácsa nagyon megörült az ajándéknak, de nem élt vele, hanem rövid utón értékesítette a küldeményt s a befolyt összeget a fővárosi szegényalap részére fordi'.otta. A Bomba téri plébánia templom felemelése Szabó Ferencz bizottsági tag indítványt nyújtott be a tanácshoz, hogy a Bomba-téri plébánia templo­mot emeljék fel. Az indítványozó a templomot a tí­fusz, difteritisz és influenza tenyészfeszkének mondja, a melynek oka az, hogy a templom nagyon mélyen fekszik, mert az utcza színvonalát az idők folyamán igen magasra emelték fel, a mi által a templom majdem pmczehelyiséggé lett. Ennek folytán a falak olyan nedvesek és penészesek, hogy az egészségtelen párák belégzése inficziálja az emberi szervezetet. Szabó Ferencz tekintettel arra, hogy a Margitszigeten szépen sikerült az utóbbi időben eszközölt felemelés, indítványozza, hogy alkalmazzák ezt a módszert a Bomba-téri templom felemelésénél is. A Semmelweis szobor felállítása. A mérnöki hivatal pártfogólag terjesztette a tanács elé a Semmelweis szoborbizottságnak azt a kérelmét, mely szerint az emlékmű a VIII. kerületi üllői úti szülészeti és nőgyógyá­szati koróda előtt levő téren állíttassák föl. A tanács elfogadta a mérnöki hivatal előterjesztését s utasította a középitési bi­zottságot, hogy a szükséges területet a további tárgyalások so­rán megállapítandó feltételek mellett engedje át a szobor ez élj ára. Pichler Győző utcza­A Karpfenstein-utcza lakói és háztulajdonosai kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, melyben a Karp- fenstein-utezának Pichler Győző-utczára való átkeresz­telését kérik. A kérvényt 47-en Írták alá. Közgazdaság. A Kassa—oderbergi vasút beruházási kölcsöne. A Kassa—oderbergi vasút beruházási kölcsöne, a mely a napokban megtartott közgyűlésnek egyik tárgyalandó pontja lett volna, az utolsó pillanatban lekerült a napirendről. Az igaz­gatóság a magyar vonalak beruházásaira 35.000,000 koronát, az osztrák vonalak beruházási szükségletei számára 12.000,000 ko­rona elsőbbségi kölcsönt óhajtott felvenni. Az osztrák kormány a beruházási kölcsönhöz az engedélyt megadta, sőt ő maga volt az, aki a beruházási kölcsönt sürgette, mert ez a kölcsön az osztrák vonalak második vágányjának kiépítésére szolgál. Az engedélyi szerződés értelmében azonban a vasút összes hitel­műveleteihez, tehát azokhoz is, melyek az osztrák vonalakat|il- letik, a magyar kormány engedélye is szükséges. Hegedűs Sán­dor kereskedelemügyi miniszter az utolsó órában értesítette a vasút igazgatóságát, hogy a magyar minisztertanács az osztrák vonalakat illető kölcsön felvételéhez való hozzájárulását meg­tagadta. A magyar kormánynak ez a lépése egy jelentős sakk- huzás abban a konfliktusban, mely régóta folyik közte és az osztrák kormány között a Kassa—oderbergi vasút annabergi csatlakozása dolgában. E vasútnak ugyanis még mindig nincs közvetlen csatlakozása a porosz államvasutakhoz. Az oderbergi pályaudvartól az annabergi pályaudvarig, a honnan a porosz államvasutak vonala kiágazik, alig egy-két kilométer a távolság, de ezt a rövid utat a Kassa—oderbergi vasút csak a Ferdi- nánds—Nordbahn vonalán teheti meg. A magyar kormánynak minden sürgetése, hogy az osztrák kormány engedje meg a közvetlen csatlakozási vonal kiépítését, hajótörést szenvedett az osztrákok makacsságán. Ez a rövid kis csatlakozási vonal aka­dályozza meg a magyar államvasutakat, hogy a porosz kiviteli forgalomban közvetlen tarifákat állapítson meg. A Kassa—oder­bergi vasút, a mely a maga érdekében szintén sürgette a csat­lakozás kiépítését, a kölcsöntárgyalások során megegyezett az osztrák kormánynyal abban, hogy a kormány a Ferdinánds- Nordbahn-rál könnyítéseket eszközöljön ki az átrakodó forgalom­ban. Az osztrák kormány ezt megígérte és meg is tette. De a magyar kormány, a melynek oly vitális érdekei fűződnek a köz­vetlen csatlakozáshoz, nem volt hajlandó ezt az egyezséget el­fogadni. A magyar kormány abból a szempontból indulva ki, hogy az engedély csökönös megtagadása az osztrák kormány részéről mivel sem indokolható rosszakarat és presszió kifo­lyása, nem volt hajlandó e csatlakozásra irányuló követelések­től elállani. Ezé t tagadta meg a vasútnak az osztrák vonalakat illető beruházási kölcsönéhez való hozzájárulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom