Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-30 / 26. szám
1901. junius 30. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 ügyek iránt. Ezt bizonyítja, hogy szinte egy tál lencséért kiadta a kezéből a jól jövedelmező közlekedési vállalatokat, a gázt, a villamos erőt. Ha ezek a biztos vállalkozások a főváros háztartását gyarapítanák, nem kellene küzdenünk a deficzit rémével. Másrészt ha meggondoljuk, hogy a város meglevő vállalataiban is milyen tehetetlen, mennyire parlagon hagyja, jobban mondva elpocsékolja az általa monopolizált üzleteket, mint például a vízvezetéket, talán még jobb, hogy a magánvállalkozásban engedi fejlődni és megerősödni a többi üzemét. Nagyon kívánatos volna a főváros érdekében, hogy végre ne elégedjenek meg az illetékes tényezők az aktaelintézéssel, hanem modern közgazdasági szellemben intézzék a város ügyeit. Nem akarjuk hinni, hogy a tanács az adott konkrét esetben megismétli javaslatát, de ha megteszi, elvárjuk a törvényhatóságtól, hogy nem fogja megengedni a közvagyon ilyetén pocsékolását. A vásárcsarnokok jövedelmezőségeD Régi és sokat sürgetett kérdésre kapunk most választ. A kérdés az, hogy a vásárcsarnokok hogyan válltak be a városi üzlet szempontjából, jövedelmeznek-e valamit, vagy mennyit fizet rájuk a város. Ötféle hivatalos számítás van előttünk; de valamennyi azt mutatja, hogy a vásárcsarnokok nemcsak nem jövedelmeznek, hanem hogy évenkint tekintélyes összeget ráfizet a város az üzemre. Lampl Hágó fő- száirvevő is, a pénzügyi osztály is csinált számításokat mindegyik több alapon. A számítások alapját a telekár adta meg. Külön számították az összes kisajátítások alapulvételével és külön a vásárcsarnokok által tényleg elloglait terület árával, sőt a pénzügyi osztály egy harmadik számítást is csinált, a melynél a Hunyadi-téri, István-téri és Rákóczy-téri csarnokok telekárát figyelmen kívül hagyta azzal a megokolással, hogy a vásárcsarnokokat a térre is lehetett volna építeni, de városrendezési szempontból hagyták szabadon a tereket s igy azokon a helyeken a kisajátítás tulajdonképpen város- rendezési szempontból történt. Kétségtelen, hogy a leghelyesebb számítás az, ha a vásárcsarnokok által tényleg elfoglalt területek költségét vesszük alapul. Mert csakugyan nem helyes, hogy a közutak számára és céljára kisajátított területeket a vásárcsarnokok rovására Írjuk, viszont azt, hogy a tereket nem építették be, nem írhatjuk a vásárcsarnokok javára. A főszámvevő és az ügyosztály számítása között csak az a külömbség, hogy a főszámvevő egyes tételeket a csarnok kezelési költségénél számit föl, az ügyosztály pedig azokat a költségeket a beruházások közé sorolja, továbbá a beruházások közé számítja az időközi kamatveszteséget is. Sokkal fontosabb az eltérés abban az elvi kérdésben, hogy a vásárcsarnokok rovására irható-e az a helypénzveszteség, a mely a várost a csarnokok megnyitásakor érte. Meggyőződésünk szerint igen, mert a helypénzveszteséget kizárólag a csarnokok megnyitása okozta. Ha alapul vesszük az ügyosztálynak a tényleges terület értékének megfelelő számítását, azt látjuk, hogy a vásárcsarnokoknak a befektetett összeg 6’28 százalékát kellene meghozniok, hogy a város rá ne fizessen. A csarnokok azonban csak 4681 százalékot jövedelmeznek s igy a város tiszta vesztesége 1'599 százalék vagy összegben kifejezve 90,607 forint 95 krajcár. Szükségesnek tartjuk főbb összegeiben ismertetni mind az öt számítást. I. Az összes telekérték alapján a főszámve\ő számi lása ez : te.ek érték 1.817,005 frt 54 kr. építés és berendezés 3.965,806 „ 35 „ összesen : 5.772,8Tl~ frt 89~kr. A telek és berendezés tőke és kamatterhe 281,936 frt 96 kr. a csarnok tiszta bevétele 238,301 „ 49 a főváros vesztesége tehát 43,635 frt 47 kr. A bevétel tehát 4*130/0, a tiszta veszteség 0.756%. Az ügyosztály számítása ez: telekérték 1.817,005 frt 54 kr. építés és berendezés 4.045,508 „ 05 „ összessen : 5,862,513 frt 60 kr. töke és kamatteher tiszta bevétel a főváros vesztesége helypénz veszteség összes veszteség: 286,78S frt 55 kr. 265,193 . 07 „ 21,592 frt 48 kr. 78,010 , — „ 99,606 frt 46 kr. A bevétel tehát 4-524%, a tiszta veszteség pedig l-6990/o. II. A tényleges telekérték alapján a főszámvevő számítása telekérték 1.619,262 frt 64 kr. építés és berendezés 3.955,806 , 35 , összesen: 5.575,068 frt 99 kr. tőke és kamatteher 273,038 frt 53 kr. tiszta bevétel 238,301 „ 49 „ a főváros vesztesége : 34,737 frt 04 kr. Eszerint a csarnokok bevétele 4-275%, tiszta veszteség O-6250/o,
