Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-30 / 26. szám
iV. évfolyam Budapest, 1901. junius 30. 26. szám. Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP ^döfizetesi ára; Egész évre ........ 1<4 Kor. Félévre ......... 6 Kor. ^Szerkeszti es kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. pZER KÉSZ TŐSÉG JiS KIADÓ; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A „Magyar Székesfőváros6* a törvényhatóság szünete alatt (Julius és augusztus hónapokban) kéthetenkint egyszer — 8 oldalon — jelenik meg. Budapest és a vidék. A vidéki városok polgármesterei a héten Aradon kongresszust tartottak. A kongresszuson megvitatták a városok bajait. Az elmondott beszédekből világosan láttuk, hogy a vidéki városoknak is ugyanaz a panaszuk, ami a fővárosé, hogy Budapestnek s a vidéki városoknak azonosak a bajaik. Ezt látva önként fölmerül a kérdés, hogy miért csak a vidéki városok vannak képviselve a kongresszuson, A dolog te rmészete az lenne, hogy a polgármesterek kongresszusán a főváros polgármestere is részt vegyen, hogy a városok akciójában Budapest legyen a zászlótartó. Egyesült erővel talán sikerülne megállítani a törvényhozásnak azt a tendenciáját, hogy minden törvényben újabb és újabb terhet ró a községekre, hogy az állami teendőket átháritja a törvényhatóságokra s ezzel szemben nemcsak megfelelő anyagi támogatást nem ad, hanem a községek meglevő jövedelmi forrásait is lefoglalja a maga számára. Ez a tendencia, amely sajnos a egész vonalon érvényesül, bénítja meg a községek működését, ez kényszeríti a községeket, hogy háztartásuk egyensúlyának érdekében folytonosan és állandóan emeljék a községi adókat. A vidéki városok már átérezték, hogy ezzel szemben nekik is a cselekvés terére kell lépniük, még pedig egyesült erővel De ebből az akcióból célzatosan kihagyták a fővárost. Miért ? A vidéki városokban szinte meggyökerc- sedett az a téves hit, hogy a vidéki városok bajainak föoka Budapest centralikus törekvése, hogy a vidékről minden erőt Budapest szi magához. A főváros illetékes tényezői is ismerték ezt a fölfogást, de méltóságukon alulinak tartották, hogy ezeket a téves nézeteket megcáfolják. Hagyták fejlődni, erősödni. Hozzájárult ehhez, hogy a főváros megokolatlan kicsinységgel mellőzte mindig a vidéki törvényhatóságok körleveleit. Még a közgyűlés elé sem terjesztették. A vidéki városok hiúságát erősen sértette ez az eljárás és igy növekedett m.pról napra az ellenszenv, igy érlelődött meg az a nézet, hogy a vidéki városok minden bajának Budapest az oka. Ezért maradt ki a főváros a törvényhatósági városok kongreszszusából. Az aradi kongresszus pedig fényesen beigazolta, hogy nagy tévedés az a hit, hogy Budapest vonzza magához a vidéki erőt és világossá lett, hogy a községeknek az állami terhek ellen kell védekezniök. Meg is tették. Sürgős fölhívást küldtek országgyűlési képviselőiknek, hogy a fogyasztási adó jövedelmek ren- dezésénél védjék meg a városok érdekeit. Az akciónak volt is némi eredménye. Meggyőződésünk szerint azonban sokkal jelentékenyebb előnyöket lehetett volna elérni ha az akcióban Budapest is részt vesz. Hisz a fogyasztási adó eljárás éppen olyan terhes a fővárosra, mint a vidéki városokra, sőt merjük állítani, hogy az 1899. évi VI. törvény sokkal sérelmesebb Budapestre, mint az ország bármely más városára. És mégis mit láttunk a kérdés országgyűlési tárgyalásán. A honatyák megint szembeállították a fővárost és a vidéki városokat,
