Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-06-16 / 24. szám

1901 junius 16. «s MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9. egész jövője függ ennek a kérdésnek a helyes meg oldásától. Érdekesnek tartjuk az alábbi kimutatás közlésé^ amelyből kitűnik, hogy mennyivel előnyösebb hely­zetbe jut a tarifa révén az osztrák ipar a magyar iparral szemben s hogy mennyivel olcsóbban viszi ki az osztrák a magyar termést, mintha Budapesten föl­dolgozzák és a készárut szállítják ki. Azt pedig csak nem kell bizonyítgatnunk, hogy a közgazdaságnak az az első tétele, hogy a nyerstermény itthon dolgoztas. sék föl s mint készáru szállíttassák ki. Nekünk éppen az a bajunk, hogy nyersterményeinket kiszállítjuk, megfizetjük az osztráknak a földolgozás költségét, ke­nyeret adunk az osztrák iparnak s a készárut hoz­zuk vissza. A szakemberek által készített kimutatás a következő : 10000 kg. rozs fuvar Temesvár—Budapest kor. 124.— Debreczen „ „ 126.— Nyíregyháza „ * 141.— fuvar liszt után : Budapest—Prága—Reichenberg—Oöding—Jägerdorf kor. 256.— 304.— 154.— 245.— fuvar rozs után: Prága­-Reichenb —- Gödiing­—Jägern de Temesvár k. 378.— 426 240 337 Debreczen „ 365.— 413 224 311 Nyíregyháza „ 374.— 256 Prága 234 397 Temesvár—Bpest 124 Bpest —Prága 256 összesen 380 Debreczen „ 126 „ „ 256 „ 392 Nyíregyháza „ 141 „ „ 304 „ 445 Temesvár—Prága 378 különbség 2 kor. Debreczen „ 365 „ 17 „ Nyíregyháza „ 474 „ 23 „ Reichenberg Temesv.—Bpest 124 Bpest—Reichenb. 304 össze. 428 Debreczen „ 126 * 304 „ 430 Nyíregyháza „ 141 „ 304 „ 445 Temesvár—Reichenberg 426 különbség 2 kor. Debreczen „ 413 „ 17 „ Nyíregyháza „ 423 „ 22 „ Oöding Temesv.—Bpest 124 Bpest--- Göding 154 összesen 278 Debreczen „ 126 „ 154 „ 280 Nyíregyháza „ 141 „154 „ 295 Temesvár—Göding 240 különbség 38 kor. Debreczen „ 224 „ 56 „ Nyíregyháza „ 234 6 Jäger ndorf emesv.—Bpest 124 Bpest—Jägerd. 245 összesen 369 1ebreczen „ 126 „ 245 „ 371 Dyiregyháza„ 141 „ „ 245 „ 386 N Temesvár—Jägerndorf 337 különbség 33 kor. Debreczen „ 311 „ 60 „ Nyíregyháza , 296 „ 90 „ A közgyűlésből. A nyári hőség meg sem látszik a közgyűlésen. A városatyák tömegestül jelennek meg, noha a napi­rend nem ígért semmi különöset. Lagymatagon is kezdték. A társalgóban diskuráltak s aláírták a Fe- hérváry diszpolgárságára vonatkozó indítványt. A te­remben csöndesen és unottan tárgyaltak. Mátyus Arisz­tid nagy diszertácziót tartott a segédhivatalokról. Hogy mire volt az jó, senki sem tudta. Ő is elfogadta a javaslatot, a közgyűlés is. Egy hang sem volt ellene s a városatyáknak rendkívül unalmas volt a kániku­lában a böjti prédikáczió. A segédfogalmazói állások szervezésénél azon­ban hosszabb pihenőt tartottak. A segédfogalmazói állásokat tudvalevőleg azért szervezik, hogy a fogal­mazó gyakornokoknak előléptetést biztosítsanak. Mert olyanok most az állapotok, hogy jogvégzett diplomás emberek öt—tizévig kénytelenek, mint fogalmazó­gyakornokok szolgálni 800 forint jutalom díjért. S ezért a legtöbb gyakornok jegyzői teendőket végez. A legtöbb gyakornok kénytelen nyakra-főre adóságot csinálni, amelyeket aztán tanácsos korában sem tud kiheverni. Hogy ez az adminisztráczióra egy cseppet sem kedvező, azt mindenki tudja a városházán s ezért akarták szervezni a segédfogalmazói állásokat. Feleld Bélának azonban ez nem tetszett. Iga­zában nem is a segédfogalmazói állások szervezése ellen volt kifogása, hanem a legutóbbi fogalmazói választások ellen. Már a múlt közgyűlésen interpel lálni is akart s állítólag az egész akcziónak felekezeti színezetű háttere van. Az igazság pedig az, hogy a városatyák minden választásnál tartanak a zsebükben egy-egy protegáltat s azt kívánják, hogy a tanács az ő jelöltjüket válassza meg. Ha azután a protegált ifjú megbukik, kész az interpelláczió az igazságtalan ta­nácsválasztás miatt. Ha már a választásokról beszé­lünk, megmondjuk őszintén, hogy mi a baj. A taná­csos urakban választási kérdésekben nagyon kevés az önállóság és az önérzet. Ha egy befolyásosabb város­atya portál valakit, a tanácsosok nagyrésze megígéri, kézadással erősíti, hogy rá fog az illetőre szavazni. A kinek hét-nyolcz ilyen határozott Ígérete van rend­szerint biztosra veszi a dolgot. A választáskor azon­ban az illető csak egy vagy két szavatot kap. Soha sem tudja meg, hogy ki tartotta meg az Ígéretet, ki­nek lehet hinni a kézadás férfias igazságában, mert valamennyi égre-földre esküszik, hogy ő szavazott az illetőre. Ez az eljárás nem méltó Budapest tanácsosai­hoz. Hogyan bízzuk Budapest kormányozását olyan emberekre, akikben annyi önállóság sincsen, hogy el­ígérik a lelkűket is abban a tudatban, hogy az Ígére­tüket úgy sem tartják meg. Az bizonyos, hogy a ta­nácsi választások sok tekintetben hozzájárulnak ahoz, hogy a közönség, a melyhez ezek a dolgok kiszivá­rognak, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik a tanács irányában. De hát ennek az anomáliának nem adhatják meg a fogalmazó gyakornoknak az árát. Feleki is Polónyi Géza is azt kívánták, hogy a jóléti bizottságnak adják ki a javaslatot, az majd szokott modorában és szel­lemében megemészti. Hát mit akarnak tulajdonképpen csinálni abból a szerencsétlen jóléti bizottságból, Minden alkalom­mal jobban kidomborodik annak az igazsága, hogy a jóléti bizottságot állandósítani akarják s a tanács he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom