Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-06-16 / 24. szám

IV. évfolyam. Budapest, 1901. junius 16. 24. szám. Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP fizetési ára; Egész évre ................................12 Kor. Fé lévre.....................................6 Kor. ^SZERKESZTI ES KIADJA DR- BARTHA SÁNDOR, Szerkesztőség £s kiadó: IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Fehérváry báró diszpolgársága. Már néhány hét előtt meg akarták tenni az indítványt, hogy a közgyűlés Fehérváry Géza bárót válassza meg Budapest díszpolgá­rának. A városi ellenzék vezérei nem fogadták szívesen az indítvány fölvetését, de nem talál­lak okot arra, hogyha már napirendre került, ellene tüntessenek. Csak Fehérváry báró sze­mélyes ellensége, Kasics Péter, állott elő s egy­maga akart szembeszállani az egész törvény- hatósággal. 1 arminc interpellációt jelentett be. Ez még nem lett volna baj. Hanem Kasics vakmerőbb lépésre szánta el magár. Széli Kál­mán és Apponyi Albert gróf nevét akarta ne- vinni a küzdelembe. Indítványt adott be, hogy ha a közgyűlés Fehérváry bárót megválasztja, akkor válassza meg Széli Kálmánt és] Ap- ponyi grófot is. Annak idején megmondottuk már, hogy meglehetősen frivol játék az, amelyet Kasics Péter játszik ebben a dologban. Sem Széli Kálmán sem Apponyi Albert gróf nem szolgál­tak arra, hogy nevüket korteseszközként hasz­nálják föl, hogy őket föltételesen ajánlják, mint­egy mumusként a diszpolgárságra. Akármilyen legyen akár Kasicsnak, akár másnak a poli- titikai meggyőződése, azt mindenkinek el kell ismerni, hogy csúnya játék az, amit Kasics csinált. Kasics sakkhuzása egy pillanatra megdöb­bentette az indítványt tevőket. Ezt még Kasics- tól sem várták. Tudták, el voltak rá készülve, hogy Kasics mindent meg fog tenni az indít­vány ellen, de hogy a miniszterelnök és Ap­ponyi gróf nevét úgy használja föl kortescélokra, mint ahogyan tervezte, mégsem hitték. A meg­lepetés azonban csak egy pillanatig tartott. Ez az egy pillanat is elegendő volt Kasicsnak, hogy a maga dicsőséges győzelmét hirdesse, hogy a maga kisded játékát diadalként ünne­pelje. Öröme azonban korai volt. Azok az urak, akik Fehérváry diszpolgárságának az eszméjét fölvetették, komoly emberek, akik nem riadhat- hattak vissza semmiféle taktikai támadástól. Nem is tették. Végre mégis lehetetlen, hogy Budapest törvényhatósága a maga akaratát egy ember miatt ne érvényesítse, hogy a székes­főváros közgyűlését egy ember személyes ér­zelmei terrorizálják. Csak éppen a taktika ellen taktikával éltek. Az indítvány beadását e^a- lasztoták s az indítványt a héten adták be, még pedig olyan időben, hogy Kasicsnak ne legyen alkalma azt követelni, hogy az ö indít­ványai is a meghívó napirendjére kerüljenek. Tessék Kasicsnak magának elvállalni a felelő­séget. A másik taktika az volt, hogy az indít­ványt rendkívüli közgyűlésen tárgyalják. A tör­vény és az ügyrend az interpellációkat csak a rendes közgyűlésen engedi meg. Kasics tehát nem untathatja a közgyűlést összehordott interpellációival. El vagyunk rá készülve, hogy Kasics dühöngeni fog. Nem lehetetlen, hogy tehetetlenségében nagy botrányt fog provokálni, de az elnök energiája, tapintatos eljárása elég biztosíték nekünk arra, hogy Kasics akaratának is határt fog szabni, hogy meg fogja tudni védelmezni a főváros törvényhatóságának a méltóságát. A főpolgármester hétfőn délelőtt tiz órára hívta össze a rendkívüli közgyűlést. A napirend tárgya a következő indítvány: Fehérváry Géza báró magyar királyi honvédelmi miniszter ez évi augusztus 17-én ünnepeli katonai

Next

/
Oldalképek
Tartalom