Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-04-29 / 17. szám

1901. április 29..* MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 Hírek a városházáról* Az eskütéri híd Az eskütéri dunahid építése szépen halad a megvalósulás felé. A budai és pesti parton hatalmas állványokkal borítva, a két főoszlop már látható. A kőfaragó- és kovácsmunkák a két parton már majd­nem készek. A lánczvas alkatrészek szintén készek már. A jelenlegi munkálatok arra szorítkoznak, hogy a már kész lánczkamarák csomóit összekötik a föosz- lopokkal. A folyam medrében a caissonokban is se­rényen folyik a munka. A főoszlopoknak a lánczcso- móval való összeköttése a jövő hó folyamán elkészül s akkor hozzálátnak a két part oszlopának összekö­téséhez. A budai és pesti hídfeljárók és a hídfő kő­alapzata már teljesen kész s a még szükséges anyag a helyszínén van. A lánczok alkatrészeit s az összes vasmunkákat a magyar állam vasutak diósgyőri vas­gyárai szállították. Ez év folyamán valószínűleg a két part lánczczal való öszekötése elkészül s a jövő évre csak a hid felszerelés marad. A mérnökök véleménye szerint a hid a kitűzött határidőre 1902. év őszére biztosan elkészül. A harminczas bizottság a központi segédhivatalban. A harminczfejü jóléti bizottság nagy buzgalom­mal folytatja a hivataljárást s lassankiot tanulmányo­zása tárgyává teszi a főváros valamennyi szervét. A szorgalmas működéssel egyenes arányban halad a furcsa vállalkozás sikertelensége is s ma már magá­nak a bizottságnak a tagjai is egészen máskép gon­dolkoznak a hivatalok működése felől, mint a frázis nyeléstől vértolulást kapott közgyűlés a nagy felbuz­dulás idején. A bizottságnak egy töredéke, mely Benedek fő­városi törvényhatósági bizottsági tagból és Ágotha László fogalmazóból állott, ma délelőtt a tanács köz­ponti segédhivatalainak működését tanulmányozta. Be­járták a tanácsi iktató hivatalt, hol László Endre ik­tató vezette őket, majd pedig hosszasan vizsgálták Peller Ágost kiadóhivatali főnök kalauzolása mellett a tanácsi kiadó hivatal működését. A bizottság pon­tos számításokat tett, hogy egyes munkaerők munka- képességét s a végzett munka arányát megállapíthassa s valósággal elámult, midőn az egyes másolók el­végzett napi munkáját megmutatták neki. Egyébként azonban szívesen látták, hogy a hajdan igen kevéssé jóhirü segédhivatalban a munka gyorsan és pontosan halad előre. Szaporodnak a vállalatok. A főváros a Lipót-köruton tudvalevőleg.két négyemeletes bérházat épittet. Az építkezés föld-, kőmives-, elhelyező- és kő­faragó, valamint ács- és vasmunkáinak versenytárgyalási határ­ideje ma járt le. Az árlejtés iránt örvendetesen nagy érdek­lődést tanúsítottak a vállalkozók ; a mennyiben a föld-, kőmű­ves- és elhelyezőmunkára összesen 21, a kőfaragó munkára 7, az ácsmunkára 11 és a vasmuDkára pedig 3 ajánlat érkezett be. Az eredményt szerdán, e hó 24-én hirdették ki. Feloszlatott Kárpát-egyesület. A belügyminiszter az Országos Kárpát egyesüle­tet az alsóbb fokú hatóságok javaslatára feloszlatta. A szigorú intézkedésre egyszerűen az adott okot, hogy a ható=ági vizsgálat eredménye szerint az egyesület alapszabályszerü működést egyáltalán nem fejtett ki s az összehalmozott tagsági dijak kárba vesztek. A belügyminiszter rendelete értelmében a tanács felhívta a IX. kerületi elöljáróságot, hogy a föloszlatást hajtsa végre. A rákoskeresztúri bonczterem megszüntetése. Eddig a székesfőráros területén talált törvényszéki és rendőri bonczolást igénylő hullákat a törvényszéki orvostani intézetbe (morgue) vitték, ellenben a vb bői kifogott hullákat a rákoskeresztúri temető halottas házába szállították, hol azok napokig is elfeküdtek, a nélkül, hogy a bonczolást végrehajtot­ták volna. A hullák feloszlásnak indulva a levegőt kellemetlen bűzzel árasztották el, a mi a legveszedelmesebb megfertőzést idézte elő az egész környéken. A tanács több ízben felirt már a kormányhoz, hogy a közegészség szempontjából tűrhetetlen állapotot szüntesse meg. Több sürgetés után végre most tör­tént meg a várt intézkedés. Ugyanis a belügyminiszter legújab­ban a törvényszéki orvostani intézetben hütő és fagyasztó ké­szüléket állíttatott fel, a mi lehetővé tette, hogy ezentúl a víz­ből kifogott hullákat is a törvényszéki orvostani intézetbe szál­lítsák bonczolás végett, a mennyiben most már ott a hullákat konzerválni lehet úgy, hogy mindaddig eredeti állapotukban maradjanak, amig csak rájuk nem kerül a bonczolás sora. A tanács a miniszter újabb rendelkezése alapján értesítette az államrendőrséget, hogy a rákoskeresztúri bonczoló termet használaton kívül helyezik s ezentúl a főváros területén talált valamennyi hullát az üllőiuti törvényszéki intézetbe kell szál itani. Német nyelv az elemi iskolában. A német nyelv tanításának az ügye már évek óta foglalkoztatja a s akköröket. De hiába bizonyítot­ták be a szakemberek, hogy a német nyelv csak fö­lösleges kölöncz, az illetékes tényezők nem mertek szakítani a múltak hagyományaival. Most talán sike­rülni fog a tanítóknak dűlőre vinni ezt a kérdést. A budai tanítóegyesület közgyűlésén ugyanis Győr ffy János a következő indítványt tette : Mindnyájunk előtt ismeretes dolog, hogy a székesfőváros közs. elemi iskolákban a német írás, olvasás és nyelvtan ez idő szerint mint kötelezett tanítási tárgy szerepel, annak da­czára, hogy a közoktatási törvény a magyar tannyelvű népis­kolákban erről említést sem tesz, Hogy erre akár társadalmi t akár paedagogai szempontokból mi szüksége van a fővárosi iskolás gyermekeinek, azt nehéz lenne megokolni ; de, hogy éppen paedagogiai és társadalmi szempontzkból e stúdiumot a székesfőváros elemi iskoláiból ki kell szorítani, azt a minden oldalról megvilágított, egyértelmű szakvélemények igazolják. Egy éve már, hogy a székesfővsros összes iskolaszékei mint a népiskolák közvetlen felsőn fórumai, elfogadták a német

Next

/
Oldalképek
Tartalom