Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-29 / 17. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 29. azon rövidlátó takarékoskodási mánia, amely egy hibás közigazgatás pénzügyi hátrányait a közoktatás ötletszerű szervezésével véli helyrehozhatnak. A szaktanitás minden veszedelemért csak a költségek apasztását adja cserébe, de korántsem olyan mérvben, mint hiszik azok, akik egyszerű számtani művelet által a szaktanitás révén a tanerők munkakötelezettségét teljesen kihasználhatni vélik. Mert leg- fölebb 15—20 osztály tanitását lehet ily módon ellátni. Hogy mily áron ? az kitűnik az elmondottakból. 2. A tanítók fizetési fokozatának tervezett módosítása nemcsak méltánytalan a tanitóság iránt, melyet megfosztana r főváros életviszonyainak megfelelő javadalmazásától és állandóan anyagi gondokkal terhelne ; de önző igazságtalanság is, mikor a főváros többi alkalmazottainak a tanítók javadalmát messze túlhaladó illetményeit éiintetlenül hagyja. Nem is hiszem, hogy ezt a tervezetet Budapest székesfőváros köztörvényhatósága valaha is elfrgadná. Ha a főváros pénzügyi helyzete valóban annyira kétségbeejtően kedvezőtlen, hogy még a fővárosi alkalmazottak illetményeinek leszállítása is elkerülhetetlen, úgy ezen leszállítás valamennyinél alkalmazandó ; ha pedig nem valamennyinél szükséges, úgy a leszállítást nem a kis javadalomban levőknél, hanem azoknál kellene kezdeni, akiknek még tetemes redukáczió után is bőven elég marad tisztességes és gondtalan étetmódra. A tanítónők fizetésének esetleges leszállítása kérdésében véleményem a következő. A tanitónők munkája hajadon korukban rendszerint a tanítókéval egyenértékű. Férjes állapotban azonban szülői és hitvesi gondok gyakran vonják el őket az iskolától és ekkor azon odaadó hivatásérzet, mely hajadon korukban oly előnyösen érvényesült az ifjúság nevelésében, hiányzik. A tanítónő gyengébb fizikuma és női volta szükebb határt szab munkaképességének és ezért — bár kötelességei teljesen azonosok a tanítóéval —kevesebb munkaidőt tud kitölteni mint a férfi-tanitó. A családi bajok és háztartási teendők inkább akadályozzák őt hivatalos teendői megfelelő ellátásában, mint a tanítót. Ezeket figyelembe véve és tekintettel arra, hogy társadalmunkban a családfentartás gondjai nem a feleséget illetik, habár annak keresete is gyakran jól esik, különösen nagyobb családnál, épen nem tartom igazságtalannak vagy méltánytalannak, ha a férés tanítónő fizetése leszállittatik. 4. A hittannak a tanító által való tanítása a helyes valláséi kölcsi nevelés szempontjából felette kívánatos. A felekezetek által megbízott hitoktatók megfelelő tanítói minősítés nélkül végzik jelenleg a hitoktatást; ki-ki a maga módja szerint azon igyekezve, hogy tanítványaik vallásuk tanaiból minél többnek elrecitálására képesek legyenek. A tulajdonképeni erkölcsi nevelés rendszerint elvont hittani tételek betanításából áll. A tananyag megállapításánál a nevelési tudomány követelményeire nem tekintenek. Ezen kérdésnek megfelelő rendezése előreláthatólag a felekezetek ellenzésével fog találkozni, kik eddigelé törvényes jogosultságukra hivatkozva még látszólag sem feleltek meg ebbeli kötelezettségöknek a közs. iskolában, ha a hitoktatás költségeit nem fedezte az iskola- fentartó. A népiskola alsó osztályaiban kizárólag a tanítók taníthatnák felekezetjökbeli tanítványaikat hit- és erkölcstant a, mig a felső osztályokban csak részben végeznék ezen teendőt, részben pedig az illető hitfe- lekezetek lelkészei tanítanának. 5. A tanszemélyzetnek a 'polgármester által vaU kinevezése paedagogiai szempontból alig bir jelentőséggel. Mert a kinevezés mellett is érvényesülhet a protekczió. A helyzet csak a pályázók és tanácsnokok előnyére annyiban fog változni, hogy előbbiek nem lesznek kénytelenek a tanács összes tagjainak pártfogásáért fáradozni, utóbbiak pedig felmentve lesznek kérvényezők és protektorok ostromától. Hegedűs Zsigmond a Rökk Szilárd-utcai iskola tanítótestülete nevében. A folyó iskolaév határozottan rossz hatással volt az iskolaügyre Budapesten. Az év elejétől kezdve majdnem folytonosan olyan kérdések voltak napirenden, melyek a tanügy terén működőket elkeseri'ették, a tanítás sikeréhez kívánatos nyugalmuktól megrabolták. Kezdve az „Üsd vissza“ és a „Tanbetyár“ áldatlan hercze-hurczáján egészen a főváros tanügyi politikáján történendő újításokat kisérő véleménynyilvánításokig igen alkalmas dolgok voltak arra, hogy még a tanító embernél kevésbbé érzékeny lelkeket is felháborítsanak. Nem gondolná-e tisztelt Szerkesztő ur, hogy mindezen dolgok kihatással lehettek talán az iskolára is? Hogy a tisztelt Szerkesztő ur kérdésére megfeleljek, okvetlenül ki kellett térnem az itt felhozott dolgokra, mert általánosan ismert dolog, hogy másmás formában történvén ugyanegy dolog, mindig másmás hatást szül. 1. A szaktanitás kérdésére egyszerűen azt mondhatom, hogy ez az egész vonalon keresztülvive olyan képtelen, abszurd órarendbeosztást fog eredményezni, hogy a főváros polgársága, a szülők rövid idővel életbeléptetése után könyörögni fognak, hogy ez meg- szüntettessék. Egyes osztályoknak oly sok lesz a betöltetlen lyukas órájuk, hogy a fegyelmezés úgyszólván lehetetlenné fog válni. Meg nem dönthető és bárminemű ellenérvekkel szemben is fennáll, hogy a 10—12 éves gyermekek tanulmányaira, előhaladására határozottan káros befolyással volna, ha több tanerő végezné a kitűzött munkát, mert éppen az ötödik és hatodik osztályokban működő tanítóknak számtalanszor van alkalmuk tapasztalni azt, hogy a középiskolákból ki- akolbólitott első és másodosztályú tanulók, a kik azután ujoól az elemi iskola védőszárnyai alá menekülnek, mennyire nem tudják megemészteni a sokféle módon adagolt tudományt. A főváros tanítói közöt'? alig akadna egy is, ki szívesen nem adná a 26 órát, ha ezáltal segíteni lehetne a pénzügyi viszonyokon Az elemi iskola 5—6 osztályának gyermekanyaga olyan, hogy azokat csak egyöntetű elvekkel lehet fegyelmezni, egyöntetű módszerrel oda formálni, hogy az iskolában töltött két évből valami hasznuk is legyen, feltéve, ha nem az a czélunk, hogy a gyermek csak az időt ott töltse. 2. A takarékoskodás midenütt helyén van, ha a helyzet úgy kívánja, még a tanítok fizetésénél is. De takarékoskodni csak ott lehet, hol valami fölösleges is van. Legjobb esetben 30 éves korában éri el a fővárosi tanító a mai viszonyok között azt az igen magas fizetést, melyet annyira irigyelnek tőle, a 22004-660 koronát. Szemére vetik, hogy hát mellékesen mind
