Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-04-22 / 16. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

9.

1901 ápriiis 22.

Salza völgyében esetleg a vonal mentén található más források bevonásával a második magashegyi vízvezeték kiépítendő.

2. A városi mérnöki hivatal a í00.000 m3 napi teljesítményre képes vízvezeték tervét készítse el s hogy

3. a költségek és időközi kamatok fedezéséhez szükséges 100 millió korona beszerzése iránt intézkedés történjék.

A tanácsi határozat után azonnal hozzáfogtak a munkához. A munka alapkövét tavaly agusztusban lefektették s az uj vezetéket a közel jövőben átadják rendeltetésének.

A szegényügy rendezése.

Szegényügyröl, szegénypolitikáról alig lehet nálunk szó. Az emberek nem szívesen foglalkoznak a nyomorral. A tanács közjótékonysági ügyosztálya sem tudott eddig boldogulni. S mert nem történi semmi, az emberekben mindjobban megerősödött az a meggyőződés, hogy az egész szegényügy fölösleges te her a város nyakán s az ügyosztályt meg kell szüntetni.

Már-már a hivatalos elmékbe is befészkelte magát ez a gondolat, de szerencsére a viszonyok útját állották a végrehajtásnak.

Az idei tél nagy nyomorúsága, a munkátalanok és éhezők ezreinek jajkiáltásai hirtelen megváltoztatta a gondolkozást. A hatóság és a társadalom kénytelen volt komolyan foglalkozni a kérdéssel. Nem térhetett ki többé előle. És szívesen konstatáljuk, hogy már nem is akart kitérni.

Tisztult a helyzet és világossá lett, hogy a hatóságnak és társadalomnak együttesen közre kell működnie ebben a nagy munkában, hogy vállvetett munkássággal meg kell akadályozni egyrészt hogy a szemérmetlen koldusok üzérkedjenek a maguk szegénységükkel s amig ezek a hatósági és társadalmi jótékonyságot a maguk javára kizsákmányolják, az igazi szegények elhagyatottan, a legnagyobb nyomorban, éhezve és fázva fetrengjenek zsúfolt odú" jukban.

A szegényügy rendezésére a közjótékonysági bizottság albizottságot küldött ki, amelybe meghívták a társadalom jótékony intézményeinek a vezetőit is. Ez az albizottság most serényen dolgozik, hogy megállapítsa a pragmatikát, melynek alapján a társadalmi és hatósági jótékonyságot egyesítve, áldásosán működhetnek.

A fővárosban szervezett jótékonyságról ma még csak a Józsefvárosban lehet szó. Az ott elért eredmény legjobban mutatja, bogy szükség van a jó szervezetre s hogy a jó szervezet mellett aránylag kevés pénzzel is mennyit lehet cselekedni. A józsefvárosi szervezetnek a megteremtője s a végrehajtója Hanvai

Sándor kerületi elüljáró volt. Hanvai Sándor most a s-egényügy rendezésére kiküldött albizottságnak j tvas- latot tett az egész fővárosi szegényűgy rendezésére. Még lesz alkalmunk ezzel a kérdéssel foglalkozni. Most egész terjedelmében adjuk az e téren legilleté- tékesebb ember tollából kikerült tervezetet. Hanvai Sándor javaslata ez :

1. §. A közsegélyre szorultak segélyezése iránt Budapest székesfőváros területén az 1899. évi május hó 't-én kelt 51000 sz. belügyminiszteri szabályrendelet alapján a kér. elöljáróságok intézkednek. Határozataik ellen 8 napon belül fokozatos fellebezésnek van helye a tanácshoz, innen pedig a közigazgatási bizottsághoz.

A kér. elöljáróságok az első fokú közjótékonysági hatáskört a hatósági szegény ügyi tevékenységet illetőleg az 1893' évi XXXIII. t.-cz. 30. §-a, a társadalmi szegény ügyet illetőleg pedig ennek a szabályrendeletnek az alapján a kér. választmánynyal együtt töltetik be.

2. §. A kér. választmány közjótékonysági hatásköre a következő:

a) figyelemmel kiséri a kerület szegényügyi viszonyait, tanulmányozza az elszegényedés okait és ezek megszüntetése iránt intézkedik esetleg javaslatokat tesz a felsőbb hatóságnak

b) kezdeményezi, esetleg előmozdítja a kerületben oly egyesületek alakítását, melyeknek czélja a hatósági segélyezésnek társadalmi utón való kiegészítése ;

c) figyelemmel kiséri a magán jótékonysági intézetek és egyesületek működését és azokkal állandó összeköttetést tart fenn abból a czélból, hogy a segélyezés gyors, egységes és megfelelő legyen ;

d) a törvényhatóság által a szegényügyre megállapított összeg keretén belül rögtöni, illetőleg havi segélyeket engedélyez ;

e) a hatósággal karöltve működő egyesületek vagy ma- ánosok által rendelkezésre bocsátott összegek keretén belül

rögtöni, illetőleg állandó segélyeket engedélyez;

f) a kér. elöljáróság előterjesztésére engedélyezi a közsegélyre szorult talált és egyébb gyermekek tartásdijait és felügyel ezek ápolására és vezettetésére ;

g) intézkedik, hogy a magát eltartani képtelen közsegélyre szorult a szegényházba felvétessék ;

b) javaslatot tesz, gyermekeknek árvabázba, szeretet, házba, vagy más jótékony intézetekbe való felvétele iránt;

i) felügyel a vagyontalan, de közsegélyre nem szoruló árvák nevelésére és gondolkozására;

j) felügyel a dajkaságba, illetőleg tartásba adott gyermekek ápolására és nevelésére;

k) kinyomozza, állandóan ellenőrzi és gondozza a kerületben, lakó közsegélyben részesülő szegényeket;

l) jótékonysági gyűjtéseket rendez és felügyel a szegé nyék javára rendezett gyűlések pontos keresztülvitelére ;

m) kezdeményezi a szükséglakások, foglalkoztató műhelyek, munkatermek, népkonyhák, munkás olvasók, melegedő