Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
1901. április 1. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 területe idővel csendes és díszes kolóniává, a főváros pedig a magyar művészek metropolisává legyen. így boldogultak Huszár Adolf, Aggházy Gyula, Zala György, Feszty Árpád, Pállik Béla stb., akik négyszögölenként 3 forintért kaptak telket. 1889-ben a telkek árát 10 forintra emelték fel. Akkor már csak két üres telek volt s a közgyűlés kimondotta, hogy ezeket a telkeket fenntartja arra az időre, amikor a szabadságharcz-szobor és más nagyszabású szobrok pályázata eldől. Műtermekre azonban szükség volt s a főváros 1895-ben a Tisztviselőtelep és az uj Kálvária mellett adott telkeket műterem czéljára. Volt tehát uj telep s nem kellett már félni, hogy a jövő szobrászai nem kapnak műtermet. Az epreskerti telkekre sem volt már szükség. 1897-ben jelentkezett is a képzőművészeti társulat. De alig kezdték meg a tárgyalásokat, amikor jelentkezett Pállik Béla s tiltakozott az ellen, hogy az ő telkétől három méter távolságra nagy bérház épüljön. A közgyűlés Pálliknak igazat is adott s kimondotta, hogy a müvészbérházat Pállik műtermétől csak 10 méter távolságban építhetik meg. Két esztendeig tárgyalt egy vegyesbizottság, de az ellentéteket nem tudta elsimítani. Végre is a képzőművészeti társulat uj tervet dolgozott ki s kérte, hogy a város a telket vagy örök áron adja el, vagy ingyen engedje át használatra. A tervek szerint a földszinten lenne 5 műterem (2 szobrásznak), 4 szoba, 5 előszoba, 5 fürdőszoba s 3 kamara. Ugyanez az első és a második emelet beosztása is. A képzőművészeti bizottság kiküldöttei elfogadták a terveket s most azt javasolják, hogy a főváros a két telket négyszögölenként tiz forintért adja oda, de kösse ki, hogy a társulat a müvészbérházat két év alatt köteles megépíteni. A házban legalább 15 műteremnek kell lennie s a műtermeket lakásnak fölhasználni nem szabad. Ha a telket csak használatul engedné át a főváros, akkor engedje meg, hogy a társulat a telkekre 25—30000 forint jelzálogkölcsönt vegyen föl. A szerződés föltételei gyanánt a kiküldöttek a következő pontokat vették föl: 1. A vevő társulat a telkeken levő kőépületet és fabódét saját költségén tartozik lebontani és az anyagot a székes-fővárosi illetékes hatóságtól megjelölt helyre ingyen vitetni. A kivágott fákat, mint a székes- főváros tulajdonát, szintén ingyen tartozik a társulat a kijelölt helyre elszállítani, a kivágás költsége is a társulatot illetvén. 2. Az építés egyes fázisait és különösen azt, hogy az építés az elfogadott építési tervben kifejezésre jutott művészeti feltételeknek megfelel-e, a fővárosi mérnöki hivatal egyik megbízottjának folytonosan ellenőriznie kell. 3. Az épület felállítására a szükséges hatósági engedélyt maga a társulat eszközli ki és minden néven nevezendő állami és községi terhet, tehát a telkeket terhelő 300 frtnyi kövezési járulékot is a társulat viseli. 4. Pállik Béla 1900. évi márczius 8-án kelt — z ügyirat mellett fekvő — levelében formulázott és az Orsz. magy. képzőművészeti társulat által márczius 10-diki nyilatkozatában elfogadott kikötések, a Pállik- féle műtermek világításának csonkithatlan megóvása czéljából, szerződésileg és telekkönyvileg biztosíttassanak. 5. A székes-főváros a kedvezményes ár némi rekompenzácziója fejében a müteremházban tetszése szerint kiválaszthat egy műtermet és megfelelő lakóosztályt és ezek felett korlátlan rendelkezési jogát fen- tartja, A főváros e joga, mint tulajdonjogi korlátozás telekkönyvileg is bejegyzendő. A statisztikai hivatal heti kimutatása. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség: polgári lakos 725.013, katona 16.000. — Összesen]: 741.013. Az elmúlt héten élve született 542 gyermek, meghalt 320 egyén, a születések tehát 222-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 383 törvényes, 159 törvénytelen ; nemre nézve 285 fiú, 257 leány. Halvaszületett 21 gyermek, köztük 15 törvényes, 6 törvénytelen. A születések arányszáma: 1000 lakosra 38-0. A halálozások arányszáma: 1000 lakosra: 22’5, az egy" éven felüli lakosságnál: 189, az ötéven felüli lakosságnál: 15-5. A halottak közt volt 176 finemü és 144 nőnemű. Az év eddigi 11 hetében élve született 5072, meghalt 34j3, a születések többlete tehát 1619 ;* a múlt év megfelelő időszakában] született 5238, meghalt 3090, a születések többlete tehát 2148. Az élveszülöttek között volt - 370 római kathoükus, 2 görög katholikus, 2 görög keleti, 33 ágostai evang., 41 helvét 92 izraelita, 2 egyéb. Összesen 439. Halvaszületett 10. Betegedés. Betegforgalom, a városi közkórházakban: a Szt. Rókus kórházban ápoltak a múlt hét végén 1195 beteget, szaporodás 376, csökkenés 411, maradt e hét végén 1160. A Szt. László- kórházban ápoltak a múlt hét végén 94 beteget, szaporodás 26, csökkenés 21, maradt e hét végén 99. A Szt. István-kór házban ápoltak a múlt hét végén 875 beteget, szaporodás 294, csökkenés 330, maradt e hét végén 839. A Szt. János-kórházban ápoltak a múlt hét végén 824 beteget, szaporodás 201, csökkenés 196, maradt e hét végén 829. Összesen ápoltak a múlt hét végén 2988 beteget, szaporodás 897, csökkenés 958, maradt e hét végén 2927. Hírek a városházáról» Sárga villamos kocsik. A magyarnak a sárga szin ellen soha nem volt kifogása, ha ^az egymagában mutatkozott és nem holmi feketeséggel párosult, mert a párosodás eredménye már sok keserűség jelzőjévé vállt a mohácsi vész óta
