Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
io MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 1. templom elhelyezésének kérdése lép előtérbe. Ezért a kegyesrendiek elhelyezésének elbírálására újabb szempontként lép fel azon kérdés, vájjon a kegyesrendiek elhelyezése nem történthet. nék-e meg úgy, hogy a plébánia az elfogadott terv szerinti helyén maradhatna ? Ezen kérdés felmerült a vita során is, a mikor felvettet- tett azzal, hogy egyesit? ssék azon két tömb, mely a Kötő-utcza és Eskü-ut, nemkülönben a Galamb-utcza folytatása és a Váczi-utcza közt fekszik. E?en terv azonban természetszeiüleg a leghatározottabb ellenzésre talált, mert a Kigyó-utcza folytatása ez által elzáratnék. Van azonban a környéken egy másik tömb, a mely esetleg a czélnak mégis megfelelhetne s városrendezési szempontból szintén legalább is oly jó megoldást nyújtana, mint a ple- bánia-templomnak szánt hely feláldozásával járó terület átengedése. Ezen hely a Régi posta-utcza, Galamb-utcza, Kötő-utcza és Petőfi-tér által határolt azon négyszög, melynek zömét a gö- rög-oláh hitközség temploma és telke foglalja el. A mennyiben tehát ezen felvetett eszme visszhangra találna és a tárgyalás során beigazolódnék, hogy e terület, mely 105y<i m. középhossz és 5OV2 m. középszélesség mellett 1476D°-et tartalmaz, elegendő, akkor a piaristák e helyre volnának teendők. Eltekintve attól, hogy a plebánia-templomnak szánt he lyet megóvhatnék, a mi szintén nem is kis fontosságú, ezen helynek az a nagy előnye van, hogy tanügyi szempontból megfelelőbb fekvésű, hogy nem halad át rajta az utcza terület, mint az előbbin, a hol a 171dj° nagyságú Galamb-utcza nyitva- tartásáról kell gondoskodni, úgy, hogy a kihasználható területeket összehasonlítva nem mutatkozik legyőzhetlen különbség s csak az a kérdés, hogy ez a rendház ezt czéljaira elég nagyságúnak találja-e ? Bármikép döntessék el a kérdés, az idő előhaladottsága határozottan utasít arra, hogy a belvárosi templom elhelyezésé- séről gondoskodjunk. A belvárosi templom ott, a hova tervezve lett, kétségtelenül olyan elhelyezést nyerne, mely az adott viszonyok közt, a szabályozás ellen felhozott indokok fentartása mellett a legmegfelelőbb. E helyett az albizottmány első sorban ugyancsak a görög-oláh hitközség templomát vette kilátásba, mint ezt én annak idején még 1894-ben kontempláltam, a midőn is kimutattam, hogy ámbár szabályozásunk keresztülvitele esetében a plebánia-templom akár egy századik, de tovább is helyén maradhatna, mégis az útvonal ideális egyenességének kiépítése esetében annak onnan el kell menni, a mikor is a görög templom helyét vettem kilátásba uj plébánia-templom építése czéljára. Erre vonatkozó becsűmben több mint 2 millió koronányi- nak találtam a görög-oláh templom ingatlanait, ahol még a Kötő-utczai házak beváltása tekintetbe véve nem lett. Ezzel szemben a középitési igazgató ezen becsüt 1,452,320 koronában állapítja meg. A becslés ellen felhozottakon felül azonban nagy fontosságú ok van a bizottmány többségének véleményében, mely gátolt, hogy azt teljességében elfogadhassam. A bizottság többsége t. i. a belvárosi plébánia templomot ha az a görög-oláh hitközség ingatlanát magában foglaló tömbön nem helyeztetnék el, másodsorban a Hal-téren óhajtja elhelyezni, melylyel szemben én azon tömböt vettem kilátásba, mely a Kigyó-utcza folytatása, Váczi-utcza, Eskü-ut és Eskü-tér által határoltatik s melyre nézve az 1899. évi julius 15-én kelt 29.684/899. I. sz. tanácsi utasításra tett 7905/99. m. h. számú jelentésében azt javasoltam, hogy a plébánia templom, mint olyan e helyre tolassék. Az albizottmány majoritása az eltolási műveletre nézve azon nézetben van, hogy a templom állapota olyan, miszerint az el nem tolható. Szerény nézetem szerint ez először beigazolandó volna. Műszaki szempontból határozottan állitom, hogy a templom eltolható. Egy templommal, melynek uj építése az albizottság nézete szerint, s ebben vele egyet is értek, legalább 3 millió koronába fog kerülni, oly könnyen elbánni, azt lebontatni! nézetem szerint pénzügyi viszonyaink mellett nem szabad. De nemcsak ezen lényeges, szem előtt tartandó, fontos körülmény vezérelt engem abban, fehogy a templom eltolását hozzam indítványba, hanem azon régészek és szaktudósok által kifejezett vélemény, hogy a belvárosi templom régészeti becsesei bir s ennek megtartása feltétlenül megkisérlendő, hiszen az Eskü-téri hid létesítésére vonatkozó i 893 : XIV. t.-czikk indokolása az emléket megtartandónak jelzi! Köztudomású dolog, hogy az Árpádkori maradvány s Magyarországon egyetlen templom, mely körüljáró szentélylyel bir. Ha tehát igaz, amit a régészek mondanak s ennek igaznak kell lenni, hiszen nem kisebb hatóság, mint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter tartotta szükségesnek ezen templom megtartása érdekében nem egy leiratot intézni a jelenben a fővároshoz ; akkor az csakugyan minden körülmények mellett megtartandó! Tehát az eltolás művelete pályázati kiírás alapján megkisérlendő és ha találkozik vállalkozó, ki a szükséges biztosítékokat adni fogja, akkor az végre is hajtandó, s akkor az egybekötendő a szintén szükségesnek mutatkozó plebánia-lak építésével. Azon nem várt esetben azonban, ha az eltolás nem hajtatnék végre, vagy a mennyiben az eltolásra nem találkoznék vállalkozó, esetleg, ha az eltolás, a mint feltételezni sem lehet nem sikerülne, azon esetre a templom főbb alkatrészei, úgy a mint azt a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium legutóbbi leiratában kifejtette, akként bontandók le, hogy azok más helyen megint felállíthatok legyenek. Ez esetben a felállítás szintén az általam jelzett helyen, vagyis az Eskü-ut, Váczi-utcza sarkán még rendelkezésre álló tömbön eszközlendő, a mennyiben pedig uj templom volna építendő, ez 'csakis ezen a helyen létesítendő. A Hal-téren való elhelyezés, vélekedésem szerint, számba nem is jöhet. Eltekintve ugyanis attól, hogy a Hal-tér helyén a templom architektonikus hatása úgy a várból, mint a felső Duna-szakasztól tekintve, a hidpillérek folytán jelentékenyen szenvedni fognak, közlekedés szempontjából sem előnyös a Molnár utczának ezen elhelyezésénél szükséges elzárása és a lejtszini
