Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-25 / 12. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. márczius 25. tanulságos és érdekes eredményét kissé elkésve tárja elénk, a bőségesen kínálkozó konzekvencziák levonására azonban még mindig elég korán. A statisztikai hivatal most adja ki a fővárosi lakások 1900. harmadik negyedében tapasztalt forgalmáról összegyűjtött adatait, melyekből kiderül, hogy ebben az időszakban érte el Budapesten az üres lakások száma a maximumot. Ez az emelkedés azonban csak a pesti oldalra szorítkozik, mig a budai részen általában véve fogyott az üresen álló lakások száma. Alább szállt: az I. kerületben 350-ről 288-ra, a II. kerületben 165-ről 118-ra, de emelkedett a III. kerületben 149 ről 177-re. Ellenben a pesti oldalon csak a VI. kerületben (előbb 1108, most 1006) és a X. kerületben (előbb 214, most 209) fogyott az üres lakások száma, mig a többi kerületekben emelkedett, még pedig a IX. kerületben 432-ről 618-ra, a VIII. kerületben 807 ről 938-ra, az V. kerületben 305-ről 398-ra, a VII. kerületben 1109- ről 1173-ra és még a IV. kerületben is 306-ról 323-ra. Egészben véve az üresen álló lakások száma, beleértve az üzlettel kapcsolatos lakásokat is, 5002-ről 5293-ra emelkedett, vagyis 291-el szaporodott. Ez a legnagyobb magasság, melyet az üresen álló lakások számában eddigelé észleltünk. Az 5293 lakásban 10.568 szoba állott üresen (az előző negyedben 10.454 szoba). A múlt negyedben való emelkedést a legkisebb és középnagyságú lakások ki nem bérlése okozta, mig a három szobánál nagyobb üres lakások számában apadás észlelhető. Az üresen álló boltok számában (1051) az előző negyedhez képest (1052) változás nem történt. A kiadatlan raktárak száma ellenben 634-ről 531-re, az egyéb helyiségek száma pedig 272-ről 262-re szállott alá. Összefoglalva az üresen álló lakások, boltok és egyéb helyiségek számát, azt látjuk, hogy a múlt negyedben 6960, jelenleg pedig 7137 helyiség állott üresen. A mondott negyedben úgy az összes helyiségekből, mint a lakásokból a legtöbb a VII., VI. és VIII. kerületben, a legkevesebb a II., III. és X. kerületben állt a lakáskeresők rendelkezésére. Fontossággal bir, vájjon kisebb vagy nagyobb lakások állanak-e inkább a lakáskeresők rendelkezésére, áttérünk az üres lakásoknak a szobák száma szerinti részletezésére. Kitűnik, hogy legnagyobb a választék az egy- és kétszobás lakásokban. Az 1900. év III. negyedében az egy szobából álló üres lakások száma 2151 volt, 257*el több, mint az előző negyedben ; a két szobából álló üres lakások száma pedig 1886 volt, 85-el több. mint az előző negyedben. A három és több szobából álló nagyobb lakások sorában 1211 maradt üresen, az előző negyedben 1250. Az üresen álló lakások szaporodása tehát a kisebb lakások, ’főleg az egyszobás lakások számában mutatkozik. Az üresen álló szobák száma 10.496-ot tesz; minthogy üzlettel összekötve is 72 szoba állt üresen, összesen 10.568 szoba volt kiadatlan, vagyis a 370.00C-re becsült szobaállomány 2’9 százaléka. Az üresen álló szobák kerületek szerinti eloszlása tekintetében a következőket találjuk: üresen álló ezekben szoba átlag egy lakások lakásban szoba I. kerület 297 679 2*3 II. » 122 256 2-1 III. » 181 247 1-4 IV. » 325 865 2-7 V. 398 955 2-4 VI. » 1009 2261 2-2 VII. 1174 2175 1-9 VIII. V 942 1790 1*9 IX. » 625 1061 1-7 X. 220 279 1*3 I—X. 5293 10.568 2.0 E szerint legtöbb lakás a VII. kerü'etben, a legtöbb szoba azonban a VI. kerületken állt üresen ; a legnagyobb üres lakások pedig a IV. és V. kerületben voltak. A legkevesebb kiadatlan lakást a II. kerületben, a legkevesebb kiadatlan szobát a III. kerületben, a legkisebb üres lakásokat a X. és a III. kerületben találjuk. A bérveszteség arányos lévén az üresen álló helyiségek számával, ennek kimutatásában is hasonló eredményekre jutunk, mint az előzőkben. Megfelelően az üresen álló egy- és kétszobás lakások szaporodásának, emelkedést az olcsóbb lakások sorában találunk. E negyedben 3473 oly üres lakást találunk, melyeknek évi bére nem volt nagyobb 600 koronánál, 289-el többet, mint az előző negyedben. A 601—1000 koronás lakások sorában 1014 állt üresen, az előző negyedben 980. 1000 koronánál drágább lakás 761 volt kiadatlan, az előző negyedben 781. Az 1892—1895 iki években a ki nem adott pinczelakások száma annyira felszaporodott, hogy az eddigi tapasztalattól eltérőleg, mely szerint a legtöbb lakás földszint és az első emeleten állt üresen, ezen években és még az 1896. év első felében is földszint és a pinczékben maradt a legtöbb lakás bérlő nélkül. Azóta azonban ismét a földszintiek és első emeletiek számai kerekedtek felül; sőt 1897. óta még a II. és a III. emeleten is sokkal több lakás áll üresen, mint a pínczében. Összefoglalván az 1900. év III. negyedére vonatkozó adatokat, mondhatjuk, hogy a legtöbb lakás állt üresen : a) a hetedik kerületben, b) az egyszobásból, c) a 201—400 koronásból, d) földszint.
