Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-25 / 12. szám
1901. márezips 25. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 Erről, mondom, röviden már szólottám. Lássuk már most második felét állitásomnak, hogy ez a módja a segítségnek a székes-fővárosra nézve még tiszta haszonnal is jár. Nagyon természetes dolog és hosszas magyaráz- gatásra nem szorul, hogy ilyen nagyméretű építkezés, mint azt említettem, messzire kihatóan érezteti hatását. A munkátlanok ezreinek ad munkát, kenyeret és nagyon sok embernek alkalmat arra, hogy szükségletéről gondoskodva pénzt hozzon forgalomba. Már pedig elhatározott dolog, hogy az állam is nagyarányú építkezésekkel iparkodik segíteni a nagy nyomorúságon. Tízezrek találnának munkát és milliók jönnének forgalomba. Ez rögtön megtenné hatását. Mivel hogy mindenki ragaszkodik a lehetőségig a földhöz, a hol eddig boldogulni bírt, a kivándorlásnak egy csapásra vége lenne, sőt rövid időn belül megkezdődnék az elmenekülteknek visszaszál- lingózása. Közismert dolog, hogy a hatóságok tevékenysége mindig serkentőleg hat a polgárokéra is. A viszonyok javulása, a nyomorúság megcsökkenése a legrövidebb idő alatt érezhetővé válnék és visszaadná újból azok bizalmát, a kik eddig félve húzódtak el mindenhonnan, a hol arról volt szó, hogy tőkéjüket építkezésre óhajtanák igénybe venni. S a visszaszálló bizalom életet hozna újra nagybeteg építőiparunkba, megadná neki a tőkét, a mit most teljesen nélkülöz. És ez az élet hamar észrevehetővé válik és azok látják meg legelőször, a kik a legnehezebb szívvel szakadtak el a fővárostól és az elmenekültek visszaszállingózását felváltaná a kivándoroltak vissza- özönlése. És mi lenne ennek a visszaözönlésnek a legelső, leghamarabb észrevehető hatása? Az eddig üresen állott lakások számának a fogyása, fogyása annyira, hogy a nagy lakáskereslet folytán a bérek újból emelkedni kezdenek s a bérházépités újra olyan jövedelmező befektetéssé válik, mint a milyen volt a válság beállta előtt. Akkor azután — amúgy is drága lévén az építkezés a hirtelen vállalkozóvá lett közönség közbelépése folytán — megszűnhetnek a nagyobb középitkezések, hogy újból kezdetüket vegyék majd, a mikor a magánvállalkozóknak föltétlenül újra bekövetkező tulspekulácziója folytán az építkezés megint megakad és megolcsóbbodik. Kifogást tehetne valaki esetleg ez ellen a most lefestett kép ellen, állitván, hogy benne egészen üzl éti szerepet szántam a magánembereknek és csaknem ideálisát, talán meg sem valósithatót, a mentőangyal szerepét a székes-főváros hatóságai számára. Csakhogy ez a kép, a mennyiben a magánemberekre vonatkozik, tökéletesen vág. Hiszen napról-napra tapasztalhatjuk, hogy mihelyt hire terjed, hogy valamely pályán vagy földterületen jól lehet boldogulni, rögtön az emberek óriási tömege veti magát arra a pályára, vándorol arra a helyre, hogy az önmaga okozta mértéktelen konkurrencziával azt a pályát vagy helyet tönkretéve, teljes mértékben vonuljon attól vissza, így kerülik most már pályaválasztóink az orvosi és építészeti pályákat és igy váltak boldogító fogalmakká Amerika és Klondyke és készül azzá lenni Transzvál. Ez hozzátartozik a tömeg lélektanához, a mely sohasem gondolkozik, hanem mindig hirtelen határoz. És ez a határozat ritkán okos, mert divatok után indul. Mi a hivatása ezzel szemben hatóságainknak ? Könnyű belátni, hogy a tömeg botlásaiból föltétlenül következő bajok csökkentése, gyógyítása. A hatóságoknak, hogy ezt megtehessék, sohasem szabad ugyanabba a hibába esni, a mi a tömegé és nem szabad magukat elragadtatniok pl. az általános nagy építkezések lázától, hogy ők is akkor építsenek, a mikor mindenki az építőipart foglalkoztatja, hanem a szabályozó szerepét kell játszaniok, visszahúzódván a tömeges építkezések idején, okos tervezgetésekkel töltvén el ilyenkor az időt, hogy a megérett gondolatok, a kiforrott eszmék kidolgozott tervek alapján rögtön foglalkozást adjon olyankor, a mikor a munkahiány jelentkezik. Ezt kell tenniök a hatóságoknak és okos számítással meg fogják találni józan eljárásuknak a hasznát is. Nagy eredményt fognak hatóságaink elérni ilyetén eljárásukkal a székes-fővárosi lakosság konszoii- dácziója terén is. A jövedelmek óriási hullámzása megszűnik, a mint megszűnik a munkák méreteinek nagyarányú váltakozása és nem kell félniök az adóalap akkora megromlásától, a mekkorára most biztosan számíthatunk, ha csak gyors elhatározással nem fogunk hozzá sürgősen az ajánlottam közmunkák gyors végrehajtásához. Meg kell ezt tennünk már csak azért is, hogy a fentebb leirt módon elérve újra a lakások benépesítését s az általános elvagyontalanodását, a főváros
