Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-03-18 / 11. szám

1901. márczius 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 A Szent Róknskórház panasza. A kórházban ápolt szegény betegeket a községek rend­szerint hazaszállittatják további gyógykezelés végett. Az ilyen be­tegeket az államvasutak igazgatósága féláru menetjegy kedvez­ményben részesíti. Legutóbb azonban gyakran megtörtént, hogy a vasúti pénztár megtagadta a fél jegy kiadását s ezzel a be­teget, akinek elég utiköl sége nem Volt — arra kény szeri tették, hogy a kórházba visszavánszorogjon. Ez anomáliának meg­szüntetése végett a Szent-Rókuskórház gondnoksága azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy a belügyminiszter a kellő intézkedéseket a maga hatáskörében tegye me^, s rendeletileg utasittassa a kereskedelmi minisztérium utján a pályaudvari pénztárakat, hogy a féláru jegyeket a betegeknek és a kísé­rőknek mindenkor akadálytalanul szolgáltassa ki, ha a kellő hatósági igazolványt felmutatják. Segélyek. A Charité kórház egyesület kérvényt nyújtott be a ta­nácshoz, melyben anyagi támogatást kér. Kérelmét azzal indo­kolja meg, hogy az egyesület szakorvosai több mint 80.000 ingyen rendelést tettek és körülbelül 1200 műtétet végeztek. A tanács az előző években is részesítette az egyesületet se­gélyben s előreláthatólag az idén sem fogja kérelmét megta­gadni. Ugyancsak a „Kisdednevelők országos egyesülete“ is anyagi támogatást kér a tanácstól. Sártenger a központi városházán. A központi városháza Káröly-kőrut felőli részé­nek udvarát még mindig nem kövezték ki. E miatt a sár és szutyok teljesen elárasztja a mély talajú ud­vart, úgy hogy gyalogszerrel is csaknem teljesen le­hetetlen a keresztül haladás rajta. Ezen az udvaron az ott levő üzleti rakodó helyekhez sűrűn járnak ter­hes kocsik, a melyek kivétel nélkül elakadnak a sár­tengerben. Érdekes látványosság ilyenkor, hogy a dü­höngő kocsisok segitő lovakat fognak a szekér elé s nagy kínnal úgy vonszolják ki a kátyúból az elakadt monstorumokat. Az épületes jeleneteknek nagyszámú kiváncsi nézőközönsége verődik össze s a csődület lár­máján szórakozik szabad perczeiben az udvar-felé eső hivatalok személyzete, a melynek nyugalmát a legnagyobb dolog időben felveri az udvar éktelen zaja. A szégyenletes állapot megszüntetésére — mint ér­tesülünk — az állatvédő egyesület akarja meg­tenni a kezdeményező lépéseket, mert nem tűrheti a központi városházán napirenden levő állatkínzást. Hollandia BHdapesten. A Budapesten lakó hollandusok társaskört alakítottak, melynek czime: „Némeltalföldi társaskör Magyarországon*. A kör czélja az, hogy a Magyarországon s különösen a Buda­pesten élő hollandusok között a társadalmi érintkezést előmoz­dítsa. Az egyesület elnöke a bydapesti németalföldi kir. fő- jtonzul. A lánczhidfő—radas-fíirdői villamos vasat. A budapesti közúti vaspálya-társaság a budai Lánczhidfő és Rudasfürdő között uj villamos vasúti vonalat létesít. Az uj vonal megépítéséhez a keres­kedelmi miniszter a társaság vonalhálózatának jóvá­hagyása alkalmával már hozzájárult. A szükséges köz­területet a főváros már elvben átengedte. A keres­kedelmi miniszter most kitűzte az uj vonal közigaz­gatási bejárását. A bejárásra a miniszter Papp Árpád osztálytanácsost küldte ki. Határnapul márczius 18-iká- nak d. e. 9 óráját tűzték ki. A fővárosi árvák. A József fiárvaház, Mayer fiárvaház, Erzsébet leányár- vaház és a községi szeretetházi bizottmány a héten tartotta megalakulása után első együttes ülését Horváth János elnöklete alatt, melyen a következő ügyeket intézték el : Az árvaházba való felvétel iránti kérvényezők közül ötöt vettek föl. A Mária Valéria kir. herczegnő és Gizella kir. herczegnő nevét viselő 1000—1000 kor. házasitási alapítvány iránt a bizottmány 10 pályázót ajánlott a tanácsnak. A közös bizottsági ülés a nagy­pénteki ev. ref. társaságnak 2800 kor. évi segélyt szavazott meg, melynek ellenszolgáltatása fejében a társaság 10 árvát tartozik az általa fentartott árvaházban ellátni. Horváth János tanácsos ezek után megköszönte a tagoknak az ügy iránti érdek­lődését és árrá kérte, hogy az árvaházakat látogassák és a legközelebbi ülésen tegyenek véleményes jelentést. Miután több kisebb ügyet elintéztek, az ülést az elnök berekesz­tette. Közgazdaság A Magyar Általános Hitelbank. A Magyar Általános Hitelbank 1900. évi január 1-től, deczember 31-ig terjedő harminczharmadik üz­letszakának ma közzétett zárószámadása a következő tételeket tünteti föl: Mérleg: Aktívum: Pénztári kész­let 3.780,666 korona 04 fillér. Tárcza 51.884,676 ko­rona 05 fillér. Értékpapírok 6.231,474 korona 04 fil­lér. Árukészlet 182,951 korona 90 fillér. Adósok 87.384,830 korona 70 fillér. Társasüzleti részesedések 18.999,626 korona 60 fillér. Különféle aktívák 9.562,922 korona 58 fillér. Ingatlanok 341,245 korona. Fölsze­relés 28,500 korona. Összesen 178.496,892 korona 91 fillér. Passzívum: Részvénytőke 34.000,000 korona. Tartalékalap 10 300,000 korona. Föl nem vett oszta­lékok 3.136 korona. Elfogadványok forgalomban: 12.017,000 korona. Pénztári jegyek forgalomban 2.736,400 korona Hitelezők 114.002,236 korona 01 fillér. Különféle passzívák: 1.653,761 korona 08 fillér. Nyereség egyenlegül 3.684,359 korona 82 fillér. Ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom