Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-03-11 / 10. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. márczíus 11. kénti vizsgálata arról győztek meg minket, hogy az őrlési forgalom nem csupán a főváros, hanem az or­szág érdekében is első rangú fontossággal biró kér­dést képez, mely mellett ennélfogva teljes megnyug­vással foglalhatunk állást a főváros helyi érdekei szempontjából, a nélkül, hogy országos érdekeket sér­tenénk. A budapesti malmok országos jelentőségét már egymaga az a körülmény is bizonyítja, hogy őrlőké­pességük, évi közel 11.000,000 métermázsával szá­mítva, meghaladja az összes kereskedelmi czélokra őrlő vidéki malomvállalatok őrlőképességét együttesen. Minthogy pedig az utolsó években, az őrlési forgalom fennállása mellett, a tényleg megőrölt búza 6—8 millió métermázsát tett ki, mindenki előtt világos le­bet az a rendkívüli nagy búza s egyéb gabonaczikk- forgalom, mely itt a fővárosban lebonyolult s mely­nek révén számos iparág s az ezekkel foglalkozó egyének biztos existentiát találtak. E mellett nem lehet közömbös a fővárosra nézve, hogy e jelentékeny forgalom fentartatik-e vagy sem, vagy történik-e oly intézkedés, mely ezt hátrányosan érinti, sőt egyenesen csökkenti ? Pedig a mióta az őrlési forgalom megszűnt, a hanyatló magyar búza és lisztárak s a malmok őr­lési forgalmában várható hanyatlás válsággal fenye­gethetik a budapesti malmok existentiáját, a mi nem­csak társadalmi téren, nevezetesen a malomiparok által foglalkoztatott számos hivatalnok és több ezer munkás kereseti viszonyaiban, hanem a főváros ház­tartási mérlegében is fogná mutatni káros hatásait. A fővárosnak ugyanis jelentékeny jövedelmei vannak a dunai hajó- és vasúti forgalom révén vá­rosi vám, kikötési, rakhely és egyéb dijakban, melyek elmaradása vagy csökkenése egyszerre több százezer koronában jelentkező veszteségeket jelentene a fő­város amúgy is nehéz pénzügyi viszonyaira. De nem lehet a főváros gabonaforgalmának csökkenése közömbös a fővárosra a fővárosi közrak­tári intézmény szempontjából sem, melyet tudvalevő­leg évi 100.000 koronával köteles segíteni, ha üzleti eredménye a szerződési mértéket meg nem üti. Minthogy pedig a búza és liszt árában beállott hanyatlást az őrlési forgalom megszűnésével hozzák okozati kapcsolatba s oly természetűnek állítják a szakkörök, melyet nem fognak helyrehozhatni a szál­lításban adandó kedvezmények sem, ennélfogva mind­ezen, valamint az itt fel nem említett, de önként ér­tődő egyéb okok arra bírnak minket, hogy Nagymél­tóságod személyében, a magas kir. kormány az őr­lési forgalom engedélyének mielőbb újból való élet- beléptetésére tiszteletteljesen felkérjük és ez által el­hárítsuk s illetve elejét vegyük azoknak a bajoknak, a melyek bekövetkezésétől a főváros méltán tarthat, ha az őrlési forgalom tilalma hosszabb ideig fog fenállani. Tudjuk, mert a szaktanácskozmányok alkalmával többször mutattak rá egyes, különben az illető ma­lomipari képviselők által sem tagadott visszaélésekre, hogy az őrlési forgalom újbóli életbeléptetése egy­szersmind újabb, az eddigieknél jobb feltételek meg­állapítását kívánja, mivel azok a szakkörök, melyek óhajtására az őrlési forgalom megszüntettetett, t. i. a gazdaközönségbeliek, sok esetben voltak kénytelenek hátrányait tűrni a visszásságoknak, melyek úgy a határidő meghosszabbítások, mint az azonosság érvé­nyesítése tekintetében elkövettettek s illetve elkövet­hetek voltak. S épen ezért az őrlési forgalom vissza­állítását oly módozatok mellett czélozzuk, a melyek ilyen visszaélések elkövetését eleve kizárják, lehetet­lenné teszik. Ily körülmények között, a mi nézetünk szerint, megszűnnék az őrlési forgalom eddigi s illetve mos­tani elleneseinek ezen intézmény ellenében táplált ellenszenve, mert megszűnnének azok az okok, me­lyek azt előttük eddig ellenszenvessé tehették, úgy hogy ily körülmények között az őrlési forgalom he­lyes alapokon, helyes kezelés mellett úgy a termelők, mint a malomipar irdekeit kölcsönösen megóvó ille­tőleg kielégítő formában éreztetné előnyös hatásait. Ezt pedig akként lehetne elérni, ha a magas kormány az összes érdekeltek meghallgatásával, ve­gyes bizottsági tárgyalások utján mindenekelőtt meg­állapítaná a visszaéléseket lehetetlenné tevő módokat s ez alapon állítaná vissza az őrlési forgalmat s meg vagyunk győződve, hogy a kérdésnek ily megoldását a termelők, mint a malomipar képviselői, a közös ország érdekek kielégítésére vállvetve segítenék diadalra. Mindezeknél fogva a bevezetésben említett konk­rét indítvány tárgyalása alkalmából a közgazdasági és közélelmezési bizottmány s a tanács egybehangzó javaslatai alapján a mai napon egyhangúlag hozott határozatunkhoz képest azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, mint a magas kir. össz- kormány képviselőjéhez, hogy az őrlési forgalom en­gedélyének rationalis, úgy a termelők, mint a malom­ipar érdekeit megóvó szabályozása mellett, nem csu­pán a főváros, de sőt maga az ország érdeke szem­pontjából, mielőbb újból való életbeléptetése s egy­úttal az őrlési forgalom mellett keletkezhető esetleges visszaéléseket lehetetlenné tevő feltételek és módoza­tok vegyes bizottság meghallgatása mellett leendő megállapítása iránt intézkedni méltóztassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom