Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-04 / 9. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. márczius 4. zettsé? kijátszása végett igen gyakran eltitkolják, sitt bujkálnak a fővárosban: végtelen sok a kinyomozandó személyek száma s ez is egyik főtényezője volt ama közérzésnek, hogy a lelenczházakra immár égető szükség vagyon, mert a jelenlegi viszonyok közt ezek a mindenkitől elhagyott gyermekek többnyire angyalokká válnak. IV. Züllö gyermekek gondozása. Az állapotok eddig változatlanok, a mi annyit jelent, hogy sem a társadalom alkotottá néhány egyesület, sem az illetékes hatóságok részéröl nem történt oly mélyreható intézkedés, mely igazán a züllö gyermekek megmentésére irányulna. Pedig azt hisszük, nem kell bővebben megokolni, e kérdés nagy fontosságát, melylyel az nemcsak hazafiul s társadalmi, de még közbiztonsági szempontból is bir. Maga a rendőrség beismeri jelentésében, hogy bármiként is igyekezett, e téren vajmi keveset tehet. A tolonczházba kerülő kiskorúakat, miként lapunk minapi számában is érintettük, vallási, erkölcsi oktatásban nem részelteti. A 12 éven aluli gyermekek, a kiknek szülei vagy hozzátartozói nincsenek, a kér. elöljáróságok, a gyermek-menedékhely és gyermekvédő egyesületben valahogy csak elhelyezik. De a 12 éven felüliekről nincs gondoskodás. Sem hatóság, sem emberbaráti intézmény nincs, mely ezek gondoskodásával törődnék. Ezeket, ha javitóintézetbe nem helyezhetők el, kénytelen a hatóság — a végleges züllés útjára engedni. Már pedig ilyen a legtöbb, mert javitóintéze- teink száma oly csekély, hogy azokban 1899-ben csak 11 fiú és három leánygyermeket vettek fel. A kiskorúak száma ily módon folyvást emelkedik a büntevők között. 1899-ben például 5 százalékkal magasabb volt a számuk, mint 1898 ban. Ha főleg a 2 éven aluli gyermekek életét akarjuk csak megmenteni, ne feledjük, hogy az életen kívül legtöbb esetben a gyermekek lelkét is megkel- lene mentenünk, mindaddig, mig a gyermekkor határát el nem hagyják, miként erre egyik tisztelt honatya nagyon helyesen reá is mutatott. Az uj törvénytervezet részbeni hiányait ajánljuk az illetékes tényezők és az e téren is - igénybe vett főváros figyelmébe. Mert mit ér a hazának vagy a társadalomnak egy élet megmentése, ha azzal csak a társadalom ellenségeinek számát szaporítottuk. Az uj megfigyelő osztály. (Folytatás) Az építési költségekbe tehát a már kifejtettek szerint a balparti építkezés javára 16766.59 forint megtakarítás érhető el, minek okát a budai építési telek rendellenes niveau-viszonyai képezik. III. Fűtés, világítás, főző- és mosókonyha-berendezés és üzemi kiadások. — Az idézett mérnöki jelentés szerint ezen pont az, mely gazdasági szempontból leginkább szól a kútvölgyi építkezés mellett. Ugyanis a jelentés értelmében a fűtés üzeménél évi 250 forint, a világításnál évi 5000 forint megtakarítás volna elérhető a kútvölgyi kórház javára; a mosókonyha berendezése pedig körülbelül 5000 forinttal volna gazdaságosabb. Ezekre vonatkozólag a következőket jegyezzük meg: a) a fűtésre nézve maga a jelentés elismeri, hogy az uj János-korház kazántelepe a megfigyelőosztály melegszűkségletét nem fedezhetné : a berendezési költségekben tehát megtakarítás el nem érhető. A személyzetben való évi 250 forint üzemi megtakarítás azon alapulna, hogy a szakszerű ellenőrzés és felügyelet az uj Jánoskorház gépészei által lenne elérhető. Ugyanezt a feladatot azonban a pesti építkezés esetén a Szt.-István- kórház gépészei is elvégezhetnék, midőn is az üzemi kiadások teljesen egyenlők volnának. b) a világítás a balparti építkezésnél a jelentékenyen olcsóbb és kíadóbb, tökéletesebb fényű gázvilágitással (Auer- rendszer) igen jól megoldható volna, midőn is a magas üzemi kiadások elesnének. c) a főző és mosókonyha-berendezés a kútvölgyi építkezésnél is bizonyos összegű (800 + 800—1600 forint) befektetést igényel ; a pesti építkezés főző- és mosókonyhája — tekintettel a beteglétszámra — a lehető legegyszerűbben, aránylag kevés költséggel volna létesíthető; gázkályhák, komplikált mosógépek nem szükségesek; az üzemben tartásnál a korházi betegek közül többen segédkezhetnek (a betegeknek csak hasznukra válik, ha dolgoznak, foglalkoztatásuk a gyógyításhoz tartozik), úgy, hogy e tekintetben túlságosan magas berendezési és üzemi költségek nem igényeltetnek. Eme berendezési költségek pedig — tekintve a megfigyelő osztálynak más korházi osztályoknál jóval csekélyebb fentartási szükségleteit — az ápolási költségekből annál hamarabb megtérülnek, mert a megfigyelő-osztály jövedelmezőségét jobbmodu betegeknek való különszobák berendezésével jelentékenyen fokozni lehet, úgy, hogy a berendezésre fordított költségek nem holt tőkét, hanem gyümölcsöző, haszonnal járó befektetést képeznek IV. A telek. A budai és pesti, körülbelül egyenlő nagyságú te kék árkülönbsége — leltári értét szerint — 21,890 forintot tesz ki,l ennyivel drágább a balparti telek a jobbpartinál. Tulajdonképen ez az egyedüli pont, a mely a balparti építkezés esetén a székesfőváros áldozattézségét szembetűnőbben igénybe venné. E tulkiadások fedezését, illetve kártalanítását a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium hozzájárulása volna hivatva eszközölni. A telek árkülönbségének megtérítése
