Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-25 / 8. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 19Ö1. február' 25 Iparkihágási ügyek. Az iparhatóságok az iparkihágási ügyek elbirá- ásánál nem járnak el a feltétlenül kívánatos egyöntetűséggel és nem csak bizonyos ferde szokások és apróbb téves felfogások terjedtek el s szilárdultak meg a gyakorlati megszokás következtében, hanem sok hatóság a törvény és a végrehajtó-rendelet intézkedéseit is figyelmen kívül hagyja s igy tisztán a saját önálló, gyakran helytelen felfogása alapján teszi meg fontos intézkedéseit. A kereskedelmi miniszter most érdekes körrendeletben foglalkozik az iparhatóságoknak a kihágások eseteiben gyakori tévedéseivel és részletes utasításokat ad a jövőben követendő korrekt eljárásra. Ez a rendelet önmagában véve is érdekes és tanulságos, a magunk részéről azonban annál szívesebben ismertetjük, mivel az iparkihágási ügyekben követett eljárás ügyével közelebbről bővebben s egyéb, általánosabb szempontokat figyelemre méltatva is foglalkozni kívánunk, a mihez egyelőre igen hálás alapvető közleményül kínálkozik a kereskedelmi miniszter érintett rendelete, — melyet az alábbiakban szószerinti alakjában közlünk: * Kereskedelmi m. kir. miniszter. — 79585,'VIII. sz. Valamennyi Il-od f. iparhatóságnak. — A III-ad fokú elbírálás végett elém kerülő iparkihágási ügyek, vala^ mint az 1891. XIV. és 1893. XXVIII. t.-cz.-be ütköző és az ipartörvényben megállapított módozatok szerint elintézendő kihágások fe lülbirálása alkalmából ismételten tapasztaltam, hogy az I-ső fokú iparhatóságok ítéleteik meghozatalánál nem tartják szorosan magukat az 1884. XVII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a volt földművelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által 1884. évi aug. hó 26-án 39266. sz. a. kiadott általános rendelet határozmányaihoz. Nevezetesen: 1. oly esetben, midőn a kihágással vádolt egyén sem í ^emélyesen, sem meghatalmazottja által a tárgyalásra meg nem jelenik, az elsőfokú iparhatóságok igen gyakran pusztán a feljelentésben foglaltak alapján hozzák ítéletüket; figyelmen kívül hagyván, hogy a hatóság az idézett rendelet 61. §-a értelmében úgy a feljelentésre mint az ügyállás felderítésére szolgáló adatokat hivatalból tartozik összegyűjteni és hogy Ítéletét a 84. § ból kifolyólag a kiderített tények és felhozott bizonyítékok alapján hozza. 2. A tárgyalási jegyzőkönyvben nem említi fel, vájjon a felek felebbezési jogukra figyelmeztettek-e ? 91. (§.) E helyütt hangsúlyoznom kell, hogy a felebbezési határidő, az ipartörvény 181. §-a értelmében 15 nap és nem 3 nap, mint nem ritkán tévesen bejegyeztetik. Ki kell továbbá emelnem, hogy az ipar- törvány az imént idézett szakasza korlátlan felebbezési jogot biztosit és ennélfogva a belügyminisztérium által 1890. évi julius hó 26-án 2608. sz. alatt kiadott rendelet iparkihágási ügyekre alkalmazást nem nyerhet. 3. Az ítélet nem tartalmazza a vádlott személy- azonosságának megállapítására szükséges adatokat. (Név, kor, foglalkozás, előélet stb.) 4 Kimarad az Ítéletből a törvényes rendelet szakaszaira való hivatkozás, valamint az elitéit által elkövetett kihágás megnevezése (92. §.) Itt meg kell jegyeznem, hogy az Ítélet rendelkező részében nem csak a törvény azon szakasza idézendő, melynek alapján a büntetés kiszabatik, hanem azon szakasz is, melybe a kihágás ütközik. 5. Kihágások halmazata esetén összbüntetés ál- lapittatik meg, holott az 1879. XI. t.-cz. 29. § a szerint, a büntetés mindenik kihágás miatt külön-külön állapítandó meg. 6. Igen gyakran jogiszemély (czég, részv.-társ. stb.) marasztaltatik el, holott jogiszemély kihágási eljárás alanyául nem szolgálhat, az itéletileg el nem marasztalható, hanem mindig a jogiszemély képviselője, czégtulajdonos stb. vonandó felelősségre. 7. Több vádlott büntető cumulativ elsőfokú Ítélet elbírálásánál a másodfokú iparhatóság az első fokú ítélet azon részét is felülvizsgálat alá veszi, mely miután vádlott abba belenyugodott, jogerőre emelkedett és ennélfogva érintetlenül hagyandó. 8. Figyelmen kívül hagyatik, hogy a büntető eljárás megindithatása, az 1879. XI. t.-cz. 31. §-a szerint, a kihágás elkövetésétől számított 6 hó alatt elévül: már pedig elévülés fenforgása esetén ezen körülmény hivatalból veendő figyelembe. Miután a fentiekben az első fokú ítéletek leginkább észlelt hiányait elsoroltam, felhívom az iparhatóságot, utasítsa az elsőfokú iparhatóságokat, hogy ítéleteik meghozatalánál a többször idézett 39266/1884. számú rendelet határozmányaihoz szigorúan ragaszkodjanak, kiváló gondot fordítván arra, hogy az Ítéletek alaki szempontból is helyesen legyenek szerkesztve. Erre annál is inkább nagy súlyt kell fektetnem, mert érdemileg helyes Ítéleteket igen gyakran pusztán alaki hiányok miatt vagyok kénytelen feloldani vagy megsemmisíteni, mi által az ügy végleges befejezése — nem ritkán az érdekelt felek, de a közönség kárára is hosszú ideig elódáztatik és az összes hatóságok igen sok felesleges munkával, terheltetnek. Budapesten, 1900. decz. hó 15-én. Hegedűs s. le.
