Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-18 / 7. szám

1901. február 18. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 álló összes szabályrendeletek egy gyűjteményes kiállí­tásban és megfelelő tárgymutatóval, könyvárusi utón kaphatók legyenek. Ezt egyrészt azért kell megtenni, mert ma a pol­gárok nem tudják megszerezni sehogy se a főváros érvényben levő statutumo*, abban a kötetes kiadás­ban pedig, a mi eddig megjelent, egy egész légió olyan statútum van, a mely vagy későbbi szabályren­deletek, vagy a gyakorlat által már hatályát is vesz­tette. Végül felkéretnek az albizottságok, hogy azon­nal amint egy ülésre elégséges javaslataik bármelyike tekintetében megállapodásra jutottak, az ezen javas­latra vagy javaslatokra vonatkozó albizottsági javas­lat a 30-as bizottság teljes ülése elé való terjesztése okából a polgármester urnák mutassák be. A polgármester ur pedig, a mint azt látja, hogy az a beterjesztett anyag olyan, a melyik felett hatá­rozatot hoznunk lehetséges, lesz szives minket egybe­hívni s mi aztán a közgyűlésnek előterjesztést fogunk tehetni. Nekem teljesen mindegy, hogy méltóztatik-e ezt a tájékoztatót részleteiben tárgyalni, én ezt az urak rendelkezésére bocsátom azzal a kívánságom­mal, hogy valeat quantum potest. Radocza János: T. bizottság! Azt gondolom, hogy csak mindnyájunk érzelmét fejezem ki akkor, a midőn Polonyi bizottsági tag urnák ezen szép és nagy munkálatáért köszönetét mondok. (Helyeslés ) Vannak ugyan e munkának olyan pontjai, a me'yek- kel nem értek egyet, de vannak viszont pontjai, a melyekkel feltétlenül egyet kell értenem. Magának a munkának részletes vagy általános megvitatására én azt hiszem, nekünk nincsen szükségünk. Hanem leg­jobb lesz ha felkérjük a polgármester urat, hogy szí­veskedjenek ennek az elaboratumnak sokszorosításáról gondoskodni és azt a bizottság összes tagjai között kiosztani. Elnök: Magam is ugyanazt akartam mondani, a mit Radocza bizottsági tag ur megjegyzett. Én ugyan a felolvasott pontok mindegyikére azonnal meg tud­nám adni a választ, de mert a tájékoztatót nem mél- tóztatik sem általános-ágban, sem részleteiben tár­gyalni, megjegyzés imet most nem teszem meg. Majd lesz arra alkalom akkor, hogy ha az alb zottsá- gok jelentései itt fognak előttünk feküdni. Csak azt jegyzem meg mégis, hogy nagyon sok dologra nézve már kész javaslatok vannak kidolgozva, részben pe­dig kidolgozás alatt állnak, vannak viszont oly dol­gok a munkálatban, a melyekkel a főváros a múlt­ban már foglalkozott, azok körül részint eredménye­ket éri. el, részint nem s igy e felvetett kérdések közül több már elintéztetek. Polonyi ur munkálatát azon­ban minden körülmények között elég becses anyag­nak tartom s azt hiszem leghelyesebb lesz, hogyha e részben is azt az eljárást követjük, a mit a kormány­hatósági tárgyalásokra vonatkozó javaslattal tettünk, a melyet én szintén sokszorosittattam és az összes bi­zottsági tag uraknak megküldöttem. Ezt a munkála­tot is sokszorosittatni fogom úgy, hogy az albizottsá­gok, mikor az intézményeket tanulmányozzák, akkor az ezen dolgozatban foglalt kérdésekre mind­járt rátérhessenek és az ügyosztályvezetőkkel tár­gyalhassanak oly irányban, hogy azokból mit lehetsé­ges keresztülvinni és mit nem. Ha ehhez méltóztat­nak hozzájárulni, akkor gondoskodni fogok arról, hogy ezen dolgozat nyomban sokszorosittassék. (Általános helyeslés.) Császár Jenő : T. bizottság ! Miután a polgár- mester ur nyilatkozatából megtudtuk azt, hogy sok tárgy már előkészítés alatt áll, illetve már elő is ké­szíttetett, talán jó volna, hogy ha kinyomtatás alkal­mából in parentesimi odi tennék a megjegyzést, hogy ez a kérdés már előkészítve van. Elnök : Erre nincsen szükség, mert a kiküldött jegyzők úgy is tudják, hogy a különböző kérdések közül melyek vannak már előkészítés alatt Egyéb tárgy nem lévén, van szerencsém az ülést berekeszteni. (Folyt, köv.) Kossuth Lajos síremléke» Most adta ki a főváros törvé lyhatósága a nam- zet közadakozásából létesítendő Kossuth-siremlék váz­latmintájára és tervrajzára vonatkozó nyilvános pá­lyázati hirdetményt. Ebből a nagyközönséget érdeklő főbb föltételeket itt közöljül : A pályázat hazai és titkos, azon tehát csak magyar honpolgár vehet részt. A síremlék Budapesten a kerepesiuti temetőben a Nagy Krisztus-ut és a harmadik kapu ut keresztezése által nyert területen lesz fölállítandó. A síremlék művészi szempontból szabadon, de akként tervezendő, hogy annak előállítási költsége a 300.000 koronát lé­nyegesen meg ne haladja. Három pályadijat állapí­tottak meg és pédig : I. 6000, II. 4000, III. 3000 ko­rona összegben, mely dijak csak abszolút becsű mü­veknek adhatók ki, az első dijat pedig csakis olyan műnek, mely kivitelre is alhalma-. A bíráló bizottság az el­nökön kívül még 12 tagból áll. Ez a bizottság határo­zatait, ítéleteit és javaslatait nyilvános szavazat ut­ján szótöbbséggel hozza meg, Ítélete pedig végérvé­nyes és meg nem fölebbezhető. A pályaművek a fő­városi középitési igazgató hivatalos helyiségében 1902. február 29-ike déli 12 óráig adandók be. A Kossuth Lajos síremléke vázlatmintájára és tervrajzára kiirt nyilvános pályázat bíráló bizottságát a következőkép állították össze : elnök : MatusJca Alajos alporgármester, mint a főváros képzőművé­szeti bizottságának elnöke. Tagjai: Heuffel Adolf köz­épitési igazgató, Kucher József és Stróbl Alajos, mint a képzőmüvé-zeti bizottság kiküldöttei ; Hauszmann Alajos és Kauser János, mint a fővárosi középitési bizottság tagjai ; Lotz Károly az országos magyar képzőművészeti tanács és BaJcos János a fővárosi közmunkák tanácsa részéről; továbbá Zala György és Lechner Ödön az országos magyar képzőművé­szeti társulat képviseletében, Rauscher Lajos és Kann Gyula mint a magyar képzőművészet egyesüle­tének és végre Zigler Győző mint a magyar mérnök- és épitész-egyesülei megbízottja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom