Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-06-11 / 24. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 900 junius 11. d) a Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság vonalán az újpesti István-utcza és Fő-ut ke­resztezésétől a Lehel-utczai végpontig; a budapesti közúti vas­pálya társaság vonalán pedig a Lehel-utcza es Váczi-ut sarkától a központi városházáig és viszont. Átszállási hely ; a Lehel-utcza és Váczi-ut sarka. Ezen átszállási jegy ára 32 fillér, e) a Budapest Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság rákospalotai vonalán a rákospalotai vég­ponttól, vagyis a Kossuth-utcza és Fő-utcza sarkától a Lehel-utczai végpontig, megyeri vonalán pedig a megyeri végponttól, vagyis az újpesti Baross-utczai kápolnától a Lehel-utczai végpontig : a budapesti közúti vaspályatársaság vo­nalán pedig a Lehel-utcza és Váczi-ut sarkától a nyugati pálya­udvarig, (illetve a nyugoti pályaudvar érkezési oldalával szem­közt jelenleg létező kitérő állomásig) és viszont. Átszállási hely: a Lehel-utcza és Váczi-ut sarka. Ezen átszállási jegy ára 36 fillér. f) a Budapest—Újpest—rákospalotai vonalán a rákos- palotai végponttól, vagyis a Kosuth-utcza és Fő-utcza sarkától a Lehel-utcza végpontig, megyeri vonalán pedig a megyeri vég­ponttól, vagyis az újpesti Baros-utczai kápolnától a Lehel utczai végponotig : a budapesti közúti vaspályatársaság vona­lán pedig a Lehel-utcza és Váczi-ut sarkától a központi város­házáig és viszont. Átszálási hely : a Lehel-utcza és Váczi-ut sarka. Nagyszabású restaurálás a kere- pesi temetőben. A kerepesi temető igazgatósága sürgős előterjesz­tést tett ma a tanácshoz. A temető igazgatóság elpa­naszolja, hogy nemzetünk sok nagy fiának siremléke idők folytán annyira megrongálódott, hogy a legsür­gősebb helyreállitásra szorul, mert különben a nem­zet és a főváros lelkes hálája jeléül emelt emlékek teljesen áldozatul esnek a haladó időnek, és az érde­mes nagyok sirja jeltelen marad. A temető igazgatóság részletesen felsorolja, hogy melyek azok a legsürgősebb munkálatok, a miket ha­ladéktalanul el kellene végeztetni. így többek közt a Wester Antal 1848-as honvéd tábornok siremlékét tel­jesen tönkre tette az „idők vasfoga“. A siremlék ta­lapzata összeroskadt, s ha hirtelenében ki nem cseré­lik, elpusztul az emléknek még megmenthető része is. A temető igazgatóság azt javasolja, hogy a tanács bontássá le az egész emléket s uj talapzatot készít­tessen gránitkőből. Az egész munka mindenestől 5400 koronába ke­rülne. Meg lehetne ugyan a talapzatot építtetni pátyi terméskőből is, s ez csak 3400 korona költséget igé­nyelne, de az előterjesztés a gránitnak fogja pártját mert az úgy úgyszólván örök időkre való, a miben kárt nem tehet az időknek viszontagsága. A Szilágyi István néhai törvényhatósági bizott­sági tag, — ki nagyszabású iskolai ösztöndíj alapítvá­nyaival örökítette meg nevét, — siremlékét szintén a főváros kezeli. Ezen is erősen meglátszik a pusztulás nyoma. Uj burkolásra van szükség, a kandelábereket kell helyre állítani, a felírást újra aranyoztatni. A Szilágyi István sírjának helyreállítására 360 korona köl'ség szükséges. A kilencz vértanú síremlékének a talapzata rom­lott meg, oly-annyira hogy a siremlék egészen ferdén áll. Ezt is sürgősen helyre kell állítani és az aranyo­zásokat megújítani, — a mi mindössze 450 korona költséggel jár. Legnagyobb munkára van szükség a Deák Fe- rencz mauzeleumánál. A lépcsőzetet egészen meg kell itt ujitani, a lépcsözet tetején levő terraszt újra bur­kolni. A mauzóleum falfestményei is alaposan lekop­tak már. A mérnöki hivatal most azt javasolja, hogy újabb freskók helyett a régi képeket rakassák mozaikból, olyanformán, hogy a falfestmények eredeti megalko­tójával, Székely Bertalan festőművészszel készíttessék el a mozaikképek előállításához szükséges kartonokat s ezek alapján rendeljék meg a mozaik képeket. A haza bölcse sírjának helyreállítása 45500 ko­ronába kerül. A kért összes munkálatok végrehajtásához 52710 korona költség szükséges. A temető igazgató­ság végül ismételten kiemeli, hogy ez az előterjesz­tése igen sürgős természetű s ha nagyobb károkat nem akar a főváros szenvedni, haladéktalanul intéz­kednie kell a munkálatok sürgős elkészíttetése iránt. A „Szépművészeti muzeum szer­ződése. A vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta azt a szerződést melyet az Országos Képtár kormány- biztosa a fővárossal kötött a szépművészeti muzeum telkének átengedése tárgyában. A muzeum az And- rássy ut végén a képzőművészeti csarnokkal szemben az Aréna-ut sarkán fog emelkedni. A főváros a tulaj­donában levő 7150 négyszögölnyi telekből az építke­zés czéljára 3336 négyszögöl (12000 négyszögméter) területet enged át azzal a kikötéssé, hogy azt az ál­lam mindaddig, a mig ott szépművészeti muzeum fog állani szabadon használhatja, a nélkül azonban, hogy a tulajdonjogáról a főváros egyébként lemondana. Az építkezést a szerződés értelmében még 1899 ben megkellett volna kezdeni, közbejött akadályok miatt azonban csak most kezdhették meg. A miniszter elfogadta a fővárosnak azt az utó­lagosan kifejezett és a szerződésbe belefoglalt kíván­ságát, hogy a szépművészeti muzeum ün­nep- és vasárnapokon s ezeken kívül hetenként egy hétköznapon összes tárlatával teljesen díjtalanul áll­jon nyitva a közönségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom