Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-05 / 10. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS . __________1900. m&Tcziús, 5 id eig megszerkeszteni. A hatalmas miniszter köti magát hozzá, hogy a nagylelkű alapitó özvegye az alapítvány alaptőkéjét regále kötvényekben fizesse he a közpénztálba. Értsék meg jól kérem, regále kötvényekben és semmi másban. Az özvegy erre, hajlandó, a főváros sem akarja a drága papírokat elfogadni, a végrendelet ezeket meg nem jelöli, — az csak készpénzről, vagy értékpapírokról beszél, — mindegy, a belügyminiszter követeli a regále kötvényeket. Hogy e miatt éveken át szenvedett a kitűzött czél, amely az alapítványból mindeddig egy fillértsem látott, ki törődnék itt avval — legfőbb és mindenekelőtt való az elvi kérdés, hogy a százezer forint regále kötvényekbe fek- tetődjék. A lelenczek várhatnak. Egy pár angyalkával több, vagy kevesebb, az mit sem tesz : eltérnek a tágas Égben. Ne legyünk azonban igaztalanok. A Jakabfalvay alapítványnak van még egy bibéje. A miniszter ur bele akarja diktálni az alapitó oklevélbe, hogy az alapítványt kezelő főváros köteles az alapítványt, bárkinek kiadni, aki a lelenczházat fel akarja állítani. És a naiv fővárosnak ez ártatlan klauzulácska nem tetszik. Ugyan, nagyméltóságu miniszter ur, hát ke- gyelmességed már annyira eltávolodott a nemrég még egészen akut országos lelenczház kérdés tői, hogy már gondoskodni akar egyéb más valakikről, akik az országos jelentőségű kérdést megoldanák, a kormány helyett ? Mi rejlik itt a hátsó térben ? Ez a homály gyanús. A főváros igen ártatlan egyenességgel tiltakozik a klauzula ellen, mert a nemes örökhagyó százezer forintját a gründolöktól félti, akiknek a záradék forma szerint kiszolgáltatja azt. Itt azonban egészen másnak kell lenie a lepel mögött. A körültekintő kormány ok nélküli könnyelműségből ilyesmit erőszakolni nem szokott. Nem kutatjuk, mert a tanulság és eredmény nyilvánvaló. A kormány annnyira eltávolodott az országos lelenczház felállításának eszméjétől, hogy máris más megoldás előkészítésén munkálkodik. Ezen bűzgólkodik, ennek akarja biztosítani a Jakabfalvay Gyula százezer forintját is. Ez azonban nem elegendő. Pénz van, minden eszköz rendelkezésre áll, kerülő utakra nincsen szükség. Tegye meg a kormány a maga erejéből, amit tennie kell, járjon a maga Iá bán, az egyenes utón. Ezt kívánja az ügy érdeke, a közönség megnyugtatása egyaránt. És nem cselekedhetnek elég gyorsan, hogy sok idő számtalan mu asztását pótolhassák. Á Dunahidak és a főváros A budapesti Dunahidak felügyelősége felhívta a fővárost, hogy a Ferencz József-hidon levő megrongálódott villamos kábelek javítása költségeit térítse meg A megtiszteltetéshez úgy jut a főváros, hogy a Dunahidak felügyelősége azt állítja, hogy a hid villamos kábelvezetékét a vízvezetéki főcsövek lerakásakor rongálták meg s így a kárt a főváros okozta. A tanács vizsgálatot indított a dologban. Fűnek során most a vízvezetéki igazgatóság kijelenti, hogy a főváros ellen emelt vád alaptalan, mert a vízvezetéki csöveket még 1897 hen rakták le a hídon, a villamos kábelvezeték pedig csak 1899-ben romlott el. A két műnek tehát egymáshoz semmi köze sincsen s azok egymásban kárt nem tehettek. A fővaros ennek alapján megtagadta a Dunahidak felügyelősége részéről támasztott követelés kiegyenlítését. A felügyelőség azonban ebbe nem nyugodott bele s paost per- relTényegeti a fővárost. A tűz* és baleset ellene védekezés áldozata. A főváros szabályrendeleteinek egy tömegben való alkalmazása a legrendezettebb anyagi viszonyok között élő vállalat anyagi helyzetét is megingatja. Ennek belátására kényszeritette ma a tanácsot egyik jómódú tüzifakereskedő, a ki az elöljáróság tömeges biztonsági intézkedései ellen felebbezéssel élt s felebbezésében számszerűleg mutatta ki, hogy a szabályrendeletek pontos betartása aranyhid a biztos tönkrejutáshoz. Az elöljáróság követeli tőle, hogy telepén : állítson fel egy gözfecskendőt (ára 6000 forint), rendeztessen be tűzcsapokat, (darabonként 140 forint); a favágóban levő két fűrészt védősisakkal és mozgóasztallal lássa el (1500 frt) ; s ezeken kívül a fatelepen munkarendet füg- gesztessen ki (nyomdaköltség 10 frt, keret és üvegtábla a befoglalásra 6 frt). Ezek elősorolása után a felebbezö a következőket írja : „Hála és köszönet a hatóság jóakaratu gondoskodásáért, melylyel a főváros adófizető polgárát a sors eseti3g lesújtó csapásától megvédtdmezi s nehogy valami véletlen szerencsétlenség következtében egyszerre és hirtelen összes vagyona elpusztuljon s virágzó üzlete tönkre jusson, inkább bölcs előrelátással eleve gondoskodik róla, hogy a szigorú biztonsági intézkedések alkalmazásával lassanként, de biztosan eméssze fel vagyonát s a pusztító csapás igy már ne tehessen benne kárt. Azonban — folytatja a felebbezö, — ő bizony ebből a jóakaratból nem kér, már csak azért sem, mert telepét tüzveszedelem ellen biztosította s ha a vész pusztítaná el, mégis maradna valamicskéje. A szomszédokat félteni nem kell, mert a telepet minden oldalról tágas szabad tér veszi körül. Ettől eltekintve is, mi czélja lenne a méregdrága gőzfecskendőnek. Ennek a költséges portékának ugyanis az a tulajdonsága, hogy ha befütik, a legtüz- veszedelmesebb dolog az egész fatelepen, melynek jövedelmét felemésztené a rengeteg fűtőanyag ára, az az állandó gépész, fütő és napszámos fizetése Ha pedig fütetlenül áll ott a gőzfecskendő, akkor meg minek van. Jó félóra kell hozzá, hogy rögtöni befütés- sel működésbe hozhassák, azalatt régesrégen ott a tűzoltóság, amelynek egyik űrállomása nincs tiz percz- nyi távolságra a teleptől.“ A tanács meghallgatta a felebbezést, csak a tűzcsapok felállításához és a munkarend kifüggesztéséhez ragaszkodik. A többi kérdésben pótlólagos eljárásra utasította az elöljáróságot, hogy vizsgálja meg újból, vájjon nincs-e csakugyan igaza a tűzbiztonságba sózott ezégnek. Emlékoszlop Bökk SzilárdnakA főváros a nemes emberbarát, Rökk Szilárd emlékezetére emlékoszlopot állíttat. — Az emlékoszlopot a Ferencz-téren állítják fel, a hol Rökk Szilárd egyik nagyszabású alapítványé ból tágas gyermek-játszóteret rendeznek be. Az emlék gránit sziklatömb lesz, reá díszes márványtáblát helyeznek, melyre érczbetükkel jegyzik fel, hogy a gyermek-játszóhely Rökk Szilárd alapítványából létesült az 1900. évben.
