Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-01 / 1. szám
10 A számonkéröszék ülése. Márkus József főpolgármester elnöklete Matt pénteken délelőtt ülése volt a. számonkérőszéknek. Az ülésben a polgármester, a. két alpolgármester, az összes tanácsosok, a szakhivatalok főnökei és a főjegyző vettek részt- Előadó volt Lacho- sinszky Áipád fogalmazó. Az elnöklő főpolgármester megnyitó szavaiban előadta a számonkéröszék egybehivásának okát. A múlt hetekben sorra vizsgálta a segédhivatalokat, a mérnöki és számvevőségi szakosztályokat. Az elavult szabályok szerint dolgozó hivatalok ügymenete képtelen az egyre nagyobb forgalommal megküzdeni. Az ügykezelés szabályozására ujitásokat kér. Másrészt azt tapasztalta, bogy a hátralékok kimutatása még mindig nem felel meg a valóságos állapotnak. Mert hátraléknak mutatják ki azokat a tárgyakat is, amelyek — ugyan más ügyosztályban — de mégis elintézést nyertek. A számonkéröszék az elnök előterjesztése alapján a következőket határozta: A hátralék kimutatásokat, hogy végre tiszta képet nyerjenek, a kiadóhivatal és a levéltár könyveivel fogják összehasonlítani s a végleges eredményt az egybevetés után állapítják meg. A tanácsi ügyosztályoknak kötelességükké teszik, bogy a rövid utón való elintézésre kiadott tárgyakat a szakhivataloknál sürgessék. Az ilyen tárgyaknál mutatkozó nagy restancziá- nak az az oka, hogy az ügyosztályok elmulasztották a sürgetéseket. Az emiatt támadt hátrányok megszüntetésére kétféle intézkedést tettek : A múltra nézve a számonkéröszék felhívja a polgármestert, hogy utasítsa az összes hivatalokat a rövid utón kiadott ügyek érdemleges elintézésére. A számonkéröszék erre vonatkozólag hat hónapi terminust engedélyezett. A jövőre nézve az ügyosztályok kötelesek pontos hátralék kimutatást adni. A polgármester utasította a szakhivatal >- kát, hogy a rövid utón elintézendő tárgyakkal sürgetés nélkül végezzenek. Különösen felhívja a számonkéröszék a polgármestert, hogy a régebbi évekből fennmaradt restancziák dolgában a mérnököket egyenkint hallgassa meg s a mennyiben a hátrálé- kot kellően nem igazolják, a mulasztókat szigorúan büntesse. Az 1898. évi restanczia feldolgozására 1900. április végéig adtak halasztást. Az ülés ezzel véget ért. A Ferenczváros parkja A IX. kerületi választmány azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy a Ferenczváros számára játéktérről és parkról gondoskodjék. Erre már most szükség van, mert félő, hogy a telkek ára rohamosan emelkedni fog s ha idejekorán nem szereznek a park számára telket, azt később majd csak igazán tetemes áldozatok árán lesz lehetséges megtenni. A választmány ajánl is egy telektömböt, mely a czélnak látszólag megfelelő lenne. Ez a Soroksári, Kinizsi, Köztelek és Knézits-utczák között levő terület, melyen több fővárosi épület — igy a régi katonaügyosztály is — fekszik. Ezt most még aránylag kisebb áldozattal át lehetne alakítani közkert és játszótérré. __ ___________ ._____1900. január 1. Sz ínház. Szinházi hét. — A főpróbák. - Mégegyszer Britannicus. E hét szinházi eseménye a főpróbák beszüntetése. Nem akarunk ez intézkedéssel magával foglalkozni, először is, mert ahhoz az intendánsnak kélségkivül joga volt és mi eddig is a főpróbákat kedvezménynek, nem jognak tekintettük, melynek elvonása felett panaszkodni Ízléstelenség volna, máso Iszor pedig azért, mert ez intézkedés mellett különösen a mi viszonyaink között sok mindent lehet felhozni. De igenis foglalkoznunk kell a főpróbák megszüntetésnek indokolásával. Az intendáns ezt az intézkedést azzal indokolta, hogy a színművészek a sötét nézőtér és hiányzó közönséggel szemben elfogultak voltak, vagyis nem tudták a főpróbákon megtalálni a helyes hangulatot és játékuk tudásuk mögött maradt, mi a bírálatokat, melyet a főpróbák benyomásai alatt írattak, kedvezőtlenül befolyásolta. Mi éppen az ellenkezőt tapasztaltuk. A premiérek túlzott, erőszakos, egyszóval komediáskodó játékával szemben igen gyakran vágyódtunk a főpróbák előkelőbb,nuan- ceirozottabb játéka után, melyeknél a batástkereső és gyakran fölösleges kitörések nem homályositolták el a pointek egész sorozatát. Különösen szembeötlő volt a túlzott játék Britannicus némely szereplőjénél. Az egész darabban csak egy jelenet volt azzal az előkelőséggel és antik nyugalommal játszva, melyet Racine igényel. Ez a negyedik felvonás jelenete Agrippina és Nero között, melyben Jászai Mari asszony kifogástalan, erőteljes és mégis mértékletes szavalása egy ideig mértékletességre bírta a többi szereplőket is. Máskülönben egész este körülbelül úgy adták Racinet, mint Hauptmann Takácsait lehet adni és a nyugalmat, a stylust, a méltóságot, egyszóval mindazt, mit a kothurnus szóban foglalunk össze, hiába kerestük. Kimenet erről beszélve — az igaz nem teljesen illetékes személytől — azt a nyilatkozatot hallottuk, hogy szándékosan igy rontották el Racinet, miután közönségünket a színházban nem tartják érettnek a stylizált előadásokra. Nem tudom igaz-e, mit hallottunk. Ha igen, úgy ehhez nem kell commentár. Nem szabad közönségünket kiskorúnak tekinteni, mert a kivel sohasem kezdenek úgy bánni, mint nagykorúval kell, az sohase lesz azzá. Tehát még egyszer ismételjük, mit a a múlt számban irtunk: csak Racinet és Cor- neillet, ba crak lehet, Goethe Tasszoja sem ártana. De az ily darabok stylusának megfelelő előadásban, mely alkalmas volna nevelni egyaránt színészeinket, közönségünket és talán a sajtót is. Gömöry Olivér. Feljelentett cselédszerzőkA Budapesti foglalkozást közvetítők és cselédelhelyezök ipar társulata“ legutóbb ismét két elhelyező üzlettulajdonos ellen tett a tanácsnál feljelentést. Az ipartársulat figyelmezteti a tanácsot, hogy az egyik cselédszerző nem folytatja iparát, hanem déligyümölcs kereskedést üz, a közvetítő irodában pedig üzletvezetőt tart. Éz a fővárosi szabályrendelet értelmében tiltott dolog. A másik cselédszerzőnek a főváros különböző helyein ot üzlete van s valóságos üzérkedést folytat velük. Ezek közül az üzletek közül többet a nélkül nyi'ott meg, hogy arra a hatóságtól iparigazol vány t szerzett volna. A tanács a cseledszerzoz alien vizsgálatot indított. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
