Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-29 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 18 Czigler terve mellett ezenfölül pénzügyi szempontok is szólnak. A szóban forgó tömb egy nagy darabja, az Oroszlán-épület városi tulajdon, mely nevetségesen keveset jövedelmez értékéhez képest. A telek egy része, mintegy 450 öl 200,000 irtot ér és ennyiért meg is szerezhető. A még szükséges rész a református templom telke, magas becslés mellett 400,000 frttal vehető föl. Ezen összegért könnyű lesz az egyházközségnek megfelelő telket szerezni és azon templomot emelni. Az egész telekkömb ezek szerint mindössze 600,000 frtba kerülne. A Nemzeti Színház jelenlegi telke ez idő szerint cka 750,000 frtot ér, a rajta lévő, jó karban lévő bérház 350,000 frtra becsülhető, az uj Nemzeti Színház telke tehát azon a helyen 1.100,000 frtot érne. Ezzel szemben a Czigler által javasolt elhelyezés 500,000 frttal kerek egy millió koronával előnyösebbnek mutatkozik. Szóba jöhetne végül a két telek fekvésének minősége. Kétséget nem szenved, hogy a Nemzeti Szin- ház jelenlegi telke központibb fekvésű és forgalmasabb utvonalu. Ámde tapasztaljuk már most, hogy a túlzsúfolt Kerepesi-uton a színház kocsiforgalma alig- alig bonyolítható le és még a gyalogos közönség között is nem egyszer életveszélyes tolongások állanak elő. Ez a kellemetlen helyzet pedig az uj színház megépülté- vel még inkább aggasztó lesz. Mindezekkel szemben Czigler telke bár nem oly központi, mégis igen kitűnő fekvésű, több elsőrangú forgalmi vonal közelében egy határon van és mmden oldalról könnyen közelíthető meg. Az ezen telekre épített színház minden oldalról szabadon állva, a hatalmas távlattal biró téren kitűnő hatású lenne. Hogy a nálunk, hol a középületek legnagyobb része szűk utczába van szorítva, mily előny lenne, az kézen fekvő. Művészeti szempontból pedig beláthatatlan hord- erővel bir azon körülmény, hogy a javasolt telek elfogadása mellett az uj színház fölépülte alatt a régi Nemzetiben az előadások rendesen folynának és első mü- vésztársulatunk nem volna kénytelen esetleg évekig hontalanul idegenben sínylődni. Mert egy közönséget sokkal könnyebb elveszíteni, mint megszerezni. Meg azután egy millió ide, vagy oda, főleg manapság szintén nem kicsinylendő összeg. A máriaremetei uj templom. A főváros környékén a legkedvesebb bucsujáró hely Mária- Remete. Jámbor hívők, vidám kirándulók enyhe időben tömegestől zarándokolnak oda. A bucsujárás legfőbb része a Mária- Remetén hallgatott szentmise. Ebből azonban mindeddig csak a bucsusok egy töretéke vehette ki a részét, mert a bucsujáró hely temploma kicsike, szűk, régi, rozzant kápolna volt. A bu- csuhely érdekében az utóbbi időben a Mária-Remete Boldog- asszony kápolnájának egyesülete fejt ki buzgó működést. Igyekezete annyira sikeres, hogy a régi kápolna helyén, uj templom emelkedett. Sajnos azonban csak a tetőig készült el a szép, uj templom, az építkezés folytatására nincs több pénz. A bucso- sok körében gyűjtött adományokból nem lehetne befejezni az építést csak jó egy pár esztendő múlva. Ez pedig szomorú dolog lenne. At egyesület tehát újból összeszedte minden erejét, hogy valami módon megszerezze a szükséges összeget. Ma a tanácshoz is adott be kérvényt, hogy szavazzon''meg a jámbor czélra valami pénz segítséget. IKIibe került a hivatalok költözködése? A tanács pénzügyi és gazdasági ügyosztálya kimutatást állít össze arról, hogy a főváros hivatalainak a Károlykaszárnya épületébe történt átköltözködése mennyi költségbe került. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a hivatalok helyiségváltoztatása nagy kiadásokkal jár. A központi pénztár, a számvevőség Vili. ügyosztálya, a tanács IV., I., Ví. és VI'. ügyosztálya és a tiszti ügyészség hurczolkodása 1,080 koronába került ; az ugyanekkor szükségessé vált két külön fuvar 60 korona volt. A régi városházáról áthelyezett hivatalok 4865 kor, rendes és 68 korona rendkívüli költséget okoztak. A segédhivatalok költözködése 1890 koronába, a központi pénztár vasszekrényeinek átszállítása 1020 koronába, a levéltár és a központi adó- ügyosztály irodájának hurczolkodása eddig 440 koronába került A felsorolt csinos összegekhez járul még a levéltár iratállványai felállításának költsége, az adóügyi iroda hátralevő hurczolkodása, a fővárosi nyomda átköltözködésével járó kiadások, — az alkalmazott napszámosok bére, az előre nem látott kiadások összege és a különféle munkadijak és élelmezési költségek. Mindebből látható, hogy a hivatalos hurczolkodás egész kis vagyont emészt meg. Történelmi szobrok az Andrássy-ut torkolatánál A szépművészeti muzeum ügyében a héten értekezlet volt, melyen a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviselői és a főváros mérnöki hivatalának küldöttei vettek részt. Az értekezleten mindenekelőtt megállapították a szépművészeti muzeum városligeti telkének végleges határait, megbeszélték a módozatokat, a melyek szerint a szépművészeti muzeum palotáját építtetni kell, hogy egyrészt a szemben levő képzőművészeti csarnok klasszikus stilusu homlokzatával, másrészről pedig a millenniumi műemlékkel stilszerü összhangzásba jusson. A kormány egyelőre azt határozta, hogy az átvett területnek csupán a hátsó, az állatkert felé eső részét építteti fel. Ide helyezik el a szépművészeti múzeummal kapcsolatos pinakotékát. A muzeum főhomlokzatát, melyben a képcsarnok foglal majd helyet, csak egy, esetleg két év múlva kezdik el építeni. Az értekezleten a millé- niumi emlékmű és a szépművészeti palota alkotta tér, — s az Andrássy-ut ide nyíló torkolata perspektivikus hatásának fokozásáról a következő terveket vetették fel: Az Andrássy-ut torkolatát a két palotáig parkszerüleg kellene kiképezni. A paloták előtt egy- egy díszes parkot rendeznének be. E parkok külső szélein, egymástól 25—25 méternyi távolságban 3—3 összesen tehát hat történelmi tárgyú szobrot állítanának fel. Ezek a szobrok a millenáris szobormüvet mintegy kiegészítenék s a klasszikus stílusban épült paloták előtt pompás látványosságot nyújtanának. Felmerült az a terv is, hogy az andrássy-uti köröndbe tervezett négy király szobrot, melyek Bethlen Gábort, Bocskait, Zrínyi Miklóst és Pálffyt ábrázolják, a művészeti paloták előtt helyezzék el s két újabbal egészítsék ki. Ezzel szemben azonban olyan indítványt is tettek, hogy a királyszobrokat állítsák fel a régebben kijelölt helyen, az ezredéves emlékmű elé pedig újabb hat szobrot készíttetnek, melyek történelmi tárgyuknál fogva az emlékművel eszmeileg egy szorosabb egészet alkotnának.
