Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-17 / 48. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. deczember 17. Kanyaró járvány. A lővárosban ismét nagyobb mértékben lépett fel a kanyaró járvány, mely áldozatát leginkább az apró gyermekek közül szedi. A főváros minden irányban megtette óvó intézkedéseit, igy ma a tanács elrendelte, bogy a IX. kerület gyep- utczában levő Ranolder-intézetbeli fiú iskolát egyelőre két hétre bezárják. A II. kerületi Margit-köruti iskola ugyanígy járt. Itt az első leány osztályt zárták be két hétr^, ugyancsak a kanyaró betegedések nagy száma miatt, jeléül, hogy a jobb levegőjű budai oldalt sem kíméli meg a gyermekek kellemetlen és szapora betegsége. A kanyaró terjedését bizonyítja a tiszti főorvosi hivatalnak a heveny ragályos kórok legutóbbi idő alatti állapotáról tett jelentése is. E szerint a legutóbbi hét alatt 195 kanyarós beteg volt a fővárosban, közülök mint legutóbb rendesen legtöbb jutott a VII. kerületre, a hol a betegek száma 57. A nagy terjedelmű Józsefvárosban 47 kanyaró, a II. kerületben pedig 40 fordult elő. Az I. kerületben 7, a IV. kerületben 9, az V-;kben 12, a VI. és IX. kerületben 11—11 betegedés fordult elő. A ÍII. kerület mentes a kanyarótól, a X. kerületben pedig színén 1 beteg akadt. A többi ra gályos betegségek elég szórványosa*, lordultak elő. Nagyobb számban szerpelt még a vörheny, mely 31 lelket döntött ágyba; üagymáz 3, álhimlő 1, roncsoló toroklob és to rokgyik 21- trahoma 8, holthurut 18 és orbáncz 16 esetben fordult elő. Sok betegedést okozott végül a gyermekek szokásos őszi baja a bárányhimlő, mely 132 betegedést okozott. E legújabb statisztika örvendetes bizonysága a közegészségi állapotok javulásának, s különösen figyelemre méltó adata, hogy a már-már városszerte dühöngő tífuszjárvány csaknem egészen megszűnt, a mennyiben csupán 3 betegedést okozott, ezek közül is azonban 1 beteg útról jött, csupán 2 fordult elő tulajdonképen a lővárosban ; egyik a Il-ik, a másik a VIII. kerületben. A hagymázos betegek mindhárman meghaltak. A^vör- heny 6 áldozatot szedett, a kanyaróban 4-en pusztultak el és a diphtéria 2 beteget ölt meg. Érdekes jelenség, hogy a legtöbbször elég ártatlan lefolyu orbáncz 8 nap alatt 3 halálozást okozott. Az önálló vámterület és a hazai ipar pártolása. A főváros törvényhatósági bizottsága a tudvalevőleg nemrég feltűnést keltő feliratot intézett a kormányhoz az önálló vámterület s ezzel kapcsolatosan a hazai ipar pártolása érdekében. A főváros hazafias és nyílt fellépése sűrű viszhangra talált országszerte. Sorra érkeznek a 1 óvároshoz az üdvözlő átiratok a vidéki törvényhatóságoktól. Legújabban az országos iparegyesület, a temesvári iparegyesület és a nagyváradi kereskedelmi és iparkamara üdvözölte a székes- fővárost. A tanács a meleghangú üdvözlő iratokat a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. A magyar helységnevek. Magyarország helységneveinek csak egy alakja van olyan, a mely elfogadható és használható a hazafiatlanság vádja nélkül. A magyar községek idegen, elsősorban pedig német nevei ellen vívott küzdelem örvendetes módon mind általánosabb tért hódit, — most érdekes forduló pontra ért . . . A Maqyar Egyesület-tel egyesült Országos magyar iskola-egyesület nyújtott be „alázatos felterjesztést és kérelmet „Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához“ melyben a község és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV. törvényezikk módosítása és minél előbb való végrehajtása tárgyában esedezik.“ Maga az ügy már bizonyos mértékben politikai színezetű s igy nekünk, mint tisztán közigazgatási és részben társadalmi orgánumnak terrénumunkon némileg kívül esik. Minden magyar embern k a mozgalom iránt érzett rokonérzése kifejezésén kívül tehát a kérdés érdemével foglalkozni nem kívánunk, de meg kell emlékeznünk az egyesület kérvényéről annál a fontos és már tisztán közigazgatási érdekű részénél fogva mely a kívánt törvény módosítással azt a jelentős eredményt akarja kivivni, hogy a község neve megállapításának joga a központi kormányhatalom hatáskörébe utaltassék át. Felesleges ezúttal bővebben fejtegetnünk, mily fontossága van a felvett eszmének, — közigazgatási szempontból majd még lesz alkalmunk e kérdéssel bővebben foglalkozni. Ezúttal főbb vonalaiban csupán ismertetni akarjuk az egyesület szép elabora- tumát, melyet Tóth József kir. tanácsos, pestmegyei tanfelügyelő, a magyar nemzetiségi eszmék régi kipróbált harezosa irt alá, mint az Országos magyar iskola-egyesület b. elnöke. Maga a kérvény egyébként dr. Toldy Lászlónak a főváros főlevéltárosának alapos tudását és kiváló tollát dicséri. ♦ A Magyar Egyesülettel egyesült Országos Magyar Iskolaegyesületnek alapszabályaiban kitűzött czélja Írja az egyesület : Magyarország területén, különösen pedig a nem magyar ajkú polgárok által lakott vidékeken ... a magyar . . . szellem ébresztésére és fentartására irányuló minden törekvést anyagilag, szellemileg és erkölcsileg támogatni és igy arra törekedni és oda hatni, hogy a magyarság hazánkban a köz- és társadalmi élet minden terein necsak érvényesüljön, hanem minél inkább terjedve, erős gyökereket hajtson. Nem haboztunk soha és ma sem habozunk abban, hogy Egyesületünknek ezt a czélját nyíltan bevalljuk; nem is félünk annak bevallásánál attól, hegy akár a sovinista gúnynévvel illettessünk, akár azzal vádoltassunk, hogy a hazánkban lakó nem magyar ajkú nemzetiségek ellen törünk. Nem,, mert nemcsak büszkén valljuk magunkat sovinistáknak, de kötelességünk is azoknak lenni, mert ebben látjuk államunk magyar voltának megszilárdul ását, és nem azért, mert bár terjeszkedni és erősíteni iparkodunk a magyarságot, nem törünk ezzel a többi nemzetiségek ellen, kikkel testvéri egyetértésben és szeretetben
