Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-12-17 / 48. szám

10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. deczember 17. Kanyaró járvány. A lővárosban ismét nagyobb mértékben lépett fel a ka­nyaró járvány, mely áldozatát leginkább az apró gyermekek közül szedi. A főváros minden irányban megtette óvó intézke­déseit, igy ma a tanács elrendelte, bogy a IX. kerület gyep- utczában levő Ranolder-intézetbeli fiú iskolát egyelőre két hétre bezárják. A II. kerületi Margit-köruti iskola ugyanígy járt. Itt az első leány osztályt zárták be két hétr^, ugyancsak a kanyaró betegedések nagy száma miatt, jeléül, hogy a jobb levegőjű budai oldalt sem kíméli meg a gyermekek kellemetlen és sza­pora betegsége. A kanyaró terjedését bizonyítja a tiszti főorvosi hivatal­nak a heveny ragályos kórok legutóbbi idő alatti állapotáról tett jelentése is. E szerint a legutóbbi hét alatt 195 kanyarós beteg volt a fővárosban, közülök mint legutóbb rendesen leg­több jutott a VII. kerületre, a hol a betegek száma 57. A nagy terjedelmű Józsefvárosban 47 kanyaró, a II. kerületben pedig 40 fordult elő. Az I. kerületben 7, a IV. kerületben 9, az V-;kben 12, a VI. és IX. kerületben 11—11 betegedés fordult elő. A ÍII. kerület mentes a kanyarótól, a X. kerületben pedig színén 1 beteg akadt. A többi ra gályos betegségek elég szórványosa*, lordultak elő. Nagyobb számban szerpelt még a vörheny, mely 31 lelket döntött ágyba; üagymáz 3, álhimlő 1, roncsoló toroklob és to rokgyik 21- trahoma 8, holthurut 18 és orbáncz 16 esetben fordult elő. Sok betegedést okozott végül a gyermekek szokásos őszi baja a bárányhimlő, mely 132 betegedést okozott. E legújabb statisztika örvendetes bizonysága a közegész­ségi állapotok javulásának, s különösen figyelemre méltó adata, hogy a már-már városszerte dühöngő tífuszjárvány csaknem egészen megszűnt, a mennyiben csupán 3 betegedést okozott, ezek közül is azonban 1 beteg útról jött, csupán 2 fordult elő tulajdonképen a lővárosban ; egyik a Il-ik, a másik a VIII. ke­rületben. A hagymázos betegek mindhárman meghaltak. A^vör- heny 6 áldozatot szedett, a kanyaróban 4-en pusztultak el és a diphtéria 2 beteget ölt meg. Érdekes jelenség, hogy a legtöbb­ször elég ártatlan lefolyu orbáncz 8 nap alatt 3 halálozást okozott. Az önálló vámterület és a hazai ipar pártolása. A főváros törvényhatósági bizottsága a tudvale­vőleg nemrég feltűnést keltő feliratot intézett a kor­mányhoz az önálló vámterület s ezzel kapcsolatosan a hazai ipar pártolása érdekében. A főváros hazafias és nyílt fellépése sűrű viszhangra talált országszerte. Sorra érkeznek a 1 óvároshoz az üdvözlő átiratok a vidéki törvényhatóságoktól. Legújabban az országos iparegyesület, a temesvári iparegyesület és a nagyvá­radi kereskedelmi és iparkamara üdvözölte a székes- fővárost. A tanács a meleghangú üdvözlő iratokat a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. A magyar helységnevek. Magyarország helységneveinek csak egy alakja van olyan, a mely elfogadható és használható a hazafiatlanság vádja nélkül. A magyar községek idegen, elsősorban pedig német nevei ellen vívott küzdelem örvendetes módon mind általánosabb tért hódit, — most érdekes forduló pontra ért . . . A Maqyar Egyesület-tel egyesült Országos magyar iskola-egyesület nyújtott be „alázatos felter­jesztést és kérelmet „Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához“ melyben a község és egyéb helyne­vekről szóló 1898. évi IV. törvényezikk módosítása és minél előbb való végrehajtása tárgyában ese­dezik.“ Maga az ügy már bizonyos mértékben politikai színezetű s igy nekünk, mint tisztán közigazgatási és részben társadalmi orgánumnak terrénumunkon némi­leg kívül esik. Minden magyar embern k a mozgalom iránt érzett rokonérzése kifejezésén kívül tehát a kérdés érdemével foglalkozni nem kívánunk, de meg kell emlékeznünk az egyesület kérvényéről annál a fontos és már tisztán közigazgatási érdekű részénél fogva mely a kívánt törvény módosítással azt a jelentős eredményt akarja kivivni, hogy a község neve megálla­pításának joga a központi kormányhatalom hatáskö­rébe utaltassék át. Felesleges ezúttal bővebben fejtegetnünk, mily fontossága van a felvett eszmének, — közigazga­tási szempontból majd még lesz alkalmunk e kérdés­sel bővebben foglalkozni. Ezúttal főbb vonalaiban csupán ismertetni akarjuk az egyesület szép elabora- tumát, melyet Tóth József kir. tanácsos, pestmegyei tanfelügyelő, a magyar nemzetiségi eszmék régi kipróbált harezosa irt alá, mint az Országos magyar iskola-egyesület b. elnöke. Maga a kérvény egyébként dr. Toldy Lászlónak a főváros főlevéltárosának alapos tudását és kiváló tollát dicséri. ♦ A Magyar Egyesülettel egyesült Országos Magyar Iskola­egyesületnek alapszabályaiban kitűzött czélja Írja az egyesület : Magyarország területén, különösen pedig a nem magyar ajkú polgárok által lakott vidékeken ... a magyar . . . szellem ébresztésére és fentartására irányuló minden törekvést anya­gilag, szellemileg és erkölcsileg támogatni és igy arra törekedni és oda hatni, hogy a magyarság hazánkban a köz- és társadalmi élet minden terein necsak érvényesüljön, hanem minél inkább terjedve, erős gyökereket hajtson. Nem haboztunk soha és ma sem habozunk abban, hogy Egyesületünknek ezt a czélját nyíltan bevalljuk; nem is félünk annak bevallásánál attól, hegy akár a sovinista gúnynévvel illettessünk, akár azzal vádoltassunk, hogy a hazánkban lakó nem magyar ajkú nemzetiségek ellen törünk. Nem,, mert nem­csak büszkén valljuk magunkat sovinistáknak, de kötelességünk is azoknak lenni, mert ebben látjuk államunk magyar voltának megszilárdul ását, és nem azért, mert bár terjeszkedni és erő­síteni iparkodunk a magyarságot, nem törünk ezzel a többi nemzetiségek ellen, kikkel testvéri egyetértésben és szeretetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom