Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-17 / 48. szám
1900. deczember 17.---------------------------"p" A 45-ös bizottság e határozata tehát csak egg kimondott elv, melyet a közvélemény is helyesel, de a mely valószinüleg meg fog dőlni, nem fog alkalmaztatni, mivel sok érdeket és sok érdekeltet sért. Háromszék-vármegye akcziója a nemzetiségi kérdésben. Háromszék-vármegye feliratot intézett a képviselőházhoz és a miniszterelnökhöz a nemzetiségek egyen- jogosultságairól alkotott 1868. évi XLIV. t.-cz. módosítása érdekében. Háromszék-vármegye alispáni hivatala most ezt a feliratot lelkes hangú körirat kíséretében megküldötte az ország valamennyi törvény- hatóságának azzal a felhívással, hogy hasonló akczió megindításával kérelmüket támogassák. Háromszék vármegyében a megyei közgyűlés alkalmával dr. Bene István és társai, mindannyian törvényhatósági bizottsági tagok, tették meg a nemzetiségi törvény revíziója tárgyában a kezdeményező indítványt. Ezt a vármegye közgyűlése magáévá is tette és olyan értelemben találná kívánatosnak a revízió keresztülvitelét, hogy az egyes nemzetiségeknek megengedjék ugyan saját anyanyelvűk használatát akkor, a mikor a közhatóságokkal csupán szóbelileg érintkeznek, azonban a hatóságokhoz intézett beadványokban, valamint az egyes hatóságok, hivatalok és hivatalos testületek, mindennemű hivatalos eljárásában, intézkedésében és bármiféle hivatalos irataiban és jegyzőkönyveiben, kizárólag csakis az állam hivatalos nyelvének, tehát a magyar nyelvnek használatát tartja egyedül megengedhetőnek. A nemzetiségek egyerjjogosultságáról alkotott törvényezikk ki- modja ugyan, hogy Magyarország államnyelve a magyar, azonban ezenkívül megkülönbözteti az anya- nyelvet, községi és törvényhatósági ügykezelési és jegyzőkönyvi nyelvet és ezek használatát a nemzetiségi vidékek szerint a törvény keretén belül megengedi A hatóságok azonban még ezt a törvényt sem hajtják végre pontosan, annál kívánatosabb tehát, hogy a magyarság érdekeit újabb, szigorúbb és pontos rendelkezésekkel biztosítsák és megvédel* mezzék. A székesfőváros közönsége Háromszék-vármegye köriratát a fővárosi tanácsnak adta ki, hogy a kérdés kellő tanulmányozása és a szakbizottságok meghallgatása után tegyen a dolog érdemében megokolt javaslatot. A villamos vasúti balesetek meg- gátlása. A főváros intéző köreiben állandó tanulmányozás tárgya az a fontos és a szó legszorosabb értelmében véve közérdekű kérdés, hogy az egyre szaporodó villamos vasúti baleseteket miként lehetne megakadályozni. Most már különös hatósági intézkedésekre van szükség, mivel a villamos vasutak intézménye immár nem újság nálunk, a közönségnek nem szokatlan és már a legközönségesebb nép köztudatába is át kellett mennie. A megborzasztó szerencsétlenségek száma még sem csökken s nem éri el azt az átlagos alacsony nívót, a mely a főváros forgalmi viszonyaihoz ará- nyitva az egyebütt szerzett tapasztalatoknak megfelelő lenne. Gyors és kényelmes közlekedésre szükségünk van, a vasúttársaság a maga részéről mindent elkövet : emberei jól értik dolgukat s talán kevés kivétellel lelkiismeretesen is végzik. A hiba tehát sokszor a véletlenben, legtöbbször pedig a közönségben van. Védekezni, a lehetőség szerint minden módon, a hatóság elsőrendű humánus feladata, Legutóbb két kis lépéssel haladt előre a hatóság működésé a villamos vasúti balesetek megszüntetése érdekében. Röviden beszámolunk mindkettőről; vajha csak bármily kis mértékben is hozzájárulhatnának a bajok orvoslásához. * A budafoki vonal veszedelme. A hatóságnak régen szemet szúrt, hogy a Buda- pes —budafoki helyi érdekű villamos vasút vonalának egyik szakaszán tömegesen fordultak elő különféle balesetek, elgázolások. A kereskedelmi miniszter rendeletére a napokban külön vegyesbizottság tartott helyszíni eljárást a vonalon abból a c, élből, hogy a vasút menetsebességének felülvizsgálása után megállapítsa azokat az intézkedéseket, a melyekkel az ismétlődő baleseteket meg lehetne akadályozni. Az államrendőrség a< eljárás alkalmával a menetsebesség korlátozását kérte. A bizottság megállapította, hogy a Fehérv iri útnak az átlós úttal való találkozása pontjától mintegy 800 méternyi távolságig kifelé terjedő ut részen a közlekedést az teszi veszedelmessé, hogy az úttest jobb oldalán több épület mentén nincs megfelelő gyalogjáró, ellenben két közkút gyűjti oda a közönséget. A régi téglagyári-telep kerítése rossz, a bejárás el nem zárható, mivel a kerítésnek erre szolgáló része teljesen hiányzik ; a gyerekek naphosszat ki és be futkosnak s a sok szegény munkásember reggel este ott rajzik el. A bizottság a fővárost hívta fel, hogy a mostani közveszedelmes állapotok megszüntetése érdekében 5 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
