Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-17 / 48. szám
III. évfolyam 1900. Budapest deczember 17. 48. szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP pLOFIZETEST Ira: Egész évre ................................12 Kor. Fé lévre.....................................6 Kor. pZERKE8ZTI ÉS KIADJA: DR- BARTHA SÁNDOR. £zBRKESZTŐ8EO És KIADÓ S IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Inkompatibilitás a városházán. A főváros törvényhatósági bizottságának kebeléből alakított negyvenötös bizottság általános feltűnést keltett a közelmúlt napokban hozott határozatával. A bizottság egészen váratlanul és inczidens nélkül, — talán a legutóbbi inkompatibilitás esetének hatása alatt, — azt a figyelemreméltó határozatot hozta, hogy ezentúl a fővárosi bizottsági tagoknak szakbizottságokba leendő beosztásánál, megválasztásra nem fog jelölni olyan tagokat, a kik az illető szakbizottság működésének tárgykörében bármiképen érdekeltek lehetnek. Vagyis a bank- igazgató, vagy olyan bizottsági tag, a ki a fővárossal szerződéses viszonyban áll, vagy vállalataiban részt vesz, ne legyen a pénzügyi bizottság tagja; — a vasút vállalat részese, vagy igazgatója ne kapjon helyet helyet sem a közlekedési, sem pedig a pénzügyi bizottságban és igy tovább. Senki sem állítja, hogy a minden téren egyre szaporodó összeférhetetlenség kiirtása és ennek érdekében kifejtett minden törekvés ne lenne a legnagyobb mértékben kívánatos és üdvös. E fontos és módfelett kényes kérdés megoldása azonban igen alapos körültekintést igényel, mert az érdekelt egyéniségek kiküszöbölésének nem szabad és nem lehet egyúttal a hozzáértők eltávolításával egyértelműnek lenni. Felesleges hangoztatnunk azt a fontosságot, mely abban rejlik, hogy a főváros szak- bizottságaiban a szakférfiak kellő számmal képviselve legyenek, mert egyedül ez a körülmény biztosítja a bizottság működésének színvonalát és eredményét. Az inkompatibilitás általános kérdésével azonban ez alkalommal behatóan foglalkozni nem kívánunk, mivel a kérdés mai alakjában egy egészen más mellékkörülmény foglalja le a maga számára a közfigyelmét is foglalkoztatja a főváros közigazgatása iránt érdeklődőket. Az ügy nevezetes része a negyvenötös bizottság szereplésében rejlik. A negyvenötös bizottság eredeti rendeltetésénél fogva nem hivatalos természetű intézmény, hanem csupán a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai közül abból a czélból alkotott külön testület, hogy a fővárosi községi választásoknál a szavazatok szétforgácso- lását meggátlandó, az egyes kerületek jogos igényeinek figyelembe vételével kijelöléseket teljesítsen. Ilyen m gbizással rendelkező, nem törvény alapján szervezett testület olyanféle nagyhangú elvi határozatokat, mint most az inkompatibilitás kérdésében történt, — nem hozhat s az ilyen határozat ab ovo illuzórius és semmis. Tudjuk jól, hogy a 45-ös bizottságnak ez a nevezetes határozata heves küzdelem és hosszú vita után jött létre, de viszont nem tudják sem megérteni, sem megmagyarázni, honnan vette a b zottság a jogalapot, minden eddigi szokás ellenére a törvényhatósági bizottság helyett, illetőleg annak megelőzésével elvi jelentőségű határozat hozatalához. Nyilvánvaló, hogy a bizottság fulmináns fellépése hamarosan erejét veszti, s a kérdés ott fog felmerülni, a hol annak egyedül helye lehet. — Nem tulajdonítunk tehát a do'og érdemének ez oldalról különös fontosságot, — viszont azonban minden figyelemre méltó