Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-10 / 47. szám
ezt nem teszik, úgy nem követelnének kivételt a községi iskolába járó gyermekeik számára. A tanrendet sem lehetséges — mint ezt a tanács ajánlotta — úgy összeállítani, hogy szombatra irás vagy rajzolás ne essék, -— mert — mint mondottuk, — az elemi iskolai oktatásnál az irás az egyéb tanulástól teljesen el nem különíthető. 12 Olvasóinkhoz. A „Magyar Székesfőváros harmadik évfolyamát járja. Pályafutása alatt szigorúan megmaradt a kitűzött czéljánál: érvényre juttatta a jogos kívánságokat és követeléseket. Segítő kezet nyújtott a hatóság tévedései ellenében a közönségnek, s egyetlen óhaja az volt, hogy szeretettel, igyekezett- tel, buzgalommal meghódítsa magának a közönség bizalmát. Most a harmadik esztendő folyamán ismételjük azt, a mit megindulásunk alkalmával hangoztattunk ; Szerkesztőségünk mindig nyitva áll a nagjkö- zönségnek. Bármely, a fővárosi közigazgatás körébe vágó kérdezösködésre szívesen válaszolunk előfizetőinknek. Bármely ügyben szives örömest támogatjuk tanácscsal, felvilágosítással. Utána járunk a fővárosnál előfizetőink egyes ügyeinek. Sürgető szavunkkal, ha kell a nyomtatott betii erejével, odatörekszünk, hogy minden fővárosi polgár ügye gyors és méltányos elintézést nyerjen. Szerkesztői üzenetben — ha szükséges élő szóval is — szívesen tudósítjuk eljárásunk eredményéről előfizetőinket, mert kitűzött czé- lunkat, hogy a főváros közigazgatását jobb irányba tereljük, hogy a polgárság érdekeit minden vonalon érvényre juttassuk, csak úgy érhetjük el, ha a közönség bizalmával megtisztel s mi személyes tapasztalat utján győződünk meg minden egyes esetben az eljárások hosszadalmasságáról és az elintézések czélsze- rütlenségéről. Nem fogja figyelmünket kikerülni semmi, a mi a város életműködésében fontos. A közegészségügy, kérelmezés, városrendezés a közgazdasági kérdések, telekszabályozások, vízügyek, a fogyasztási adók és a javadalmi dijak, a lakásbér a házbér uzsora és szegényügy, ezek mindannyian szigorú bírálatunk tárgyát fogják képezni, s magátó érthető, hogy minden ily kérdésben szives örömest állunk a közönség rendelkezésére is. A Magyar Székesfőváros pártatlan és szakszerű közleményeiben ; friss, jól értesült híreiben ; kimerítő és pontos ismertetéseiben. Ez volt, s marad a mi programmunk. Hisszük és bízunk benne, hogy ez alapelvek mellett lapunk továbbra is népszerű és szívesen látott lesz az olvasó közönség előtt. A szerkesztőség. A Magyar Székesfőváros előfizetési ara: Egész évre 12 Kor. Félévre 6 „ K öztisztviselőknek: Egész évre 8 kor. Fél évre 6 „ 1900. deczembcr 10. Hírek a városházáról Hivatal vizsgálatRózsavölgyi Gyula alpolgármester megvizsgálta a tanács közjótékonysági IX ügyosztályát. A vizsgálat kiterjedt az ügyosztály ügymenetének minden ágára. Az alpolgármester mindent a legnagyobb rendben talált. Az uj központi szegényház. A tanács megbízásából a főváros mérnöki hiva- t ila már régebben kidolgozta az uj központi szegényház építésének részletes tervét. Akkoriban még úgy tervezték, hogy az uj szegényházat a budai oldalon a Törökkő dűlőben fogják felépíteni. Azóta azonban a kiszemelt telken keresztül vezették az Esztergom-ná- nai vasútvonalat, s igy e régi terv megvalósítása lehetetlenné vált. A mérnöki hivatal újabban a pesti oldalon keresett a központi szegényház számára al kalmas területet, s az építkezés czéljára a rákosi rendezőpályaudvarral szemben levő fővárosi telket szemelte ki. Ehhez a tervhez a tanács is hozzájárult, s most már arra utasi'otta a mérnöki hivatalt, hogy a terveket uj telek terepviszonyainak megfelelően dolgozza át. A mérnöki hivatal azt jelenti a tanácsnak, hogy az eredeti tervek szerint a szegényház, pavilion rendszer szerint épülne, s igy a minden megfelelő nagyságú területen változatlanul fel lehet használni a terveket, s azokon az uj telek következtében semminemű változtatás sem szükséges. MAGYAR SZÉKESFÖVÁRNS
