Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-10-29 / 41. szám

Költségtöbblet a sertésközvágóhid építésénél. A sertés közvágóhíd építésénél 229.200 korona költségtöbblet merült fel. A tulkiadást egyrészt a két drb Hartmann féle huspároló beszerzése okozta, má­sik részük pedig a víz- és gőzvezetéki berendezésnél, a burkoló munkálatoknál, továbbá a vizároknak ter­méskővel való kikövezésénél, mely a vízmosás ellen va'ó védekezés érdekében vált szükségessé, végre a szállások ketté osztásával okozott munkálatoknál merült fel. — A költségtöbbletet a főváros közgyű­lése már megszavazta, s ezt a határozatot a tanács el terjesztette a belügyminiszter elé felsőbb jóvá­hagyás czéljából. Téli ruha az árváknak A József fiárvaház növendékeinek téli ruházatának be­szerzéséről a napokban gondoskodott a főváros tanácsa. A szüksé­ges szövetek szállítására árlejtést tartottak, melyen a szálh- t ást a Gácsi posztógyár kapta meg, mely e ruha posztó méte­rét 7 korona 40 fillérért köteles szállítani. A köpenyegek meg- varrásával Strausz János szabómestert, az öltözetek elkészítésé­vel Cserna Lajos szabó-mestert bizta meg a tanács. Az árvák téli felső ruhája összesen 3275 korona 60 fillér költségbe kerül a melyből 2027 korona 60 fillér a posztó berendezésére, 1248 korona pedig az elkészítés ára fejében szükséges. Munkásházak Budán. A budai munkások házépítő szövetkezete kér­vényt adott be a tanácshoz, hogy a II., kerületi Vér- halom dűlőben munkásházak építésére adjon engedel- met. A kültelkeken tervezett telepek a tanács előtt újabban nem találnak szives fogadtatásra, mert a hatóság a főváros extenziv fejlődését megakarja aka­dályozni, a budai munkások kérelmét azonban olyan figyelemre méltó okokkal is támogatták, hogy a ta­nács szükségesnek látja a szakhivatal véleményét is meghalgatni, s azért felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a kérelem tárgyában a középitési bizottság utján egyen újabb jeléntést. A központi városháza folytatólagos átalakítása A központi városháza folytatólagos átalakítása során szükséges asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkákra meg tartották az árlejtést. A versenytárgyalás iránt a vállalko zók ezúttal elég élénk érdeklődést tanusitottak.. Így az 59.684 koronára előirányzott asztalos munkákra tiz ajánlat érkezett be, melyek közül a legolcsóbb ajánlatot Kuzen József tette, a ki 48510 koronáért vállalkozik a munkára. A lakatos munkákat melyeket 43.423 koronára irányozták elő Pick Ede kapta meg 32.105 koronáért. A mázoló munkákra 9 ajánlat érkezett be, melyek közül a Fischer és Hartmann czég tette a legkedvezőb­bet 10.501 korona költséggel, mig a legdrágább ajánlkozó 13,891 koronát kért. Végre az üveges munkára bárom, csaknem egy­forma ajánlat érkezett be, melyek közül Glatz András tette a gekedvezőbb ajánlatot 14 482 korona költséggel. 1900. október 29. A kormány a fertőtlenítő intézetnek és a Szent Gellért kórháznak. A főváros kérelmére a pénzügyminiszter 79 483 korona 23 fillért utalványozott ki a az orszá­gos betegápolási alapból a fővárosnak. Ez az összeg ugyanis a székesfővárosi központi fertőtlenítő intézet és a „Szent-Gellért“ járvány kórház 1899. évi fenn­tartási költségeinek kiegészítése fejében illeti meg a fővárost. A miniszter a saját számvevőségének igaz­gatóját küldte ki az intézetek zárószámadásainak felülvizsgálására, s ennek az eredménye alapján ha­tározta el, hogy a fennti, az országos betegápolási alap terhére eső összeggel felemeli a kormány meg­állapított hozzájárulását. Egyidejűleg uj rendet is állapított meg a minisz­ter e hozzájárulási összegek kiutalványozása dolgá­ban. Ezentúl a miniszter a két intézet fenntartási költségeinek felerésze után számított 807o át a fővá­rosi költségvetés végleges megállapodása u án hala­déktalanul kiutalványozza az állampénztárból. Hogy ez lehetséges legyen, a fővárosnak a két intézet rész­letes költségelőirányzatát külön fel kell terjeszteni a pénzügyi kormányhoz, mely a fennmaradó 20°/o-ot csupán a pótkezelési időszak alatt, tehát az elszámo­lás évét követő esztendő első negyedében fogja ki­utalványozni, s igy erre a főváros korábban igényt nem tarthat. — E végleges járandóságnak a szám­szerinti megállapítása czéljából a miniszter ezentúl is valamelyik számvevőségi közegét fogja a helyszí­nére kiküldeni. Hogy tehát a főváros részére a folyó 1900-ik évre kijáró hozzájárulási hányadot már az idei tárczakezelésbe akadálytalanul be lehessen illesz­teni, ennélfogva a tanács a központi fertőtlenítő inté­zet és a „Szent-Gellért“ járvány-kórház 1900. évi megerősített költségvetését legközelebb felfogja ter­jeszteni a miniszterhez, a ki az esedékes 80° o kiutal­ványozása iránt intézkedni fog. A vízvezetéki kellékek beszerzése. A fővárosi vízmüvekhez szükséges ólomcsöveket, lerne* mezeket és zárakat az 1899 és 1900 évben a Kanczer-féle ólom és ón árugyár részvénytársaság szállította a fővárosnak. A gyárral két évre kötött szerződés azonban az év végén lejár s a tanácsnak most gondoskodni kell róla, hogy a vízvezetéki kellékek szállítását további időre is biztosítsa. A tanács a fő­város e tárgybani szüséglete fedezésére nyilvános árlejtést tart. Az árlejtés feltételeiben legnevezetesebb az a pont, melyen szigorúan kiköti a főváros, hogy a pályázó az ajánlott s általa szállítandó ólom csöveknek, lemezeknek és záraknak, mint ipar termékeknek eredetét is hitelesen igazolni tartozik, vagyis köte­les bizonyítani, hogy a termékeket önön maga gyártja-e, vagy pedig honnan és kitől szerzi be. A tanács e rendelkezése a hazai ipar pártolása érdekében megindult mozgalom hatása alatt keletkezett. il MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom