Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
14 Ábelesz-gyár — Ó Buda Ezt a czimet a néhai-Kisfaludy Szinház legutóbbi tengő- dése tette ismertté. A Kisfaludy Szinház szép csendesen elhalálozott, a gyár azonban beszéltet magáról. Ezultal a tanácsnak akadt vele ügyes-bajos dolga. Az óbudai elöljáróság ugyanis elrendelte, hogy köztekintetekből a gyár egyik csatornáját megszüntessék. A gyárat ez a rendelkezés igen komolyan érintette, mert nem csak nagy költséggel járó átalakításokat tesz szükségessé, hanem a csatorna eltávolítása technikai akadályokba is ütközik. Megfelebbezték tehát az első fokú iparhatóság rendelkezését a tanácshoz. A tanács ezúttal előzékeny volt és utas,tóttá az alsóbb hatóságokat, hogy a gyárral kezdjen el tárgyalásokat, vájjon nem lehetne-e megoldani a csatornakérdését mindkét fél megelégedésére? Uj tér Budán A budai Szent János-teret a tavaszszal parkozni fogják. A főváros már régebben elhatározta, hogy a teret közkertté alakíttatja, a kivitelre azonban csak most kerül a sor. — A parkozás munkálatai következtében a tér közepén levő Nepo- muki Szent János szobrot mostani helyéről eltávolítják és az uj parknak a budai tornacsarnok felé eső sarkában fogják újra felállítani. Ez alkalommal a szobrot uj, díszesebb talapzatra helyezik, hogy a szépen berendezett közteret méltóképpen ékesíthesse. A gyárvizsgáló bizottság feljelentése nem bizonyíték. A tanács az V. kér. elöljárósággal egyetértöleg pénzbüntetéssel sújtott egy budapesti gyárost, mert telepény 10 éven aluli gyermekeket alkalmazott gyári munkára. A kereskedelmi miniszter ma megváltoztatta az alsófokn hatóságok Ítéletét és a gyárost felmentette, mert a megtartott tárgyaláson tagadásával semmi pozitív bizonyíték sem merült fel. A czéget a gyárvizsgáló bizottság jelentette fel, az állapította meg a kihágás tényét, ez azonban a miniszter szerint csupán egyoldalú informáczió és bizonyítéknak nem tekinthető. A vizafogói védgát rendezése. (ismeretes dolog, hogy a Váczi-ut kiépítése következtében az utczai forgalom/nagyrésze az V. kerületi Vizafogó védgátra fog átterelődni. A tanács ennélfogva elhatározta, hogy a gátat makadámszerüleg rendezi. Az utrendezés költségére 92000 koronát szavaztak meg. A munka biztosítására a tanács III. — középitési ügyosztálya a kövezési- és csatornázási albizottság közbenjöttével legközelebb árlejtést fog tartani. A tanács egyidejűleg elrendelte, hogy a Vizafogó védgátat ezentúl 53 újabb gázlámpával világítsák. A világításhoz szükséges csőfektetés nem fog számbavehető újabb kiadásokat okozni. Az ipartanács uj tagjai A budapesti kereskedelmi- és iparkamara ma értesítette a fővárosi tanácsot, hogy az ipartanácsba az 19C0. évre rendes tagokul Ullmann Emil kereskedőt és Madary Gábor asztalosmestert, póttagokul pedig Goldberger Berthold nagykereskedőt és Hauseh Ferenci gépgyárost választották meg. 1900 január 22. Közgazdaság. Az uj ifaBmérési törvény. Az állami itabnérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV t.-czikk a folyó évvel hatályait vesztette, s újévtől kezdve az 1899. évi XXV. t.-czikk s annak végrehajtása tárgyában 64758/899. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás lépett életbe. A kötetet kitevő újabb rendelkezéseknek a székesfőváros területén leendő egységes végrehajtása tárgyában a főkapitány, a napokban a kér. kapitányságok részére utasítást adott ki, melynek a nagy közönséget is érdeklő főbb részleteit a következőkben adjuk: Az uj törvény főéivé, bár a székes-fővárossal erre nézve mégis bizonyos kivételeket állapit meg, hogy a kimérési engedély rendszerint csak meghatározott helyiségre vagy alkalomra adható. S íenmarad azon eddigi gyakorlat is, hogy az engedély megadása előtt az illetékes kerületi kapitányság véleményt ád. Érdekes a törvény 4. §. 3. pontja, mely szerint Budapest székes-főváros adóvonallal körülzárt területén szeszesitalok korlátlan, vagy korlátolt kimérésére, meghatározott üzlethelyiség megjelölése nélkül is adható engedély oly egyéneknek, kik a a törvény 3. §.-a értelmében különben engedélyben részeltethetek. Az ilyen helyiség megjelölése nélkül adott engedélyek tulajdonosai azonban kötelesek a kimérés megkezdése előtt a kimérésre szolgáló helyiséget az engedélybe való bevezetés végett a pénzügyigazgatóságnál, a helyiség jóváhagyása végett pedig a budapesti áliamrendőrségnél bejelenteni, mely bejelentéseket szintén a kér. kapitányságoknál kell megtenni. Az illetékes kér. kapitány a helyiséget megvizsgáltatja és indokolt vé- lernényes jelentést terjeszt be a főkapitánysághoz. Ha a helyiség rendben van, erről a főkapitányság határozatot hoz. Ugyancsak e hatóság hozza meg az esetleges elutasító határozatot, s felhivja a tulajdonost, hogy üzletét a körülményeknek megfelelő záros határidő alatt más alkalmas helyiségbe tegye át. E határozat ellen fél birtokon belül felebbezéssel élhet, vagyis a határozat jogerőre emelkedéséig a kifogásolt üzlethelyiségből rendszerint el nem távolítható. Ilv esetben is fenmarad a rendőrségnek az 1881 : XXL 1. czikk 10. gyökerező ama joga, hogyha közbiztonsági tekintetek valamely üzlet bezárását sürgősen igénylik, ennek saját hatáskörében érvényt szerezzen. Egyszerűsítve lesz még az ügyvitel, hogy italmérési en- gedélvekhez szükséges erkölcsi bizonylatok a rendőrség részéről ezentúl eme záradékkal is el lesznek látva : „folyamodó részére italmérési engedély kiadható“ ; a pénzügyigazgatóságoknak tehát ezentúl nem kell erre nézve kétszer is kérdést intézniük. Egyik kerületből a másikba való áthelyezésre nem szükséges előzetes engedély, de a tényleges áthelyezést megelőzőleg ez a pénzügyigazgatóságnál az engedélyokmányba való bejegyzés végett bejelentendő ; ugyancsak jelentést kell tenni az illetékes kér. kapitányságnál az uj helyiség jóvágyása végett. A'kér. kapitányságnál aztán ugyanoly eljárás veszi kezdetét, mint a fentebb vázoltuk. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
