Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-10-29 / 41. szám
1900. október 29. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 vény vagy a kereskedelmi törvény adja meg, hanem az a szabad királyi várossá avató királyi kiváltság- levelében nyert jogában gyökerezik. Ez a jog tehát csak olyan kiváltság, mint a minőnek például a monopólium, tekinthető. E kiváltságos jog alapján fentartott intézmény alkalmazottja sem lehet tehát ipari, vagy kereskedelmi, vagy akár mezőgazdasági segédmunkás, hanem a törvényhatósági jog végrehajtó szerve, vagyis rendes törvényhatósági tisztviselő. A mély jogászi értelemmel kifejtett okoskodás a perben jogerős Ítéletet hozott kir ítélőtáblát teljesen meggyőzte, s jogerős ítélettel elutasították a felperest azzal, hogy kártérítési követelését a vásár- cssrnoki titsztviselő ellenében érvényesítse. A főváros javára hozott elvi döntés azóta iskolát teremtett. — Október 22-én volt a VI., kerületi járásbíróság előtt egy újabb kártérítési ügy tárgyalása, melyet Singhoffer halászmester indított a főváros ellen. A halásznak a központi vásárcsarnokban hús/étkor nagy mennyiségű hala pusztult el, állítólag azért, mert valamelyik fővárosi alkalmazott hibájából nem volt elegendő vizük a halaknak. A halász az élve behozott halakat ilyenformán csak elhalva árusíthatta el, s árkülönbözet fejében 318 frt. 25 kr. kárt szenvedett. A járásbíróság Sebők ügyész érvelése és a kir. tábla döntése alapján a halászmestert is elutasította kérésével, — s ezzel véglegesen elfogadottnak lehet tekinteni a törvény fenti értelemben kiterjesztett magyarázatát. A fővárosra nézve több szempontból nagy jelentőségű az uj eljárás életbeléptetése. A vásár- csarnokban előforduló kisebb-nagyobb kártérítési követelések özönétől meg fog menekedni; megszűnik ezen a czimen a már szinte állandóvá vált zaklatás Anyagilag az az előnye, hogy a bíróságok a beperelt tisztviselővel szemben méltányosabbak a kár követelések mérsékelt megállapítása tekintetében, holott a főváros maga ilyen méltányosságra nem tarthat számot. De a tisztviselő nagyobb gonddal teljesiti kötelességét, ha tudja, hogy baj esetén az ő terhére esik a dolog, viszont pedig kisebb gondatlanság, vagy épen véletlen mulasztás esetén elintézheti a féllel közvetlenül a dolgot, s nem kell a főváros közvetítését ki várni, a mely rendszerint fegyelmi vizsgálattal kapcsolatosan járt eddigelé. Ezentúl a baj nem lesz kétszeres, mint eddig, a mikor íizetniök is kellett és felelősségre is vonták őket. A zérdekes bírói Ítéletek jogászkörökben általános feltűnést keltettek. A tiszti ügyészség, illetőleg Sebők Béla tiszti ügyész fáradozásával tehát a főváros is meg lehet elégedve, de feltétlen hálára kötelezi a vásárcsarnoki alkalmazottakat, a kiknek kivívta a törvényhatósági tisztviselő helyzetét, rangját és jogait. A Kelenföld vízvezetéke. A „Kelenföldi Magyar Asztaltársaság“ érdekes kérvényt nyújtott be a tanácshoz. A kelenföldiek arra kérik ezúttal ismét a fővárost, hogy a vízvezetéket a Kelenföld területére végre már terjessze ki A kérvény részletesen előadja, hogy a 107 tagból álló asztaltársaság a napokban tartott gyűlésén egyhangúlag határozta el magát erre az akczióra, mert a vízvezeték, illetve az ivóvíz hiánya immár valóban tűrhetetlen állapotokat teremt. Mert ha van a főváros területén olyan elhagyatott rész, mely a vízvezeték hiányát sínyli, úgy ez csak az I-ső kerülethez tartozó Kelenföld lehet. Ezen a fejlődésképes vidéken a kutak vize ásványtartalmánál fogva úgy ivásra, mint ipari czélokra teljesen alkalmatlan, s több ízben megtörtént már az is, hogy használatát a hatóság tiltotta el. A jó ivóvíz hiányát legégetőbben érzi első sorban is az a mintegy ezer lélekből álló közönség, mely a kelenföldi pályaudvar közelében lakik, valamint az erre felé megtelepedett gyárak kimondhatatlan hátrányokat szenvednek miatta. E gyárak a vízhiány miatt fejlődni képtelenek, sőt fennmaradásuk is kétségessé válik. Csak nemrég is az egyik iparvállalat, a Králl- féle kőfaragó üzemét kénytelen volt egyszersminden- korra beszüntetni, tisztán a vízhiány miatt. Tetézi a bajokat az is, hogy a meglevő kutak is évenként többször kiapadnak, s a lakosság messze távolból kénytelen hordatni még a háztartáshoz szükséges vizet is. Nagy szerencsétlenségek történhetnének tűz- veszedelem esetén, ugyancsak a vízhiány miatt, a mire már a közel muítban is szomorú példát találhatni. Azt mondja végül a kérvény, hogy a kellemes és szépfekvésü terület további fejlődésének alapfeltétele, hogy a vízhiányt orvosoljuk. A vízvezeték ki- terjesztése végtére nem is járhat túlságos költséggel, mert a vízvezeték a Fehérvári-uti régi vámig már ez időszerint is ki van építve. A főváros négy fontosságot tulajdonit Kelenföld jövőjének, reményük tehát a kérvényezők, hogy ezúttal nem zárkózik el annak lehető teljesítése elől.
