Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-10-22 / 40. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS vetkezetesen tanúsít a nélkül, hogy e tettéből tökét kovácsolna és nagy zajjal akarná az er­kölcsi diadalmat magához ragadni. Mi, a kik mindenkor odaadó figyelemmel kisérjük a fő­város hatóságának működését, következetesen azt tapasztaljuk, hogy újabban minden, az ipar körébe vágó vállalkozásnál a főváros a kisza­bott pályázati feltételek közé bele foglalja azt a kikötést, hogy a felhasznált anyag csupán csak hazai lehet. Ez az az egyik hathatós mód­szer, a melylyel a nagy elveket meglehet va­lósítani, és ez az az egyszerű és czélra vezető eljárás, a melylyel a magyar iparnak és a ma­gyar teimékeknek sok helyen szabad teret le­het biztosítani. Az uj áramlat azonban ugylátszik nem­csak a főváros hatóságának körén belül hódí­tott tért, hanem visszhangra talál egyéb más hatóságok előtt is. A pénzügyminiszter adta ennek ékes példáját a legutóbbi napokban. A miniszter Erzsébetfalva község négy különböző egyháza javára tervezett egy koronás tárgysors- játék rendezésére adott engedélyt. A rendelet az engedély kiadását a szokásos feltételeken kívül két külön megszorításhoz köti. Az egyik az, hogy a nyeremény tárgyak értéke pénzre be nem váltható, a másik pedig, hogy a nye­remény tárgy csakis és kizárólag hazai iparter­mék lehet. A miniszter tehát jótékony czélt se­gít elő, de egyúttal fontos szolgálatot akar tenni a hazai ipar pártolása kitűzött eszméjé­nek is. Ha valamennyi közhatóság, és ha minden ember, a kinek erre tere és alkalma nyílik ilyen módon szolgálná a nagy hangú elveket, akkor az a szép javaslat és az a derék terve­zet, a mivel most a tanács lepte meg a kö­zönséget, nem lenne hiába való munka és nem maradna soha Írott malaszt. Közhatóságainak legújabban tanúsított el­járása bízvást kecsegtet avval a reménynyel, hogy mihamarább igy leszen. Az Erzsébetvárosban kevés a kisdedévé A VII. kér., 3. számú iskolaszék előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az Erzsébetváros külső részén uj kisdedóvót állítson fel. Az Erzsébetvárosban ugya­nis olyan nagy az óvó köteles gyermekek száma, hogy a meglevő kisdedóvók befogadásukra nem képe­sek, s igy csapatszámra vannak naphosszat a kerü­letben szegénysorsu gyermekek minden szülői gondo­zás és felügyelet nélkül. Különösen az Erzsebet-ki- rályné-utja és a Hajtsár-ut környékén nagy az ellátat­lan óvó kötelesek száma, miért is az iskolaszék arra kéri a tanácsot, hogy ezen a környéken béreljen ki a felállítandó uj kisdedóvó czéljára helyiséget. 1900. október 22. A kéményseprő kerületek uj be­osztása. A főváros tanácsának kezdeményezésére a ke­reskedelmi miniszter körrendeletét adott ki vala­mennyi város másodfokú iparhatósága részére a ké­ményseprő kerületek újonnan leendő felosztása tár­gyában. Ezt a nagy érdekű körrendeletét most egész terjedelmében ismertetjük. A kereskedelmi miniszter meggyőződést szerzett arról, hogy a kéményseprő kerületeknek első esetben évtizedekkel ezelőtt történt beosztása alkalmával a kerületek jövedelmezősége igen aránytalanul állapít­tatott meg. Egyik kerület jövedelme több ezer ko­ronára rug, mig a másik kerület tulajdonosa jőve delem hiányában kénytelen több kerületet elvállalni, hogy megélhetését biztosítsa. Minthogy ez az ál­lapot a munkakerületi rendszer elvével össze nem egyeztethető és tüzrendészeti szempontból is kifogás alá esik, ennélfogva sürgős megszüntetése feltétlenül kívánatos. A kéményseprők megélhetésének biztosítása szempontjából szükségesnek tartja a miniszter, hogy a mostani kerületi beosztást alapos vizsgálat alá ve­gyék és a hatóságok arra törekedjenek, hogy vala­mennyi kéményseprő részére a már szerzett jogok épségben tartásával a tisztességes megélhetéshez szükséges jövedelmet hajtó kerületet lehessen biztosí­tani. Felhívja tehát az iparhatóságokat, hogy az érdé. keltek meghallgatása, valamint a hivatalos nyomozá­sok alapján pontos kimutatásokat szerkesszenek a kéményseprő kerületek jelenlegi beosztásáról és ezt a kimutatást legkésőbb két hónapon belül hozzá ter- jeszszék fel. A kimutatásba fel kell venni, hogy mind- egyk kéményseprő milyen alapon és mióta gyakorolja a kéményseprő ipart ; reál jogon-e vagy iparenge­dély alapján ? Mennyi a tisztítandó kémények száma'? Mennyi a kéményseprő évi átlagos bruttó jövedelme és végre mennyi a nettó jövedelme. Azokról a kéményseprőkről, a kik több kerületet voltak kénytelenek elvállalni, a kiknek szerzett jogai a jelenlegi felosztás szigorú keresztül vitele esetén veszélyeztetve lennének, — igen méltányosan gondos­kodik a miniszter körrendeleté. Megengedi ugyanis, hogy a hatóságok a fenforgó körülmények tüzetes megvizsgálása és kellő mérlegelése után az ilyen mestereknek a jelenlegi állapot fentartását esetről- esetre kivételesen megengedhessék mindaddig, mig a végleges arányos beosztással az egyenetlen állapoto­kat orvosolni nem lehet. Jóváhagyott alapszabályok. A kereskeskedelemügyi miniszter a „budapesti vá­rosi villamos vasút“ társaság módositott alapszabályait jóvá_ hagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom