Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-01-22 / 4. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 190CL január 22. Ha tekintetbe vesszük, hogy a mérnöki hivatal rendkívül kedvezőtlen előléptetési viszonyai mellett egy állásban 7—8 évig is vesztegelhet valaki, úgy a kimondott, leplezetlen nyomor az, amelybe ez a rendelet saját hivatalnokait — főleg, ha azok még családosak is s magánvagyonuk nincs — maga dönti. Éppen ezért a leginkább munkaképes s legkisebb javadal mazásu fiatal erő sinli meg legjobban ezen magában is tartha­tatlan és igazságtalan rendeletet. A főváros törvényhatóságának nem lehet czélja, hogy egyik tisztviselőjénél szigorúbb mértéket alkalmazzon, mint a másiknál. Ha tehát a tiszti orvosok minimális fizetésének meg­állapításakor a méltányosságra helyezkedve 3200 frt évi fizetést határoztak a magángyakorlat eltiltása folytán őket ért megrövi dités kárpótlásául, a fogalmazói karban előfordult 2—3 precze- dens jóváhagyásával pedig ezen kar mintegy diszpenzálva van a rendelet hatása alól, úgy méltányos és jogos, hogy ugyan­ezen elvek legyenek mérvadók a mérnöki hivatallal szemben is. Vagy legyen nagyobb itt is a minimális fizetés, úgy hogy az maga szerény, de tisztességes eksziszteneziát nyújtson, vagy szüntessék meg a magángyakorlatot eltiltó rendeletet. Az utóbbira vonatkozólag rendszerint az a felsőbb észre­vétel, hogy a hivatalos teendők elhanyagolására vezet, pedig aki a viszonyokat csak kicsinyt ismeri, tisztában van az iránt, hogy erélyes vezetés mellett, a midőn a kötelességeit elhanyagoló hivatalnok ellen a fegyelmi vizsgálat fegyvere bármikor alkal­mazható ez az állítás is tarthatatlan a gyakorlatban. De itt van a műszaki napidijasok felhozott esete, akik azért minden fenn­akadás nélkül folytatják hivatalos munkájokat is. Legyen tehát egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek nek megoldása elöl a hivatása magaslatán álló s tisztvi selöinek érdekeit szivén viselő középitési igazgató nem fog ki- érn i. Állami munkaközvetítő intézet. A kereskedelmi miniszter most hagyta jóvá a budapesti munkaközvetítő intézet ügyviteli szabályzatát. A szabályzat sze­rint az állam, a főváros és a budapesti kereskedelmi kamara, Budapest székesfőváros területén ipari és kereskedelmi munka- közvetitő intézetet tartanak fenn, melynek czélja a munkaadók és munkát keresők között a kor, nem és foglalkozási ágra való tekintet nélkül a főváros területén és a vidékre munkát közve­títi. Ezen munkaközvetítés kiterjed az ipari munka minden ne­mére, a kereskedelemre, valamint bányászatra. Az intézet összes költségeit a fentartó hatóságok egymás között megállapított kulcs szerint fedezik. Az intézet ügyeit a fentartó hatóságok képviselőiből, to­vábbá munkaadókból és munkásokból álló 36 tagú választmány és ennek kebeléből alakított végrehajtó bizottság intézi, illető­leg azokra felügyel. A választmány tagjainak megbízatása négy évre terjed; az első két év után a tagok fele sorsolás utján kiválik, azután pedig kétévenkint azok válnak ki, akiknek meg­bízatása már négy évig tartott. A választmány saját kebeléből elnököt választ, kinek megerősítése a kereskedelemügyi miniszternek van fentartva. A végrehajtó-bizottság, melynek elnöke a választmány elhöke, ezen kivül kilencz választott tagból áll, kik közül három a munkaadók, három munkások és három a választmány sem nem munkaadó, sem nem munkástagjai közül választandó. A végrehajtó-bizottság tagjainak megbízatása ugyanazon időre ter­jed, mint a választmányi tagoké. A munkaközvetítő intézet igénybevétele teljesen díj­mentes. Az intézet egy férfi, egy női és egy tanoncz-osztályból áll. E három osztály helyileg is egymástól lehetőleg elkülöní­tendő. A férfi-osztályban ezenkívül lehetőleg elkülönitendő a mesterséget tanult munkát keresők és a mesterséget nem tanult munkát keresők közvetítése. A munkaadóknak a betöltendő helyekre vonatkozó jelen­tései és a munkát keresők jelentkezései élő szóval, telefonon vagy írásban történhetnek. Minthogy azonban az intézet sze­mélyzetének a munkát keresők munkakönyveibe vagy egyéb itományaiba betekintést kell nyernie, ez utóbbiaktól lehetőleg személyes jelentkezés követelendő. Az írásbeli jelentkezésre szol­gáló nyomtatványok az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt úgy a munkaadók, mint a munkát keresők részére ingyen adatnak. A jelentkezések lehetőleg időszerinti sorrendben intéztei­nek el, azok azonban, kiknek ellátásra szorult gyermekeik van­nak, másokkal szemben előnyben részesülnek. Azok számára, kiknek az intézet munkát adni nem tu­dott, kívánságukra erről igazolvány adatik. Azon munkaadók, kiknek ipartelepe nem a fővárosban, vagy annak közelében van, még mielőtt hozzájuk munkások küldetnének, az illető munkások felől tájékoztatandók és ez utóbbiak csak azon esetben küldendők az illető munkaadókhoz, ha ezek a nyert tájékoztatás után ebbe beleegyeztek és az uta­zási költségek fedezések tekintetében megállapodások jöttek létre. Az intézet a munkakeresetről és kínálatról hetenként la­pok és falragaszok utján kimutatásokat tesz közzé és működé­sének eredményéről a fentartó hatóságoknak negyedévenként és évenként statisztikai kimutatások utján is beszámol. Az intézet a földmivelésiigyi m. kir. minisztérium kebe­lében működő gazdasági munkaközvetítő intézménynyel, úgy­szintén a székesfőváros területén, valamint a vidéken levő munkaközvetítéssel foglalkozó ipartestületek, társulatok és egye­sületekkel, valamint a munkanélküliség enyhítésével foglalkozó intézményekkel kapcsolatos, illetőleg összeköttetést tart fenn, mely viszony külön szabályozásnak van fentartva. Sztrájk és munkakizárás esetén az intézet a munkaköz­vetítést rendesen folytatja. A szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg felhívást inté­zett a miniszter a székesfőváros közönségéhez, a budapesti ke­reskedelmi iparkamarához, valamint az országos iparegyesület­hez, hogy kiküldötteiket a választmányba legkésőbb ja- juár 25-ig válaszszák meg, egyúttal utasította a székesfőváros tanácsát, mint másodfokú iparhatóságot, hogy a betegsegélyző pénztárak által legkésőbb január 28-ig ejtesse meg a munkás­tagok választását. Ha a hatóságok és testületek a kitűzött határidőket be­tartják, akkor mi sem áll útjában atinik, hogy az első hatósági munkaközvetítő intézet megkezdje működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom