Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-08-20 / 31. szám
D lem ezeivel, láncz sodrony, kocsitengelyekkel igen szép minialapot alkot; kapa, kasza, ásó művészileg komoly össszhangban vannak összeállítva. Ott van magyar- ország fémipari terménye ón, ólom, horgany, sárga és vörös réz, a hajótönk modelljének művészileg konstruált tryloriok bemutatásával érvényesül. A vas ipar munkások mostani csoportosítása, a dynamit allegorikus groupja, a mely Margó Ede szobrásznak művészi alkotása, melyben neki Haraszti is segédkezett; a vaskapu- kolosszus oly szép megoldása minden jó magyarban megelégedést és örömet kelt, úgy tudom, hogy ezt a részt is Szeszlér Sándor műépítész tervezte. A lakberendezési és ipar művészt ti csoportról a jövő számban referálok. Vásott gyerekek a templom körül. Habnichts bácsi, a ferenczvárosí templomtér öreg, kiérde mesült baktere nagy panaszszal fordult a főváros tanácsához: rosszak a gyerekek. — Talán sohase voltak olyan rosszak — mondja a levél, melyet a tanácshoz intézett, — mint éppen moslanában. Letapossák a sétányon a füvet, átszakitják a sodrott drót kerítést és megtépázzák a bokrokat : ha ebbe beleuntak , nosza, be a templomba, a hol fölszaladnak a toronyba, s egyik megállítja, vagy előre igazítja a toronyóra mutatóját, a másik meghúzza a harangod — hogy csak úgy kong tőle az egész környék, a harmadik, negyedik pedig a jó ég tudja, miféle istentelenséget nem csinál.-- És — panaszolja keservesen a vén bakter — az a legnagyobb baj, hogy nem lehet őket megrendszabályozni; nem lehet őket kikergetni a tér. ől, meg a templomból sem, mert va- lamenynyien azt mondják : ők a templomhoz tartoznak. A dolog magyarázata az, hogy a barátok, akik a ferenczvárosí plébánia- templomot eddig vezették, nem mint másutt szokás, két-három rendes havi fizetésű ministráns gyereket tartottak, hanem aféle napidijas ministránsokkal miséztek, s igy állandóan 10—12 gyereknek adtak kis keresetet. Ezek azok a vásott kölykök, a kikre úgy panaszkodik a derék bakter; ezek azok, a kiket, noha valamennyien csak: csibészek, mégsem lehet elzavarni a templomtól, mert hiszen ők ministránsoknak vallják magukat. Ah, kedves, öreg bakter, ne keseredjék el kend olyan nagyon a ferenczvárosí templom körül dúló állapotok miatt, melyeket a túlságosan sok ministráns szerez. Másutt is, mindenütt sok a ministráns, több, mint a mennyi kellene, hogy legyen, s az a sok ministráns másutt is sok galibát és felfordulást csinál. Ne tekintsünk máshova, csak a hova lapunk czime és iránya engedi, hogy tekintsünk : szeretett székesfővárosunkra. Itt e város közigazgatásának templomában is elegendő volna két buzgó és ügyes ministráns, aki a templom fölkent papjai mellett szépen elvégezné mindazokat a dolgokat, melyek tetszők lehetnek az Istennek. Kettő vagy húsz, vagy kétszáz, hogy teljesen kimondjuk a gondolatunkat; de nem annyi rengeteg ministráns, mint a mennyi a mai törvényhatósági bizottsági rendszerrel kontráz, akarom mondani: ministrál a papoknak. Nincs az a bakter, a ki ezeket rendben tarthatná, ha egyszer eszökbe jut, hogy letapossák a gyönge füvet, melynek magját nagy gonddal hintették el a főváros kertjének már elköltözött és visszavonult hü kertészei. Nincs az a bakter, a ki megfenyegethetné őket, ha felszaladnak a toronyba, és előre igazítják a torony, — akartam mondani viz-órát, hátra akarják mozdítani a fővá1900. augusztus 20. ros érdekeit és előre a magukéit; és nincs az a bakter, aki megcsíphetné őket, ha megkonditják a harangot, mikor nem kellene, és félrevezetik vele a hívőket és adófizető polgárokat, kiknek a harangkötelcvel egyúttal a bőrüket is húzzák. Nincs az a bakter, ki mindezeken segíthetne, a mig a templom körül olyan sok az apró érdekből ott tartott ministráns, a ki a helyett, hogy híven szolgálna a közérdek oltára előtt, csúfot üz a templomban a város és a közönség ügyeiből. Derék, öreg fereneztéri bakter, várjad csak nyugodtan panaszos leveledre az orvoslást: a tanács bizonyára meg fogja adni, mert hiszen módjában van, hogy megadhassa. De mi lesz ama másik nagy templommal és a körülötte haszontalankodó, sok fölösleges ministránssal ? Ezeket mikor rendszabályozza meg egy igazi jó bakter? . . * „Mond a holló : sohasem (?)" Városi. Miniszterség — teljes ellátással. (Koszt, kvártély, fűtés, világítás.) A kereskedelemügy fontos tárczáját soha hivatottab kézbe nem lehetett volna letenni, mint éppen Hegedűs Sándoréba. A kereskedelemügyi kormány jelenlegi feje tudniillik olyan nagy kereskedő fő, hogy díszére válhatnék — a mint hogy bank- és Ganz-direktorkodása idejében díszére is vált — bármely előkelő üzleti vállalatnak. Megjegyzem, hogy én, e sorok szerénytelen írója, sem ezt, sem az alább következendőket magam sem hiszem, valónak nem tartom s az egészet csak ünnepi tréfaként adom nyomtatásba; mindamellett azonban mégis bátor vagyok konsta'álni, hogy Hegedűs kereskedelemügyi miniszter annyit utazik és annyit bankettezik, hogy a saját élelmezése, — pardon — de alig mondhatnám, hogy valami pénzt emészthetne föl miniszterkedésének kezdete óta. Mivel pedig utazásain mindig főispánoknál kénytelen megszállnia, természetes, hogy lakása is egészen ingyen van mindenütt a hova megy; mivel pedig a lakás ingyen van, világos, hogy az udvarias házigazdák mindenütt ingyen fűtésben és világításban is részesítik, úgy, hogy a kereskedelemügyi kormány jelenlegi fejének az eddig kiszámított adatok alapján mostanába csupán a mosása kerül pénzébe. Halljuk ugyan, hogy a miniszter Budapesten is tart lakást, hanem azt csupán a családja számára, a melyet világért sem akarok belevonni ez ártatlan czikkecskébe, holott, mint említettem, az egészet magam sem hiszem, s csak tréfából adom nyomtatásba. Mindez a koszt, kvártély, fűtés és világítás pedig hir szerint azért jár ingyen a kereskedelmi miniszternek, mert mikor Széli Kálmán megakarta bízni a kereskedelemügyi tárczával, Hegedűs állítólag kijelentette volna, hogy a tárczát nem vállalhatja el, mert, mint mondani szokás: veszt rajta. Hegedűs tudniillik addigelé bank- és Ganz-direktor volt (mely állások fényes jövedelmekkel jártak) s tárczavállalás esetére le kellett mondania ezekről az állásokról. Hogy aztán mégis elvállalta a kereskedelmi tárczát, annak — mint beavatott körökben beszélik — az a magyarázata, hogy Széli Kálmán Hegedűs húzódásaira állítólag azt mondta volna — Sohse félj Sándor, hogy vesztesz rajta! Igaz, hogy a fizetésed kevesebb lesz, mint a mostani jövedelmed, de bizlositaMAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
