Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-07-02 / 27. szám

1900. július 2v MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 A laposdülői kaszárnya bére. A katonai kincstár a fővárosnak a kaszárnyák használatáért meglehetős bért fizet. A bérösszeget kétféle értékelés után vetik ki. A tulajdonképeni ka­szárnyaépület használata után pausál összeget állapí­tanak meg, amelyben benn van a beruházás 4 száza­lékos amortizálása; a kaszárnyához tartozó egyéb, in­kább kényelmi épületek használatáért pedig a beru­házási költségek 6 százalékai fizeti a kincstár. A la­posdülői tüzérkaszárnya után az érdekes bérkövetelést most állították össze a városházán. Ezek szerint a kincstár a lakóhelyiségek amortizálása és bére fejé­ben 54000 forintot tartozik fizetni. A laposdülői tü­zérkaszárnyával kapcsolatos kényelmi épületek előál­lításának költségeit a számadások a következőkben tün­tetik fel: A nagy lovarda 144.240 korona 04 fillérbe, — a kis lovarda 109522 kor. 14 fill, került. A lovasüteg fel­szerelése 17261 kor. 76 fii., e gyalogüteg felszerelése 240(0 kor. 80 fii. és a dandáriskola felszerelése 7467 kor. 96 fii. költséget okozott. A patkoló műhely a lo­vasság részére 20913 kor. 62 fii., a gyalogság részére 27366 kor. 56 fii. költségbe került. Az uszoda épité- séhe13049 kor. 58 fii., a ló usztatóhoz 10369 kor. 98 fii. volt szükséges, végre a nyílt lovarda berende­zése 28255 kor. 08 fii. kiadással járt. Az összes ily­nemű beruházások tehát 402.448 kor. 80 fii. tettek ki. — a minek 6 százaléka fejében a katonai kincstár 24146 kor. 92 fillért köteles leróni. Herczegh Teréz internátasa. Herczegh Mihály egyetemi tanár nővére, aki apácza-fő- nöknő, igen életrevaló nemes tervről értesit bennünke : müveit családok gyermekei számára internátust szándékozik alapitani Fiúméban, ahol az ilyen intézet nagy hézagot pótolna. A gyenge testalkatú leánykák alkalmasabb helyet nem találhatnak Fiú­ménál, ahol egészségük helyreállítása mellett magyar tannyel­ven, hazafias szellemben végezhetik tanulmányaikat. Az inter- nátus vezetősége gondoskodik magyar, német, olasz, franc zi a és angol tanárokról. A zongorát vagy másféle hangszert is szín. tén az internátusbán fogják tanítani. A finomabb modor elsajá­títására nagy súlyt helyez s arra törekszik, hogy a lélek s szív vallásos és nemes irányú kiképzését előmozdítsa, a háziasságot megkedveltesse, a kézimunkák tanulásához szükséges Ízlést és ügyességet megszereztesse. Az internátussal kapcsolatban Her­czegh Teréz egy gyermek-szanatóriumot is létesít olyanok szá­mára, kiknek a tengeri levegő, vagy fürdő orvosi rendeletre szükséges. Szezon-növendékek részére is rendez be külön helyiséget, ahol teljes ellátásban részesülhetnek. Az internátus és szanatórium szeptember elsején nyílik meg Fiúméban, a Kvassay-féle villában, közvetetlen a tengerparton, árnyas kert közepett, egészséges és szép helyen. A tengerparton saját für­dőháza van s a belvárossal villamos közlekedés köti össze. A benlakók szeretetteljes anyai gondozásban, tápláló, egészséges, jó étkezésben részesülnek. A növendékek a teljes ellátásért ha- vonkint 50 forintot fizetnek; zongora-tanulás nélkül 44 forintot zongora és franczia nyelv tanítása nélkül 40 forintot. A gyer­mek-szanatóriumban is ugyanezek a feltételek. A szezon-vendé­gek naponkint lakásért és teljes ellátásért másfél forintot fi­zetnek. Az uj téli kikötő díjszabásai­A földmivelésügyi miniszter a főváros téli kikö­tője díjszabásának megállapítása tárgyában értekez­letre hívta ma délelőtt, a kereskedelmi minisztérium-, belügyminisztérium-, közmunkatanács, főváros és ál­lamrendőrség képviselőit. Az ankétén a főváros kép­viselői kijelentették, hogy a díjszabás megállapításá­nak tárgyalásába bele nem mehetnek, mivel erre meg­hatalmazásuk nincs; egyébként is a főváros részéről addig érdemleges kijelentést tenni nem lehet mig el nem dől, hogy a főváros mostani partbérlője jogosult-e dijakat szedni a téli kikötő partjain, — Konkrét eset­ből kifolyólag kimondotta már egy Ízben a közigaz­gatási bíróság a díjszedés jogosságát, mégis a fővá­rosnak a kérdést végleges döntés előtt alaposan meg kell fontolnia. A kérdéses partbérletet 1902. márczius végéig szerződés biztosítja. A téli kikötő a Gsepel-szi- gettel szemben a Duna-jobbpartján, az összekötő vas­úti hídtól délre elterülő holt Duna-ágbtn immár ké­szen áll. A Duna szélén elvonuló védőgátat, mely ed­dig 4 méter magas volt, a kikötő védelmére 8 mé­terre emelték fel, s a holt ágnak a szárazpart felöli szélét kikötés és ki- s berakodás czéljára alkalmassá tették. A téli kikötőbe a hajók az összekötőhid alatt levő nyíláson járnak be, kihajózás czéljára pedig a holt ág alsó részén levő nyílás szolgál, a melyen a holt ág a friss Duna vizet is nyeri. Az uj kikötőt 1900. év őszén adják át a forgalomnak. A budai közvágóhíd. A főváros még 1893-ban elhatározta, hogy Bu­dán közvágóhidat építtet. Határtalan örömben úsztak a jobbparti lakosok, midőn már a dolog annyira elő­rehaladt, hogy a részletes munkálatokra is kiírták az árlejtéseket. — A budai közvágóhíd alapmunkái 417.000 forintba kerültek volna s nem is ezen múlt, hogy máig sincs belőle semmi. Valami közbejött akadály következtében került le hirtelen az ügy a napirendről és azóta szép csende­sen elaludt. Csak a mérnöki hivatalban lábatlankodó vaskos aktacsomó volt még máig is a budaiak elosz­lott örömének egyetlen tanujele s ez oka, hogy a jövő múlt vágóhidjának terve még egyszer szóba került. A mérnöki hivatal terjesztette be most ezt a hatalmas iratcsomót a tanács elé s engedehnet kért, hogy „mint intézkedést nem igénylőt levéltárba helyez­hesse“. A sok tintát és szóbeszédet felszívott ügy csen­desen jobb létre szenderül. A Gizella-tér parkozása. A Gizella tér parkozását immár csakugyan meg­kezdik. A közmunkatanács népszerű terve elé sok mindenféle akadály gördült, melyek elhárítása külön­féle nehézségekkel járt, végre is azonban — hogy az utolsó kérdést — a bérkocsi állomás elhelyezésének dolgát is sikeresen elintézték, — eljutott a megvaló­sulásig. A parkozás következtében a téren szükségessé váló aszfaltozások 6000 koronába kerülnek, magának a parkozásnak munkálatai 7239 korona kiadást okoz­nak. A vízvezeték 500 korona, az uj világítás beren­dezése pedig 1856 korona költséget igényei. A köz­kert létesítése alkalmával eitávolitják a Gizella-tér kö­zepéről azt a régi közkutat is, a mely eddig a bér­kocsi állomás kedvéért állott ott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom