Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-06-25 / 26. szám

10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. június 25. viselkedést tanúsít és botrányt okoz, a kocsira föl nem bocsá­tandó és ellene a följelentés megteendő. 7. A végpontokon a szállítóeszközről minden utas leszál- lani tartozik. 8. A villamos közúti vasúttársaságok műszaki üzletvezetői személyes felelőség mellett kötelesek gondoskodni arról, hogy minden kocsi állandóan jól működő fékezővei legyen ellátva és a fékező kezelésében a kalauzok is kellő jártassággal bír­janak. 9. A közúti villamos vasúttársaság igazgatóságának köte­lessége, hogy addig is, a mig a zugligeti lejtős végállomás átépítése lehetővé válik, az állomásokon levő minden egyes kocsi kerekei alá a fékezőkön kívül ékeket alkalmaztasson, a melyek csak a kocsi indulásánál távolíthatók el. 10. Ez a rendelet azonnal életbe lép és határozmányai a közúti és városi villamos vasúttársaságokon kívül a budafoki helyiérdekű vasút fővárosi vonalára a budapest-ujpest-rákospa- lotai villamos vasútra, valamint a svábhegyi fogaskerekű-vasút, a budai gőzsikló, a dunai helyiforgalmat közvetítő gőzösök és a fővárosi közlekedési vállalat (társaskocsi) jármüveire és alkalmazottaira is illető pontjaiban kötelező. 11. Jelen rendelet ellen vétők, a mennyiben cselekményük vagy mulasztásuk súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1881: XXI. törvényczikk 8. §-a szerint 100 koronáig terjedhető, be- hajthatlansága esetén megfelelő elzárással büntetendő kihágást követnek el. 12. Ezen rendelet ellen az 1881: XXL törvényczikk 8. §-a értelmében a belügyminiszterhez fölebbezni lehet. A főkapitány egyúttal arra is figyelmezteti a közönséget, hogy a villamos közúti vasutak kocsijai, szakértők kijelentései szerint minden tekintetben megfelelő fékkel vannak ellátva. A fékek a kocsi­vezető, valamint a kalauz helyéről működésbe hozhatók s ve­szedelem esetén a közönségnek is módjában van, hogy a fék­kel elbánjon. Ezt azonban az utazó közönség a maga saját biztossága érdekében csak közvetlen veszedelemben teheti. Vasárnapi munkaszünet a hivata­lokban. A fővárosi mérnöki hivatal szakosztályainak veze­tői Martin Ottó, műszaki tanácsos, helyettes középi- tési igazgató elnöklete alatt értekezletet tartottak, a melyen elhatározták, hogy a vasárnapi munkaszü­netnek a főváros hivatalaiban leendő életbe léptetése tárgyában előterjesztést tesznek a polgármesternek. A minisztériumokban, az államvasutak igazgatóságánál már általában elfogadták és alkalmazásba vették a vasárnapi munkaszünetet s most már itt az ideje, hogy a főváros is kövesse a figyelemre méltó példá­kat. A főváros hivatalaiban a vasárnapi napra nem igen akad elintézni való ügydarab, a megrövidített ünnepnapi hivatalos óra rendesen csak a kaszinózás és újságolvasás kényelmesebb lebonyolítására szolgál. De még ha akadna is a hetedik — pihenő — napra a hivatalnoknak munkája, ezt a többi hat munkana­pon, a melyekre az egész napi pihenés és üdülés fo­kozottabb mértékben munkaképessé teszi, — kényel­mesen elvégezheti, a nélkül, hogy e miatt akár a hi­vatal, vagy a közönség érdeke szenvedne, akár pedig a tisztviselőt terhelnék túl a munkával. A vasárnapi munkaszünet kiterjesztése egyaránt szükséges a fővá­ros hivatalnokainak vallásos érzülete, testi egészsége- és szellemi képességeinek érdekében. Végre a közön­séget a hivatalok vasárnapi munkaszünetének életbe léptetése egyáltalán nem érintené, mivel a fővárosi hivatalokat a közönség vasárnap nem igen látogatja, a sürgős ügyekben jelentkezők ellátására pedig min­denkor rendelkezésre állana az egyes hivatalokban ki­rendelt inspekeziós tisztviselő — a mint a napi ügye­letes rendszer már eddig is kifogástalanul bevált azokban a hivatalokban, a melyek a munkaszünetet életbe léptették. A mérnöki hivatal fejei mindezeket elpanaszol­ják most, és kérik a polgármestert, hogy a vasárnapi munkaszünetet a fővárosi hivatalokban is léptesse életbe. A kéményseprők. A fekete mesteremberek uj szabályrendeletet kapnak, amint azt annak idejen megírtuk. A mai szabályzatuk — épp kilencz éves — ósdi és kopott. Kilencz év óta rengeteg ház épült a fővárosban meg nem számlálható kéménynyel,kályhával és tüzhely- lyel együtt. Minden ház szaporítja a jelenlegi kéményseprők jö­vedelmét, s fokozza a kerület és munka nélkül szükölködők jo­gos irigységét. De tulszaporitani — mondja az ügyosztály — sem a kerületek, sem a mesterek számát nem szabad, mert a tüzbiztosság vallja a kárát. Baj ha kevés a mester, baj az is, ha sok. Az ügyosztály javaslatának főbb pontjai, amelyekre még visszatérünk, ezek: A) Határozza el a közgyűlés, hogy a kéményseprőmes­terek részéről a régi »zárt« munkakerületek visszaállítá­sára irányuló kérelem elutasítása mellett a székesfőváros­nak az utolsó 10 évben végbement rohamos fejlődésére való tekintettel s a tűzbiztonság és ezzel szoros összefüg­gésben levő vagyon és életbiztonság megóvása érdekében a székesfőváros közigazgatási kerületeinek megfelelő 10 kéményseprő munkakerületben alkalmazandó kéményseprő mesterek számát 46 ról 52-re emeli fel és pedig olykép, hogy az V—X. közigazgatási kerületek mindegyikében 1—1 uj kéményseprőmestert alkalmaz; B) mondja ki a közgyűlés, miszerint a kéményseprés­ipar gyakorlása tárgyában 1891. évi julius hó 8-án 711. sz. a. megalkotott szabályrendelet 2 §-ának hatályon kí­vül helyezése mellett e szakaszt újólag a következőképen állapítja meg: »Budapest székesfőváros területe« a »Budapest székesfő­város kerü’eti előljáróságairól«462|94. hgy. sz. a. megalkotott szabályrendelet 1. §-ában újonnan megállapított közigazga­tási kerületeknek megfelelő 10 munkakerületre osztatik a melyekben összesen 62 kéményseprőmester alkalma­zandó, még pedig : az I. kerületben öt, a II. > kettő, a III. > három, a IV. > öt, az V. » hat, a Yh * tiz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom