Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. június 25. viselkedést tanúsít és botrányt okoz, a kocsira föl nem bocsátandó és ellene a följelentés megteendő. 7. A végpontokon a szállítóeszközről minden utas leszál- lani tartozik. 8. A villamos közúti vasúttársaságok műszaki üzletvezetői személyes felelőség mellett kötelesek gondoskodni arról, hogy minden kocsi állandóan jól működő fékezővei legyen ellátva és a fékező kezelésében a kalauzok is kellő jártassággal bírjanak. 9. A közúti villamos vasúttársaság igazgatóságának kötelessége, hogy addig is, a mig a zugligeti lejtős végállomás átépítése lehetővé válik, az állomásokon levő minden egyes kocsi kerekei alá a fékezőkön kívül ékeket alkalmaztasson, a melyek csak a kocsi indulásánál távolíthatók el. 10. Ez a rendelet azonnal életbe lép és határozmányai a közúti és városi villamos vasúttársaságokon kívül a budafoki helyiérdekű vasút fővárosi vonalára a budapest-ujpest-rákospa- lotai villamos vasútra, valamint a svábhegyi fogaskerekű-vasút, a budai gőzsikló, a dunai helyiforgalmat közvetítő gőzösök és a fővárosi közlekedési vállalat (társaskocsi) jármüveire és alkalmazottaira is illető pontjaiban kötelező. 11. Jelen rendelet ellen vétők, a mennyiben cselekményük vagy mulasztásuk súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1881: XXI. törvényczikk 8. §-a szerint 100 koronáig terjedhető, be- hajthatlansága esetén megfelelő elzárással büntetendő kihágást követnek el. 12. Ezen rendelet ellen az 1881: XXL törvényczikk 8. §-a értelmében a belügyminiszterhez fölebbezni lehet. A főkapitány egyúttal arra is figyelmezteti a közönséget, hogy a villamos közúti vasutak kocsijai, szakértők kijelentései szerint minden tekintetben megfelelő fékkel vannak ellátva. A fékek a kocsivezető, valamint a kalauz helyéről működésbe hozhatók s veszedelem esetén a közönségnek is módjában van, hogy a fékkel elbánjon. Ezt azonban az utazó közönség a maga saját biztossága érdekében csak közvetlen veszedelemben teheti. Vasárnapi munkaszünet a hivatalokban. A fővárosi mérnöki hivatal szakosztályainak vezetői Martin Ottó, műszaki tanácsos, helyettes középi- tési igazgató elnöklete alatt értekezletet tartottak, a melyen elhatározták, hogy a vasárnapi munkaszünetnek a főváros hivatalaiban leendő életbe léptetése tárgyában előterjesztést tesznek a polgármesternek. A minisztériumokban, az államvasutak igazgatóságánál már általában elfogadták és alkalmazásba vették a vasárnapi munkaszünetet s most már itt az ideje, hogy a főváros is kövesse a figyelemre méltó példákat. A főváros hivatalaiban a vasárnapi napra nem igen akad elintézni való ügydarab, a megrövidített ünnepnapi hivatalos óra rendesen csak a kaszinózás és újságolvasás kényelmesebb lebonyolítására szolgál. De még ha akadna is a hetedik — pihenő — napra a hivatalnoknak munkája, ezt a többi hat munkanapon, a melyekre az egész napi pihenés és üdülés fokozottabb mértékben munkaképessé teszi, — kényelmesen elvégezheti, a nélkül, hogy e miatt akár a hivatal, vagy a közönség érdeke szenvedne, akár pedig a tisztviselőt terhelnék túl a munkával. A vasárnapi munkaszünet kiterjesztése egyaránt szükséges a főváros hivatalnokainak vallásos érzülete, testi egészsége- és szellemi képességeinek érdekében. Végre a közönséget a hivatalok vasárnapi munkaszünetének életbe léptetése egyáltalán nem érintené, mivel a fővárosi hivatalokat a közönség vasárnap nem igen látogatja, a sürgős ügyekben jelentkezők ellátására pedig mindenkor rendelkezésre állana az egyes hivatalokban kirendelt inspekeziós tisztviselő — a mint a napi ügyeletes rendszer már eddig is kifogástalanul bevált azokban a hivatalokban, a melyek a munkaszünetet életbe léptették. A mérnöki hivatal fejei mindezeket elpanaszolják most, és kérik a polgármestert, hogy a vasárnapi munkaszünetet a fővárosi hivatalokban is léptesse életbe. A kéményseprők. A fekete mesteremberek uj szabályrendeletet kapnak, amint azt annak idejen megírtuk. A mai szabályzatuk — épp kilencz éves — ósdi és kopott. Kilencz év óta rengeteg ház épült a fővárosban meg nem számlálható kéménynyel,kályhával és tüzhely- lyel együtt. Minden ház szaporítja a jelenlegi kéményseprők jövedelmét, s fokozza a kerület és munka nélkül szükölködők jogos irigységét. De tulszaporitani — mondja az ügyosztály — sem a kerületek, sem a mesterek számát nem szabad, mert a tüzbiztosság vallja a kárát. Baj ha kevés a mester, baj az is, ha sok. Az ügyosztály javaslatának főbb pontjai, amelyekre még visszatérünk, ezek: A) Határozza el a közgyűlés, hogy a kéményseprőmesterek részéről a régi »zárt« munkakerületek visszaállítására irányuló kérelem elutasítása mellett a székesfővárosnak az utolsó 10 évben végbement rohamos fejlődésére való tekintettel s a tűzbiztonság és ezzel szoros összefüggésben levő vagyon és életbiztonság megóvása érdekében a székesfőváros közigazgatási kerületeinek megfelelő 10 kéményseprő munkakerületben alkalmazandó kéményseprő mesterek számát 46 ról 52-re emeli fel és pedig olykép, hogy az V—X. közigazgatási kerületek mindegyikében 1—1 uj kéményseprőmestert alkalmaz; B) mondja ki a közgyűlés, miszerint a kéményseprésipar gyakorlása tárgyában 1891. évi julius hó 8-án 711. sz. a. megalkotott szabályrendelet 2 §-ának hatályon kívül helyezése mellett e szakaszt újólag a következőképen állapítja meg: »Budapest székesfőváros területe« a »Budapest székesfőváros kerü’eti előljáróságairól«462|94. hgy. sz. a. megalkotott szabályrendelet 1. §-ában újonnan megállapított közigazgatási kerületeknek megfelelő 10 munkakerületre osztatik a melyekben összesen 62 kéményseprőmester alkalmazandó, még pedig : az I. kerületben öt, a II. > kettő, a III. > három, a IV. > öt, az V. » hat, a Yh * tiz,
