Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-15 / 3. szám
1900. január 15. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ígéret és valóság. — Elveszett százezrek. — Az állam a legjobb akarattal viseltetik a főváros sorsa iránt. íme a példa : 1899. október hónap. Tekintetes Tanács! Az 1899. évi VI. t.-czikk értelmében a főváros a belső és külső területe után 740,676 frt 33 krajczár évi átalányt fog kapni az államtól az ita'mérési jövedékből való részesedése fejében. Ez az átalányösszeg három évre van megilla- pitva és tulajdonképp 1901-ben jár le az utolsó részlet. A főváros eddig az 1888: XXXV. t.-czikk alapján kapta az italmérési jövedelmek után járó részesedést. Még pedig akképpen, hogy a kormány 4-0,030 forinlos havi részletekben 48'*,000 forintot minden évben lefizetett előre, a többletet pedig az évi számadások lezárása után adta ki. így az 1898. évre eső jutalékból is eddig csak 480,C00 frtot kapott a város, a többletről, a mely az idén esedékes, a kormány még nem számolt el. A pénzügyminisztérium — valószínűleg tévedésből — most arról értesítette a fővárost, hogy az 1899: VI t.-czikk- ben megszabott átalány már az 1898-iki részesedés helyébe lett megállapítva. A kifizetésnek tehát csak a törvényben megszabott időtől: 1899. január elsejétől kezdve, vagyis a folyó évben kellett volna megtaténnie. Ez az álláspont a fővárosnak tetemes kárt okozhat, mert az uj törvény az 1898-iki részesedéi nem érinti. Az uj törvény 1890 január el sej é öl 1901 deczember végéig terjedő h írom évre szabja meg a fix átalányt. Ennek következtében a főváros az 1898. évre még a régi alapon kapja a jutalékát. Más szóval az 1898-ban fel vett 480,000 frt és a leszámolás után felmerülő többlet 1898. évre jár, nem pedig 1899-re, mint a hogy a pénzügyminisztérium állítja. Ezt a kijelentést az támogatja, hogy az eddig 1890 óta tett fizetések is mindig a megelőző évek javára számíttattak. A pénzügyminisztériumnak az a rendelkezése tehát, hogy 1901-ben már a 480,003 frt s előleget nem adja, mert 1900-ban az 1901. évre eső részletet előlegezi s igy 1901-ben csak a többletet fizeti: határozott tévedés. Az eddig érvényben volt részesedés szerint u főváros a következőképp vette fel a jutalékait : 1890. évben előlegképen .... 150,0001891. „ további előleg . . . 350,000-1892. „ leszámolás alapján . . 67,79951 1894. „ végleszámolás alapján 24,302 79 Összesen 592,102 30 frt 1891. évre : 1891. 40,000 frt havi előlegekből . 480,000- 1892. leszámolás alapján .... 18,63384 1894. végleszámolás alapján . . . 11,34413 •t összesen 509,977-97 frt 1892. évre : * * 1892. 40,030 frt havi előlegekből . 480,000*1894. végleszámolás alapján . . . 23,491-89 összesen 503,491 89 frt 1893. évre : 1893 40,000 frt havi előlegekből . 480,000 1894. végleszámolás alapján . . . 155,883 39 Összesen 635,883 39 frt 1894. évre .* 1894. 40,000 frt havi előlegekből . 480,000 1895. végleszámoiás alapján . . . 200,62590 Összesen 680,625-90 frt 1885. évre." 1895. 40,000 frt havi előlegekből . 480,000-— 1896. lovnbbi előlegekből .... 200,000-897. végleszámolás alapján . . . 47,173 05 Összesen 727,173-05 frt 1886. évre : 1896. 40,000 frt havi előlegekből . 480,000- 1897. végleszámolás alapján . . . 299,092-31 Összesen 779,092-31 frt 1897. vvre: 1897. 40,000 frt havi előlegekből . 183,000- 1898. végleszámolás alapján . . . 234,47191 Összesen 714,471-91 frt 1898. évre: 1898' évben 40,000 frtos havi előlegekből 480,000 frt A végrészlet csak 1899. évben lesz a megejtendő végleszámolás eredménye alapján utalványozandó. Ebből a kimutatásból kétségtelen, hogy a fővárosnak föltétlenül jár az 1888: XXXV. törv.-czikl: szerinti többlet, majdnem 240,000 frt, 1901-re pedig a 480,000 forinlos előleg. Legyen tehát résen a tanács, igyekezzék a pénzügyminisztériumot a tévedésről haladéktalanul meggyőzni, nehogy a főváros e mulasztás következtében 720,000 írttal károsodjék. Tisztelettel Latnpl Hvgó főszámvevő. A tanács a főszámvevö javaslata értelmében fel- terjesztést intézett a pénzügyminiszterhez. Amig a fel- terjesztés elintézést nyert, beköszöntött az uj esztendő, a főváros sietett a kormány üdvözlésér , a melynek feje Széli Kálmán egyebek között igy biztatta a főváros küldöttségét: Széli Kálmán: „Mindig azt vallotta, hogy ha van főváros, a melynek fejlesztése és felvirágoztatása az ország érdekében fekszik, úgy Budapest az, a mely kifelé képviseli az országot és egyike a legfőbb országos érdekeknek, hogy a főváros nemzeti jellegét erősítsük, azt kulturális és gazdasági tekintetben emeljük ; hiszen a főváros fejlődésében az egész ország haladását tükrözi vissza. Tudja, hogy vannak még bajok, de azok nagyobbára a rohamos haladással járnak és reméli, hogy a főváros a kormánynyal vállvetve a bajokat le fogja küzdeni. Budapest fővárosának ugyanaz a szerep jut az országgal szemben, mint a szívnek az emberi testben. Budapest az, ami az egész ország vérkeringését mozgásba hozza, és éltető ereje kisugárzik az egész ország perifériáiba. De nagy jelentősége van a fővárosnak a Kelettel szemben is, és valamint védőbástyája az egész magyarságnak az országon belül, úgy van hivatva közvetíteni a Kelet felé a művelődést
