Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
8 MAGYAR SZÉKES FŐVÁROS 1900. május 28 A m. kir. államkincstár terhére a főváros pesti részének 15,677. sz. telekkönyvi betétében foglalt 9629/a/b. 9631—9631/a 114. hrszámu ingatlana után 279 frt 64 kr rovatott ki. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság ezen kivetés ellen felszólamlást adott be, a tanács azonban ennek helyt nem adott, az igazgatóságot a kiszabott dijak törlése iránt előterjesztett kérelmével elutasította, mert a kincstári vagyonátruházási illetéktől teljesen független s annak pótlékát nem képező fővárosi átírási és engedelmi díj megllzetése alul a kincstár mentességet nem élvez és nem élvezett sohasem, a minthogy a kincstár ezen dijakat le is fizette és jelen esetben is a kiszabási tárgyául szolgált s a postai és távirdai országos gazdászati hivatal czéljaira megvett ingatlanra vonatkozó adás-vevési szerződés 7. pontjában a kincstár mint vevő, az összes bélyeg- és illetékköltségnek, valamint a városi átiratási díjnak fizetését magára vállalta. A kincstári jogügyi igazgatóság ezen határozat ellen fe- lebbezést adott be, melyben hivatkozik a m. kir. közigazgatási bíróságnak, mint legfelsőbb fórumnak döntvényére, mely kimondotta, hogy az ilyen átiratási dijak az ingatlan vagyon átruházása után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bírnak és ennélfogva csak abban az esetben róhatok ki, a mikor a kincstári illeték kiszabásának van helye. Az a körülmény, hogy a múltban ilyen dijakat a kincstár több esetben megfizetett, a kivetés alapjául nem szolgálhat, mert a régebbi befize- és egyedül azért történt, mivel a közigazgatási felsőbb hatóságok anDak idején még nem állapították meg véglegesen a szóban levő illeték jogi természetét, annak járuléki minőségét, valamint az 1872. évi XXXVI. t.-czikk 10. §-ának helyes értelmét. A közigazgatási bíróság döntése után azonban a kincstár csak oly dijak fizetését vállalta magára, melyeket a kincstár fizetni tartozik, nem pedig oly dijak levonását, melyek a kincstári illeték alól mentesség folytán az ő terhére ki sem vethető. Mindezeknél fogva a jogügyi igazgatóság a kivetett dijak törlését kéri a közgyűléstől. A tanács a felebbezést előző határozatára való utalással elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, a mit a közgyűlés el is fogadott. Ezzel az elutasító javaslattal a tanácsnak nem kellene az ügyet elejteni. Hisz a kormány már tavaly kilátásba helyezte, hogy az örökös konfliktusok megszüntetése végett az összes illetékes hatóságok részvételével ankétet fog tartani a melyben az átiratási dijak uj kulcsát és jellegét megállapítanák. Ezt az értekezletet kellene a tanácsnak forszírozni, hogy a fővárosnak ez a tekintélyes jövedelmi forrása végre biztos alapon nyugodjék. A telek ára kisajátítás előtt. Végh János ur, ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, annak kijelentésére kért fel bennünket, hogy neki Budán egy talpalatnyi telke sincs s igy a fönti czim alatt megjelent múltkori hir reá nem vonatkoz- hatik. Ezt az ügyvéd ur kijelentése után mi is elismerjük a kérdéses telek más légh Jánosé, A főváros jótékonysága. A mult közgyűlés a Nagypénteki Református Társaságnak tiz elzüllött gyermek eltartása fejében évi 2800 koronát, a Gyermekbarát egyesületnek 4000 korona évi segélyt szavazott meg. Ezen kivül az alább felsorolandó 32 egyesületnek 19200 koronát utalványozott. Márczius végén a törvényhatóság 30 egyesületet részesített körülbelül 35000 korona segélyben. Nem sajnáljuk ezeket a segítségeket, mert igazán jótékony czélokra jutnak. De újra hangoztatjuk, a mit már számtalan alkalommal tettünk, hogy a főváros hatósága gondoskodjék a jótékony erők egységesítéséről s a segítségre szánt összegeket ne forgácsolja szét. A jótékonyságnak czentralizálása hatósági és társadalmi utón az egyetlen mód arra, hogy a főváros szegényügye legalább a tűrhető rendezés stádiumába lépjen. Az uj segélyezések a következők: 1. A Budapest VI. kér. (Terézvárosi! általános közjótékonysági egyesületnek 2. A budapesti tanitók segélyző egye2000 kor. sülteének 1400 „ 3. Az óbudai izr. nőegyletnok 4. A magyar gazdasszonyok országos egyesü1200letének 1200 V 5. A pesti jótékony nőegyesületnek 6. A Budapest-terézvárosi irgalmas nővérek1200 V nek elemi leánytanodájok részére 7. Az óbudai irgalmas nénék leányiskolája 1200 * részére 1200 y, 8. Az országos egyermekvédö-egyesületnek 1000 „ 9. A »Teleia« ez. egyesületnek 10. Az országos központi kath. legény-egy600 letnek 600 7) 11. A »Bethesda« kórháznak 400 12. A »Tabitha« nőegyesületnek 400 13. A budai kath. legényegyesületnek 400 14. A budai izr. nöegylelnek 400 „ 15. Charité kórházegyesületnek 16. A József Ágost kir. herczeg védnöksége 400 * alatt álló kath. tanonezokat védő egyesületnek 400 „ 17. A budai Mária-Erzsébet egyesületnek 18. A pesti izraelita nőegylet népkonyhá400 n jának 19. A Budapest II. kér. szegény iskolás gyer400 V mekeket segélyező egyesületnek 20. A budapesti VIII—X. kerület izraelita nő400 n egyesületnek 400 , 21. A br. Hirsch árvalány-menhelynek 400 // 22. A protestestáns országos árvaegyletnek 400 99 23. A pesti izr. leányárvaháznak 24. A magyar izr. kézmü és földmivelési 400 « » egyesületnek 400 n 24. A budapesti rabsegélyzö egyletnek 400 »
