Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-15 / 3. szám
Ill, évfolyam ______________________Budapest 1900. január 15. 3. szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP pLOPizETÉsi Ara: Egész évre ................................ Félévre .. ...... 12 Kor. 6 Kor. ^Szerkeszti es kiadja : DR BARTHA SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG pS KIADÓ ; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám.» A pályaudvarok kihelyezése. A főváros két nagy kerületének a Terézvárosnak és Józsefvárosnak fejlődésében köz- vetetlen akadályai a pályaudvarok. A keleti és nyugoti pályaudvar eltávolítására a főváros nem is gondolhat, mert nem áll módjában azokat a költségeket előlegezni, amik a pályaudvarok kisajátítására szükségesek. Csak maga a kormány teheti meg a főváros kedvéért azt a szívességet, hogy a város belső területéből a vasúti pályaházakat kihelyezteti. Az államnak a kihelyezés nem kerül áldozatába, mert uj pályaudvarok építésére nem kell többet áldoznia, mint a mennyit a felszabaduló területek értékesítéséből kap. Az államvasutak igazgatósága belátta a mostani tarthatatlan állapotot s a nyugoti pályaudvar kitelepítésére vonatkozó terveket elkészítette és benyújtotta Hegedűs miniszternek. A kitelepítéssel egyidejűleg az igazgatóság azt tervezi, hogy a fővárosnak egy nagy központi személypályaudvart és egy központi teherpályaudvart épit. A két pályaudvarba összpontosítaná a főváros személy- és teherforgalmát. A nyugoti pályaudvar kihelyezésével a Teréz-kör- ut, Váczi körút, Podmaniczky-utcza, Lehel- utcza közötti rész felszabadul, parczellázható és értékesíthető. A Terézvárosnak nagy örömet szerezhet ez a terv, mert hisz csak nemrég járt küldöttségben a kereskedelmi miniszternél a pályaudvar kitelepítése végett. A kerület nemcsak fejlődésében állott meg a pályaudvar kapuinál, amúgy, is sokat szenvedett. A pályaudvar kazánjai, géptelepei, szénraktárai valóságos istenverés voltak a szomszédos házak lakóira, de ártottak magának a városligetnek is. Á miniszter és az államvasutak igazgatósága tahát rendkívül előzékenységet tanúsít, mikor az évtizedes panaszoknak egyszerre véget akarnak vetni. Föltételezzük, hogy nem pillanatnyi elha- határozás, mely máról-holnapra megmásítható, a kihelyezés terve, hanem komoly czél, amelynek végrehajtására komolyan törekszenek. Annál inkább hisszük ezt, mert a kihelyezés semmi anyagi áldozatába nem kerül a kormánynak. Akármilyen nagyszabású változtatással tervezi az uj pályaudvar megépítését, költségeire mindenkor elegendő fedezetet nyújt az az óriás telek komplexus, amely a kihelyezés után, mint beépíthető városterület megmarad. A pályaudvar teste keresztül-kasul élénk útvonalak megnyitásának állta az útját. Ezek az útvonalak most elnyerik természetes meghosszabbításukat s mig igv egyrészt a Teréz- körut, Lipót-körut és Váczi-körut forgalmában óriásilag meggyarapodott, másrészt a feldarabolandó "telek értéke is nagy mértékben fog emelkedni. A kitelepítéssel tehát nemcsak a főváros nyer, nagy haszna lesz abból az államnak is. A kereskedelmi miniszter a pályaudvarok rendezésénél rég óta általánosan érzett bajokat orvosol. A főváros nagyvárosias karakterét a mai forgalmi viszonyoknak megfelelő tágas‘ kényelmes a város belső forgalmát nem hátráltató modern pályaudvar mindenesetre előnyösen emelné. De ettől eltekintve, az államvasutak érdekei is követelik i pályaudvarok megnagyobbüását. A mostani megosztott rendszer mellett is alig tudják a forgalmat lebonyolítani s csak a vasutasok bámulatos éberségének tudható be, hogy nagyobb vasúti szerencsétlenségek a főváros területén nem fordulnak elő. Tudtunkkal a kereskedelmi minisztérium-
