Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
Ill, évfolyam ____________________Budapest 1900. május 28. 22. szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP jiLOfizetési ára; Egész évre ................................12 Kor. Fé lévre.....................................6 Kor. Szerkeszti és kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSEG KIADÓ I IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A Röck-Nicholson ügy. Fegyelmi a középitesi igazgató ellen. Két szenzácziós fegyelmi ügy foglalkoztatja a főváros vezető embereit. Az egyik Heuffel Adolf középitési igazgató, a másik Kájlincjer Mihály vízvezetéki igazgatóhelyettes ügye. A tavaly óta nyugalomba vonult Röck-Nicholson ügy utójátéka gyanánt a Mérnök és Építész- Egylet tiz választmányi tagja (köztük Hieronymi elnök) gyanusitó nyilatkozatban súlyos váddal támadt a középitési igazgató ellen. A szokatlanul merész támadás annyira megrémítette a polgármestert, hogy nyomban elrendelte az igazgató ellen a vizsgálatot s egyben a fegyelmit megelőző eljárást foganatba tette Kájlinger Mihály ellen is, aki a hivatalos fegyelem ellen követett el súlyos sérelmet, a mikor a föllebb- valóját támadó nyilatkozatot aláírta. Rendkívül szomorú és sajnálni való a középitési igazgató ellen intézett támadás. Nem a személy miatt, a kit a meghurczoltatás ért, hanem a köztisztviselőbe helyezett bizalom meg ingása miatt. Az efajta támadás, amelyet elég erősen visszaverni a főváros polgármestere már is elmulasztott, végképp lerombolja még azt a kevés tiszteletet is, amelylyel a közönség a közigazgatás iránt táplál. Az efajta támadást, még ha lenne is némi alapja, olyan erővel kellett volna melegiben visszaverni, hogy a támadóknak egyszersmindenkorra elmenjen a kedvük a hatósági közegek pellengérre állításától. Senkisem vádolhat bennünket azzal, hogy szerelmesek vagyunk a főváros közigazgatásába; de oktalan gyülöltség sem biztat bennünket soha sem osztályok, sem egyesek ellen. Működésűnkben mindig a személyeket nem tekintő tárgyilagosság az útmutatónk. Sem a hivatalos felsöbbség, sem a rangban lejebb állók nem mondhafják, hogy jóakaratukra örökös hajlongás vagy sokatmondó „kiszerkesztéssel“ pályázunk. Nem ; a fővárost magát szeretjük ; közigazgatásának kinövéseit nem. A fővárost dédelgetjük, a közigazgatás rendszertelenségeit, a szükkopo- nyájuak komikus nagyzolását ostorozzuk. De nem vádolunk soha — alap és tartalom nélkül. Nem rágalmazunk személyeket, csupán mert görbén néznek ránk. A tényekkel dolgozunk; a valósággal akarunk hatni; az igazság ereje a fegyverünk. Ennyit elöljáróul azokért, amiket alább előadunk. A Röck-Nicholson ügy törté ne'e. Visszataszitóbb manőverrel nem igen rehabilitáltak még embert, mint a hogy a mérnök egylet Tizei neki estek a középitési igazgatónak — a Nagy Dezső tanár érdekében. Ez ma a Rock Nicholson ügy. A sertés közvágóhíd hütő, gép és világítási berendezésénél két versenyző czég és az egyedül illetékes hatóság közé beékeli magát a szakértők tömege s miután jóval azelőtt jól kibeszélték magukat, esztendőre rá jönnek arra, hogy tavaly ilyentájt — félrebeszéltek. Hát adják vissza a honoráriumot, de ne bántsanak senkit. Mert nincs igazuk a Tizeknek. Esztendővel ezelőtt a főváros a sertés közvágóhíd hütő, világitó és vízszolgáltató gépberendezésre pályázatot hirdetett. A három csoportban kiirt munkára Rock István 165—199.000 forint esetleg 159.650 forintért vállalkozott azzal, hogyha csakugyan megkapja az összes munkákat, még 3 százalékot enged. A Nicholson társaság az összes munkákat 202.632 fo rintért volt hajlandó elvállalni. A két ajánlat teknikai és pénzügyi vizsgálata után Kubinyi Imre fővárosi mérnök kijelentette, hogy a Nicholson czég ajánlata előnyösebb a fővárosra. A városi szakértő álláspontját elfogadta a sertés közvágóhíd építésére felügyelő bizottság s javaslatára a tanács a Nicholson czéget meghízta a munkával.
