Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-21 / 21. szám

ill, évfolyam

Budapest 1900. május 21.

21. szám.

Magyar Székesfőváros

KÖZIGAZGATASI HETILAP

}£löfizetesi ára.;

Egész évre

................................12 Kor.

Fél

évre ................................6 Kor.

^Sz

erkeszti és kiadja :

DR- BARTHA SÁNDOR.

^SZERKESZTŐSÉG jÉs KIADÓ «

IV. kér, Reáltanoda-utcza 5. szám.

Városház-tervezgetések.

A polgármester alkalmasint nagy zavarban van, mert nem tudja magát elhatározni: épit- tessen-e uj városházát, vagy folytassa a Ká- roly-kaszárnya átalakítását. Az uj városháza építését sürgeti Ziepernovszky, Palóczy, Neu- schloss, a Károly-kaszárnya folytatólagos átalakítását a mérnöki hivatal. Annyi a terv, az ötlet, annyi az ajánlkozó, a vállalkozó, hogy igazán nem csodáljuk, ha a polgármesternek végleg elmegy a kedve a városházaktól s busán sírja vissza azt az időt, a mikor a föherczegek nem vásároltak telkeket a Belvárosban s a közmunka tanácsnak nem volt módjában kéz alatt megalkudni a polgármesterek ősi fészkére — a régi városházára.

Ám dönteni kell, jobbra, vagy balra. Szakértők azt bizonyítják, hogy a főváros legokosabban teszi, ha fokozatosan építteti az uj városházát minden évben annyi költséggel, a mennyit a háztartásból erre a czélra elvonhat. Az építés igy is legfölebb 5—6 évig fog tartani s nem a Károly-kaszárnya ódon épületébe ölik bele a milliókat, hanem uj épületet szereznek a kiadott pénzen.

A szakértőknek igazuk lennne, ha a főváros ma már tisztában volna azzal, hogy a Károly-kaszárnya területe és ennek a területnek a környéke miképpen szabályoztassék. Megtartsák-e a mai kaszárnya terület négyszögletes, egyöntetű formáját, vagy átalakítsák rhomboid, trapezoid, vagy oktogon, esetleg körönd formára, a mint némely tervező magas röptű fantáziája óhajtaná. Nagy hiba, hogy ez a kérdés még mindig eldöntetlen. A mig a főváros nem tudja azt, hogy a kaszárnya óriás területéből mit fog beépíteni, mit hagy meg utczának, térnek, - - addig arra a területre sem száz — sem kétszázezer forinttal, még kevésbbé milliókkal végleges épületet állítani nem szabad.

A Károly-kaszárnya és környékének véglegesen elfogadott szabályozási terve az első kellék ahhoz, hogy a kaszárnya helyén végleges épületet emeljünk. Ezt a definitiv épületet azután lehet a szabályozási terv teljes keresztülvitele nélkül is — fokozatosan felépíteni; a szabályozást magát pedig esetről esetre akkor lehet végrehajtani, a mikor az egyes ingatlanok tulajdonosai építkezni akarnak. De mint mondtuk, első a szabályozási terv.

Ennek híjában elhibázottnak tartunk minden olyan lépést, a mely arra vezet, hogy a kaszárnya területén építkezés foganatosíttassák. Szabályozási terv nélkül nem szabad egy fillért sem központi városházára költeni, legyen a költekezés czélja uj épület emelése, vagy a régi kifoltozása. A legkönnyelmübb eljárásnak kell kijelentenünk a szabályozatlan területre történő végleges építkezést, a melynél nagyobb hiba csak az lehet, ha a főváros 1,300.000 k. költséggel átalakítja a rövid ideig tartható s nehány év után okvetetlenül lebontás alá kerülő kaszárnya romokat.

Alig két héttel ezelőtt lapunkban a következő névtelen indítvány jelent meg:

A régi városháza lebontása után a főváros a Városháztér és Eskü-ut között két hatalmas telket kap, a melyek az újonnan nyitandó Váczi- utczára néznek. A mai pénzviszonyok mellett nincs kilátása a fővárosnak, hogy ezt a két nagy telket rövidesen eladja. A két telek hozzávetőleges értéke másfél millió forint, a melynek évenkénti 4 százalékos kamatja 60.000 frt. A hány