Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-14 / 20. szám
MAGYAR SZ'KESFŐVÁR0S 1900. május 14 zendő kérdéseket, ahelyett, hogy részletesen elmondaná miért, mikor, milyen szigorral büntetik a biczik- lis rendbontókat. De valamit tettek, ha sokat nem is. S amint a tapasztalatok nyomán rájöttek arra, hogy az e tárgyban két-három év óta tett intézkedések nem sokat érnek, újabb két-három év után belátják majd, hogy még szigorúbb szabályzatra van szükség a bi cziklis kihágók ellen. A tanács I. ügyosztályának a kerékpárral való közlekedést rendszabályozó uj javaslatában találunk egy igen érdekes passzust, amelyet külön akarunk kiemelni. Azt a részt t. í. amely arról szól, hogy a ki- hágási büntetéspénzeket a belügyminiszterhez elvonja a fővárosi szegényalaptól. Erről az ügyosztály ezeket mondja : ............Az uj szabályrende'et tervezet 19, §-ának 3. pontja szerint a „pénzbüntetésből befolyó összegek a székes-fővárosi szegényalapot illetik me?-.“ Ugyanily értelemben rendelkezik a 387/90 kgy. számú szabályrendelet is. A belügyminiszter ur által kibocsátott országos érvényű rendelet 20. §-a szerint azonban a „pénzbüntetésből befolyt összegek az i892. évi XXVII. t.- z. 3. §-ában jelzett czélokra forditandók.„ Minthogy pedig a kihágásokról szóló 1879, évi XL, t.-cz, 11. §-nak 3. pontja szerint „a törvényhatósági szabályrendelet hátályon kivül helyeztetik ugyanazon tárgyról kiadott miniszteri rendelet által“, a főváros által alkotott 387190 kgy. számú szabályrendeletnek a pénzbüntetések hováforditására vonatkozó rendelkezése is hatályon kivül helyezetnék tekintendő a kérdéses miniszteri rendelet által. A miniszteri rendelet ezen rendelkezése azonban felette sérelmes a székesfővárosra nézve. A szegényalap bevételeinek tetemes részét képezik ugyanis a befolyó birság-pénzek (az 1900. évi költségelőirányzatban e czi- men 130.800 korona irányoztatott elő). A szegényalap ösz- szes bevételei azonban távolról sem fedezik ezen alapnak kiadásait, s igy azt a községi alap évenként tetemes segélyben kénytelen részesíteni, mint pld. a folyó évben is „a községi alap segélye“ czimén 299.622 korona vétetett fel a költségelőirányzatba. Ha tehát egyes hasonló miniszteri rendeletek kövelkeztében a szegényalap jövedelmei csökkentetnek, ez okvetlenül maga után vonja a községi alap állal adandó segély felemelését s igy a közpénztárnak indokolatlan megkárositását miért is hasonló esetek elkerülése czéljából javasoljuk, hogy az alábbi szabály- rendelet megállapításával egyidejűleg felterjesztés intézessék a m. kir. belügyminiszter úrhoz aziránt, miszerint tekintettel arra, hogy a főváros szegényügyi kiadásai, — főleg annak következtében, hogy a vidék szegényebb lakossága. a könnyebb megélhetés reményében a székesfővárosba tódul, a hol igen gyakran a község kénytelen támogatásba részesíteni, — évenként a 700.000 koronát meghaladják, holott bevételei a 6CO.OOO keronát sem érik el, az alábbi szabályrendelet jóváhagyásával egyidejűleg ; az 1897. évi június hó 3-án 421c 9]V. e. sz. a. kiadott ren delet 20. §át oly értelemben módosítsa, hogy a főváros területén előforduló kihágásos után befolyó bírságpénzek a szegényalapot illessék, a jövőben kibocsátandó rendeleteknél pedig szintén hasonló értelemben intézkedjék“ Mindenben helyeseljük az ügyosztály előterjesz tését, hihető, hogy a törvényhatóság is kellő erélylyel igyekszik a miniszter jogfosztó akaratát hatályon kivül helyezni. Az uj szabályrendelettervezetböl, amelyet dr. S e- r e g i Zoltán jegyző készitett, a következő főbb pontokat közöljük: Egyáltalaban tilos a kerékpáron való közlekedés, úgy éjjel mint nappal: a) az összes sétányokon és sétetereken, b) az összes gyalogjárókon, valamint a lovaglóknak fentartotot utakon, c) mindazon utczákban, vagy utakon, a melyek oly keskenyek, vagy lejtősek, hogy azokon a kerékpározás úgy a közlekedésre, mint magukra nézve veszélyes lehet, d) mindazon tereken, utakon és utczákban, melyeket a székesfővárosi m. kir. államrendőrség a közlekedés zavartalan lebonyolíthatisa érdekében az általa évenként kibocsátandó hirdetményben ilyeneknek megjelöl. Ugyanezen hirdetményben állapítja meg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség azon utakat, tereket és utczákat is, melyeken a kerékpáron való közlekedés a napnak csakis bizonyos szakában van megengedve. A c) és d) pontokban megállapított tilalom nem terjed ki az üzleti czélokra, áruszállításra, kézbesítésre stb, használt kerékpárokra az esetben, ha azok üzlet, ezég, vagy vállalat nevét és lakását feltüntető és a gép előrészén alkalmazott, jól olvasható felirati táblával vannak ellátva. Ezen kerékpárok azon ban a fentebb megjelölt utakon, utczákon és tereken csakis a gyalogos ember sebességével haladhatnak. A kerékpárt jó fékkel, lámpással kell fölszerelni. A lámpa- gyújtásra a közvilágításnál előirt szabályok irányadók. A belterületen, valamint a külterület népesebb utczáin is kerékpározni csak mérsékelt gyorsasággal szabad. Mérsékelt gyorsaság alatt oly sebesség értendő, mely mellett a kerékpáros gépjét 4—5 méter távolságra képes, azaz oly sebesség, mely a kétfogatu könnyű kocsik sebességéta(8 - 10 kmtr) meg nem haladja. Tilos a kerékpárosnak a főváros utczáin, utain és terein versenyezni, közlekedési eszközöket, embereket és állatokat kö- rülkeringení, s általában bárhol olyasmit elköveti, mi a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztethetné, a közlekedést akadályozhatná, vagy a lovakat s egyéb állatokat megriaszthatná. Kapukon át, egyik utczából a másikba való befordulásnál, utczakeresztezéseknél; közutakkal határos telkekről kifutás vagy ilyenekbe való befutásnál s mindenütt, hol a kocsi, lovas, vagy gyalogközlekedés a rendesnél fokozottabb mérvű, csakis lassan vagyis a gyalogos rendes sebességével szabad a kerékpáron közlekedni, sőt esetleg köteles a kerékpáros a szükséghez képest, vagy rendőrközeg figyelmeztetésére gépéről leszállva, ezt mindaddig kézen vezetni, mig az úttest ismét szabaddá nem lesz. A kerékpáros a haladása irányában álldogáló, vagy járókelő közönséget a kitérésre hangos csengetéssel, kellő időben és jól hallhatóan figyelmeztetni tartozik. Ezen óvjelzés utczakeresztezéseknél is mindenkor megadandó.
