Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-14 / 20. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Még egy „uj városháza.“ — Neuschloss Ödön terve. — A sok mellé egy újabb terv sorakozott a köz­ponti városháza kérdésének megoldásához. Ennek a tervnek határozott előnye az, hogy a fővárost meg­akarja kímélni annak az 1.300.000 koronának a ki­dobásától, amelyet az átalakításokra szánt. A tervezet egyébként eléggé reális, bár keresztülvihetőségének főakadálya az, hogy öt évi tanulmányozás után vég­leges szabályozási terv a Károly kaszárnya területére és környékére még ma sincs s igy ezt az újabb vég­leges állapotot teremtő tervet sem lehet megvalósí­tani. A tervezet egész terjedelmében igy szól: A központi városház kérdéséhez. A székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése a köz­ponti városház károly- és rostély-utczai szárnyainak átalaki- tására 1,300,000 korona költséget ugyan megszavazott már, de ezen ügy Zipernowsky bizottsági tag úrnak a polgármester úrhoz intézett beadványa folytán az utóbbi által összehivott ankéten újólag megvitattatván, a jelen volt szakférfiak — egy­nek kivételével — az emlitett átalakítást teljesen czélszerütlen- nek nyilvánították. Kiemelték nevezetesen, hogy az elég költséges átalakítással ugyan igen tágas (9—10 m. mély) de csak annál sötétebb és azért ki nem használható helyiségek nyerhetők; a drága telken nagy pénzen előállított szobák egyrészt felerészük­ben nem volnának hasznosíthatók, másrészt pedig a fűtést, vilá­gítást, takarítást és tatarozást egész terjedelmükben vennék igénybe az ezen ideiglenes állapotból a véglegesre való áttérés felette megnehezittetnék, a mennyiben kedvezőbb pénzügyi viszonyok beálltával is a végleges városház csakis ezen nagy költséggel átalakított szárnyakban elhelyezett hivatalnoknak új­bóli időleges kitelepítése és a most átalakítandó részek lebon­tása után lenne megépíthető. Hangsulyoztatott továbbá, hogy a szóban forgó épület­részekből az átalakítás esetén csupán a szertelen vastagságuk­nál fogva alkalmatlan főfalak lesznek fenntarthatok, sőt a szük- séges ablaknagyobbitások miatt ezek sem egészen; a padlók és menyezetek más magasságokban újonnan készítendők, úgy mint az összes asztalos-, lakatos- és egyéb kézműves-munkák is; a legjobb esetben is elérhető fél eredmény ily nagymérvű átalakítási munkákkal járó költségekkel pedig fel nem ér. \ égre utaltatott arra is, hogy a Károly-kaszárnya kör­nyékének már közlekedési szempontokból is égetővé vált szabá­lyozását az épület mostani határvonalainak fenntartása nemcsak hogy most tenné lehetetlené de a szabályozás programmszerü megállapítását még a jövőben is akadályozná. Ezen minden tekintetben alaposan megokolt aggályokkal szemben más oldaliéi utaltak a végleges városház megépítésé­nek jelenleg fenforgó pénzügyi akadályaira, az esetleg most enge- délyeztehető és beszerezhető költségösszegnek valószínű túl­lépésére, a bérhelyiségek után ezidő szerint élvezett jövedelem csökkenésére stb„ mely érvelések azon nézetben concludáltak, hogy jelenleg a székesfőváros másba, mint a szóban forgó át­alakításokba nem bocsátkozhatik. Ezen két ellentétes álláspont összeegyeztetésére akar szolgálni a jelen tervezet.melynek megszerkesztése a következő alapelveken történt : 1900. május 14. 1. A máris átalakított és használhatónak bizonyult, kü­lönben is történelmi mübecscsel biró gránátos-utczai szárny véglegesen a templomszárny pedig ideiglenesen fenntartandó. 2. A végleges központi városház két egymástól teljesen függetlenül építhető részre osztandó és pedig : a) a székesfővárosnak eddig elszórtan és bérbázakban elhelyezett hivatalai számára a tisztán hasznossági igényeknek megfelelő és már most építendő károly- és rostély-utczai oldal­szárnyakból áiló részre; b) a károly-körüti főhomlokzattal bármikor később a pénzügyi viszonyok javulásának beálltával építhető monumen­tális részre, mely a reprásentatiós, úgymint a közgyűlésnek szolgáló helyiségeket tartalmazná. Addig a jelenlegi károly-köruti traktus tekintettel az abban elhelyezett hivatalokra és bérhelyi­ségekre fenntartandó. Fenntartandó ezen bizonytalan időpontig az u. n. uj városház is azon rendeltetéssel, melylyel épült. 3. A haladéktalanul építendő, kellő mennyiségű térhelyet tartalmazó irodai szárnyak a gránátos-utczai szárnynyal kap­csolatosan és ahhoz hasonló architektúrával, emeleti magassá­gainak keresztülvitelével lehetőleg egyszerűen és takarékosan építendők. Ezen uj szárnyak építési költségei a régiek átalakí­tására megszavazott 1,300.000 koronát ne haladják túl. A szár­nyak a földszinti és félemeleti sorai üzlethelyiségeknek szolgál­janak, melyeknek bérjövedelme a lebontás által veszendőbe menő bérek helyét pótolná. 4. A most építendő oldalszárnyak úgy, mint később eme­lendő monumentális rész (illetőleg a jelenlegi és egyelőre fenn­tartandó károly-köruti traktus) által körülveendő tér arányai és kiképzése feleljenek meg a jelenlegi nehezítő körülmények közt támasztható művészi követelményeknek, úgymint a várható, a téren keresztülvezetendő közlekedés igényeinek. 5. A központi városház környékének szabályozása ezen építési terv alapján programmszerüleg legyen megállapítható, illetőleg megállapítandó. A jelen tervezet ezen feltételeknek megfelel és ha nem is akar versenyezni nagyszerűség tekintetében azokkal, melyeknek tervezőit a jelenleg fennforgó nehezítő körülményekre való tekintet nem korlátozta, de mégis egyrészt a közvetlen szük­ségnek végleges módon felel meg, másrészt pedig fenntartja a jövőben emelendő, a székesfőváros méltóságának megfelelő monumentális középszerű programmszerü, szervileg kapcsolatos megépítésének lehetőségét és teljes arcbitectonikus szabad­ságát. Az irodai, illétőleg tisztán hasznossági részeknek a rep- rásentationális czéloknak szolgáló monámentális középülettől való elkülönítése, nemcsak a jelenleg fennálló dilemma meg­oldását, hanem a költségek végleges leszállítását is eredmé­nyezi, a mennyiben a drága épitkezés kizárólag az aránylag kis terjedelmű károly-köruti traktusra szorittatik. A károly- és rostély-utczai uj szárnyak hozzávetőleges számítás szerint a régieknek átalakítására megszavazott össze­get alig haladják meg; ugyanazon költséggel a sötét, alkalmatlan helyiségek helyett kifogástalan irodákat és a földszinten jól jövedelmező üzlethelyiségeket nyerünk. A két szárny tervezése a megjelölt alapon felette egyszerű volna, az építkezést jövő tavaszszal feltétlenül meg lehetne kezdeni és 1902 augusztus hó 1-ig, legkésőbb pedig november 1-ig be is lehetne fejezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom