Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-07 / 19. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. május 7. Ajánló-levél. Minthogy a „Mag-yar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágitása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődők figyelmébe szívesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31-én. Halmos 8. t polgármester. Birek a városházáról Ä püspök és a nagy harang. A kőbányai díszes uj plébánia templom hosszú idő óta teljesiti magasztos hivatását; hónapok óta misézik benne az uj plébános, minden rendben van már teljesen, csupán csak egyet kénytelen mind ez ideig nélkülőznil a nagyharangot. Nem azért mintha nem lenne, vagy nem futná ki a az ára. Dehogy nem. A nemeslelkü kőbányai polgár régen befizette a nagyharang ajándékozott árát, a bajai harangöntő nagyharangja idestova egy esztendeje ott hever a templom közelében felszentelt álapotban. Az az uj mélyebb hangú nagy harang, a mit e helyett öntetett, a főváros hónapok óta készen áll a váczi úti gyárban. Szakértő bizottság kipróbálta, jónak találta, elfogadta, a főváros átvette ; még sem lehet a toronyba felhuzatni, és néma csend honol a szép uj templom magas tornyába a nagy ünnepek delén éppen úgy, mint a hétköznapok hajnalán. A főváros templomépitő bizottság váltig sürgeti a plébánost a nagy harang miatt, a plébános hiába igyekszik a dolgot siettetni, a nagy harangnak nem lehet hasznát veoni, mivelhogy nincsen püspök a ki — felszentelje. Az egyházi törvények rendelkezése szerint ugyanis csak kerületbeli püspök jogosult a felszentelésre, más püspök csak a prímás engedelmé- vel vállalkozhatik a felszentelésre. A kőbányai plébános pedig még mindig nem áll a legjobb lábon az esztergomi aulával- s nem kap püspököt, a ki a nagyharangját felszentelné. Az ingatlan forgalom csökkenése. A fővárosban az ingatlanok forgalma az utóbbi időben rendkívül megcsappant. Az ingatlan adásvétel csökkenést a mit általán a rósz pénzügyi viszonyoknak i^ajdonitanak érősen megérzi maga a főváros is, mely e miatt igen számottevő bevételektől esett el. A főváros tudvalevőleg a telkek átiratási dija fejében tetemes összegeket szokott bevenni. Az idei költségvetés a folyó év első negyedére e czimen 25.0000 korona bevételt irányzott elő, ezzel szemben azonban a most lezárt számadások szerint tényleg csak 127.497. korona. 47 fillér folyt be. Az ingatlan forgalom csökkenése tehát 122502 korona 53 fillérrel apasztotta a föváror negyedévi bevételét Az ingatlan forgalom csökkenése már a múlt évben is tapsztalható volt, a mikor az előirányzott 550ü00. forint bevétel a valóságban 431457 forint 55krajczárra apadt le, ez a különbség azonban az idei apadást meg sem közelítette. Vízmérő óra az egyetemen. A főváros a központi egyetemen vízmérő órát akar felállítani. A központi egyetemnek pedig ez a népszerű házi szer épp oly kevéssé kedves, mint akármelyik közönséges földi halandónak. Érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter is közbelépett, s felhívta a fővárost, hogy a tudományos egyetemtől, mint kulturális intézettől ne követeljen vízfogyasztási dijat, s igy ott vízmérő órát se állíttasson fel. Az egyetemi tanács pedig átiratot intézett a fővároshoz, hogy lsgalább addig ne állitassa fel a vízmérő órát, a mig a kultuszminiszter leiratát érdemlegesen el nem intézi. A fővárosi tanács ma foglalkozott az egyetem kérelmével. A tanács feltétlenül ragaszkodik kedvelt vízmérő órájához és a kulturális intézettel szemben csupán annyi előzékenységre hajlandó, hogy a rendes vizdijaknak a felét számittat-a fel a terhére. A vízmérő óra azonban belekerül a tudományok csarnokába. A fertőzött jég. A főváros a rákosi réteken elszaporodott tisztátalan és fertőzött jégtelepek ellen megindított akczióját fokozott buzgalommal folytatja. Ma ismét megvonták egy ilyen jégteleptől az engedelmet. A polgármester a telep felállítására az engedélyt 1896-ban adta meg, a tiszti főorvosi hivatal előterjesztése alap
