Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-07 / 19. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. május 7. A 64 lakás pedig, valamennyinél csak három szobát számítva, a szobákat a konyha, cselédszoba, éléskamra, fürdő szoba és előszoba hozzáadásával megnagyobbitottnak véve, összesen 192 helyiségnek felel meg. Ez a 192 helyiség 8 tantermes iskolákra osztva huszonnégy iskolát pótolna a főváros különböző területén. Egy-egy ilyen iskola manapság alig kerül telek­szerzéssel együtt 150,000 forintnál kevesebbe. A 24 iskola tehát 3,600 000 forint vagyont képvisel, a mely­nek évi 4 százaléka 144,000 forint. Ha tehát a fővá­ros az iskolaigazgatókat kilakoltatja és lakásbérüket készpénzben fizeti vissza, az igy nyert helyiségeket pedig iskolai czélokra értékesíti, a cserén még min­dig évi 116,400 forintot takarít meg. Röviden szólva a főváros helytelenül jár el, ha ezeket a lakásokat vissza nem ve-zi. Mert nem csak a helyiségen van tényleges vesztesége, hanem tekin­télyes summára rug a fütőszereknél, viz és gázfo­gyasztásánál és lakás jokarbantartás czimén elkalló­dott összeg is. Az okosság, a czéltudatos gazdálkodás követeli a rendszertelenség megszüntetését. A ki megvalósítja, büszkén mondhatja, hogy 24 iskolához juttatta — tel­jesen ingyen — a fővárost. Ezt irtuk tavaly. Polónyi Géza ur magáévá tette az elmondottakat s bevitte az eszmét a múlt közgyűlésbe, amely helyesléssel fogadta s utasította a tanácsot a kérdés tanulmányozá­sára. A „Magyar Székesfőváros“ őszinte öröm­mel vette tudomásul ezt a győzelmet, amely csöndes, buzgó munkájának a legszebb elis­merése. Átszálló forgalom. A két villamos vasúttársaság végre megegyezett a budai vonalakra is az átszálló forgalom berende­zése tárgyában. Hosszas alkudozás előzte meg a meg­egyezést, amelynek van egy két tökéletlen része. Nem helyeselhető a közúti vasúttársaságnak az a kikötése, hogy a budai átszálló forgalomra kötött egyezség csak akkor lép életbe, amikor a főváros elin­tézte a társaságnak a saját kocsiján tervezett átszálló forgalom berendezése iránt beadott kérelmét. Ez a kikötés felesleges, mert a két dolog egymással nincs összefüggésben. A másik körülmény, amely az egyezségnél kifo­gásolható : az árak magassága. A városi villamos vasút a mag8 amúgy is alacsony tarifáit mérsékli egy két krajczárral; a 6 krajczáros tarifát egy-két krajczárral; a 6 krajczáros tarifát leszállítja 5 krra az át­szállás kedvéért; a közúti vasúttársaság ellenben a leszállításnál kissé fukarabbul járt el. Pedig rend­kívül frekventált vonalain bizony több kedvezményt adhatna. Az uj megállapodások, a melyek kizárólag a budai oldalra vonatkoznak a következők : I. A városi villamosvasút baross-utczai 5vonalá- nak végpontjától a Kálvin térig innen a közúti villá- mosvasuton a Ferencz-József hídon át a déli vasutig átszállójegy 30 fillér. II. A városi villamosvasút ugyanazon vonalán a közúti vasúton pedig a kelenföldi végpontig átszálló­jegy 36 fillér. III. A városi villamos nagykörúti vonalán a nép­színháztól a Ferecz József hid pesti hídfőéig onnan közúti vasúton a déli vasutig átszállójegy 36 fillér. IV. A városi villamos vasút ugyanazon vonalán közúti vasúton a kelenföldig átszállójegy 40 fillér. V. A városi villamosvasút podmanitzky-utczai vo­nalán a Városligetből a Váczi körút torkolatáig onnan közúti vasúton az ó-budai Fő-térig átszállójegy 36 fillér. VI. A városi villamos ugyanazon vonalán a Vá- czi-körut torkollatáig onnan közúti vasúton a fogas­kerekű vasutig átszállójegy 36 fillér. VII A városi villamos podmaniczky-utczai vona­lán a városligetből a Váczi-körut torkolatáig onnan közúti vasúton a Margithidon át a lánczhidfőig át­szállójegy 36 fillér. Vili. A városi villamos nagykörúti vonalán a Népszínháztól a nyugati pályaudvarig onnan közúti vasúton Ó Buda Főtérig átszállójegy 30 fillér. IX. A városi villamos ugyanazon vonalán a nyu­gati pályaudvarig onnan közúti vasúton a fogaskerekű vasutig átszállójegy 30 fillér. X. A városi villamos ugyanazon vonalán a nyu­gati pályaudvarig onnan közúti vasúton a Margithidon át a Lánczhidfőig átszállójegy 30 fillér. A köztisztasági szabályrendelet. A főváros 1898.-ban kidolgozta az uj köztisztasági szabály- rendelet tervezetét- mely a főváros köztisztaságának ügyét akarja gyökeresen megreformálni. A szabályrendelet 66. §-ban kimerítő részletességgel határozza meg a székesfőváros egész területén a köztisztaság s igy közvetve a közegészség érdekében köve­tendő szabályokat, a mikkel hathatósan elejét akarja venni a lábrakapott rendetlenségeknek és igen gyakori viszaéléseknek. Kimondották, hogy a köztisztaság ügyét úgy a közterületen mint a házak belsejében egyformán kell ezentúl kezelni. Ellenőrző hatóságokul megjelöli az államrendőrséget és kerületi elöljáróságokat olyanformán, hogy a házak és bekerített telkek belsejében elkövetett kihágások elbírálás az állam- rendőrség, a megtorlása a kerületi elöljáróságok mint elsőfokú közegészségügyi hatóság hatáskörébe utalja. A szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáról a családfők, gyámok, gondnokok, felügyelők, ház- és telektulajdo- sok, vállalatok, üzlettulajdonosok, bérlők, iparosok és gazdák kötelesek gondoskodni és amennyiben a kihágások az ő utasítá­suk következtében a családtagok, gyámoltak, gondnokoltak, a felügyeletükre bízottak vagy szolgálatukban álló személyek által követtetnek el, a büntetés csakis amazok ellen állapitandók meg. A háznak, a tulajdonos által tisztán tartandó belsÓ része, ott, alól hí'znestír víp, Wljes felelőséggel, ez által tisztittand^

Next

/
Oldalképek
Tartalom