Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-04-22 / 17. szám

19DQ. április 22. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 külsejét direkte meghatározná azonban ott az általános gyakorlat szerint csupán négyféle lópatkókat használ­nak. Még pedig : lapos patkót, csavarokkal, lapos pat­kót csavarok nélkül, továbbá a kapaszkodáshoz alkal­mas éles csavarokkal ellátott patkókat és végre olyan lapos patkókat, a mik a sima utczaburkolat síkossá­gának ellensúlyozására kender és szaru betétekkel vannak ellátva. Berlin városa hasonlóképpen nem alkotott sza­bályrendeletet a lovak patkóiról, de itt a patkolóknak mesterségük megkezdése előtt hatósági vizsgálatot kell kiállaniok, a hol tanúbizonyságot tesznek róla, hogy a helyes patkóláshoz csakugyan értenek. Ber­linben a sima utczafelület az általános, azért ott is lapos patkókat használnak, kender, posztó vagy parafa betétekkel. Végre Hamburg városa a mérnöki hivatal meg­keresésére kijelentette, hogy ott a lópatkók ügye ha­tóságilag szabályozva egyáltalán nincsen. A gazdák saját, érdekükben vigyáznak a lovaikra és olyan pat­kót veretnek rájuk, a melyiket legalkalmasabbnak tartanak. A mérnöki hivatal a beszerzett adatok alapján azt az előterjesztést tette a tanácsnak, hogy a patkó­ügyet hagyja abba. Olyan ló patkó nincsen, a melyi­ket hatóságilag a legjobbnak lehetne nyilvánítani és használatát általánosan kötelezővé tenni. Leghelyesebb, ha a főváros a sima útburkolatok kiterjesztésén igyekezik és utczáit leginkább aszfalttal fedeti. A ló­tulajdonosok majd igyekezni fognak ehhez alkalmaz­kodni és azt a patkót használják, a melyik legalkalma­sabb és legbiztosabb. A lipótvárosi bazilika építése. A lipótvárosi Szent István-bazilika építésére fel­ügyelő bizottság tegnap Lung György tanácsos elnök­lete alatt ülést tartott, melyen Sánta Dénes a bízott ság jegyzője beszámolt a templom építés 1899-iki ha­ladásáról. A bizottság megelégedéssel tapasztalta, hogy az építkezésnél a kitűzött munkaprogrammot majdnem teljesen végrehajtották és csak igen csekély munkák maradtak el az idei évre. Az építkezés 1899. évre előirányzott költségeiből 2030 frtot megtakarí­tottak. Az idei munkákra 151000 frt költséget irá­nyoztak elő. Ebből és a tavalyi feleslegből el fogják végezni a múlt évről visszamaradt munkálatokat is A beszámolás során tudomásul vélték, hogy tavaly a kö­vetkező munkák készültek el: 1. A fő- és kereszthajó és a 4 mellék kápolna oldalfalai­nak és pilléreinek stucco márvány [munkálata. 2. A diszfestő és aranyozási munkálatok a fő- és kereszt­hajó nagy válpárkányán és pillérfejein, valamint a mellék kápol­nák kisebb válpárkányán és betét mezőkön. 3. A nagy donga boltozatok és a keleti oldal bejáratok fölötti timpanon képeknek cartonjai mozaikra való elkészí­tése. 4. A szentély kupola boltozat és mellék kápolnák pen- denti boltozatok, képek mozaikban való kivitele. 5. A szentély dombormű képeknek mintázásai. 6. Kisebb bronz és szobrász munkáknak készitése. 7. A kupola boltozat ablakoknak beüvegelése. 8. A templomban és kryptában eszközlendő kőműves és állványozó munkák. A megállapított programm szerint az iáén a következő munkálatokat készítik el: 1. A fő és kereszthajó és 4 mellék kápolna lábazatainak stuccmárvány munkátata. 2. A szentély, a nagy donga boltozatok a mellék kápol­nák, a pendentiv boltozatok és a keleti oldal bejáratok fölötti timpanum képeknek mozaikban való készitése. 3. A diszitési festő és aranyozási munkálatok a szentély­ben és az orgona kórus alatt. 4. A szentély dombormű képeknek bronzból való öntése. 5. A templom ajtók elkészítése. 6. A^feltöltés és betonirozás a 4 mellék kápolnában és a szentélyben. 7. A templom fűtést eszközlő csövek a padló színe alá helyezése és a márvány burkolat egy részének lerakása. 8. A krypta lépcsőzetnek talaj burkolat és ajtók elké­szítése. Budapest adója 1899-ben. A tavalyi zárószámadáshoz a központi adószám- viteli hivatal ma terjesztette be a főváros adószolgál­tatását feltüntető jelentését. Az érdekes kimutatásból a mely a főváros óriás adóterheivel ismertet meg. adjuk a következőket: 1899. évi eredmény koronákban : Előirányzat: törültek: állami adó : 34 105.336 k. 85 fill. 2.957.674 k. 10 fill. hadmentes-dij : 357.385 , 36 , 41.116 „ 07 . betegápolási pótadó : 922.504 ff 24 „ 31.306 „ 37 , útadó : 531.462 „ 84 ff 57.729 , 78 „ keresk. és iparkam. illeték: Községi adó: hátralék 1898-ról: 1.836.267.48 előiránz. 1899-re : 7.501.852.68 = Házbérkrajczár : hátralék 1898-ról: 240.827.16 e'őirányz. 1899-re: 3.741.^23.27 = 155.366 „ 9.388.120 ff 3.982.350 „ Befizeté 73 „ 16 43 „ is : 14.180 „ Maradt lií 97 „ itralék : Befizetés : Maradt hátralék : állami adó : 27.052.821 k. 98 fill. 7.052.514 k. 87 fill. hadmentes-dij : 189.533 „ 59 „ 167.851 „ 77 „ betegápolásí pótadó: 745.194 „ 49' „ 177.309 „ 75 útadó : 480.916 „ 11 » 50.546 „ 73 » keresk. és iparkam. illeték: 134.939 „ 88 * 20.426 „ 85 Községi adó: előirányz. 1899-re: 7.501.852.68 = 7.164 368 „ 07 „ 2.173.152 „ 09 ' » Házbérkrajczár: előirányz. 1899-re : 3.741.523.27 = 3.643.90 „ 19 ■„ 338.360 „ 24 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom